Határozott EU-álláspont

Az Európai Unió külügyminiszterei a legveszélyesebb civilizációs ütközési pont, a palesztin területek izraeli megszállása ügyében állapodtak meg tegnap egy olyan állásfoglalásban, amely ugyan gyengébb az uniós elnökséget betöltő eredeti svéd javaslatnál, de az elvekből nem engedett.

Az Európai Unió a kérdésben lényegében két csoportra szakadt: a Kelet-Jeruzsálemet mint a jövendő palesztin állam fővárosát említő svéd javaslat mellett kiálló egyik csoport állt szemben a Jeruzsálemet oszthatatlan fővárosának nevező Izrael irányában puhább vonalat képviselő másik csoporttal. Az előbbihez a svédeken kívül a britek, az írek, a belgák, a portugálok és a luxemburgiak, míg az utóbbihoz a németek, az olaszok, a hollandok, a spanyolok és a csehek tartoztak. Nyomás mindkét irányból érkezett. Mary Robinson volt ír elnök és ENSZ emberi jogi biztos, Chris Patten, az Oxfordi Egyetem rektora, Hongkong egykori brit kormányzója, Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke és további öt politikus közös levélben sürgette az EU-t, „játsszanak kulcsszerepet a palesztinok bizalmának helyreállításában”. A másik oldalon az izraeli diplomácia mellett az Egyesült Államok is nyomást gyakorolt. Ileana Ros-Lehtinen republikánus kongresszusi képviselő, a kongresszus külügyi bizottságának tagja, aki arra figyelmeztette Brüszszelt, hogy „Jeruzsálem megosztása aláásná szövetségesünket, Izraelt”.
A svédek álláspontjukat a nemzetközi közösségnek az ENSZ határozatokban kifejtett akaratukra és tényekre alapozták, amit sokkal inkább tükröz a végül elfogadott közös álláspont. Az EU megállapodás szerinti határidőben sürgeti a két állam megoldáshoz vezető tárgyalások megkezdését. Az unió – áll a közös nyilatkozatban – „semmiféle változást nem fogad el az 1967 előtti határokat illetően, beleértve Jeruzsálemet”, vagyis azt a két állam között kívánja megosztani. Az állásfoglalás egyértelművé teszi, hogy a jövőbeli palesztin államnak – amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem, és amelynek Ciszjordániából, valamint a Gázai övezetből kell állnia – „egybefüggőnek” és „életképesnek” kell lennie. Az EU támogatja a Palesztin Hatóság kormányának tervét, hogy vessenek véget a megszállásnak.
Az állásfoglalás leszögezi: a nemzetközi jog szerint a megszállt területeken létrehozott minden település vagy elválasztó fal/kerítés, házrombolás és kilakoltatás a nemzetközi jog szerint illegális, és felszólítja az izraeli kormányt „azonnal állítsa le a telepesi tevékenységeket, beleértve Kelet-Jeruzsálemet”. A nyilatkozat ezenkívül mély aggodalmát fejezi ki a Gázai övezetben történtek miatt is.