Kemény uniós fellépés

Hamar bizonyítania kell önállóságát, ha sikeres akar lenni – zárta esszéjét Charlemagne, Catherine Ashtonnak, az EU új külpolitikai irányítójának tanácsot adva az Economist tegnap utcára került számában.

2009. 12. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mintha a baloldali brit bárónő előre olvasta volna a globális brit lap nagy hírű kommentátorának rá vonatkozó sorát: „szűzbeszédében” az Európai Bizottság egyik alelnökének szerepét is betöltő Ashton éppen a civilizációkat egymásnak ugrasztó, közismerten legkényesebb kérdésben, a palesztinok izraeli megszállása ügyében beszélt olyan kendőzetlenül Strasbourgban az európai parlamenti képviselők előtt, amit minden túlzás nélkül szokatlannak lehet nevezni.
Holott évtizedek óta ismert tényekről szólt – egyebek mellett arról, hogy „Kelet-Jeruzsálem Ciszjordániával egyetemben megszállt terület”, és arról, hogy „az Európai Unió ellenzi otthonok szétrombolását, arab lakói kiűzését”. Hogy mindez mennyire nyerte meg a tetszését a korábban Ashton uniós kinevezését olyannyira támogató, feltétlen Izrael-barát Gordon Brown brit miniszterelnöknek – nem is szólva David Miliband külügyminiszteréről –, az persze kérdéses.
De Ashton ezen is továbbmenve az unió jövő közel-keleti külpolitikai programja irányát érzékeltető tényeket már nem igyekezett ellensúlyozni olyan szokványos klisékkel, mint hogy Izrael a Közel-Kelet „egyetlen demokráciája”, és hogy veszélyben él a palesztin „terroristák” miatt.
Ashton „elődje”, Chris Patten volt uniós külügyi biztos, az Oxfordi Egyetem rektora, a szintén globális terjesztésű brit Financial Times napilapban tette fel a kérdést Európa útja egy új Jeruzsálemhez című, kemény írásában arról, hogy meddig kell az unió polgárainak évi egymilliárd dollárt fizetniük annak ismételt felépítéséért, amit az izraeliek a palesztin területeken rendre lerombolnak.
Jellemző az Európában a világ legveszélyesebb konfliktusforrásának tartott megszállással szembeni türelem igen gyors fogyására, hogy ugyanezen napilap már Obamának az „izraeli terjeszkedés fölötti káros hallgatását” is ostorozza, míg az Economist félig gúnyosan teszi fel a kérdést: „Izrael netán túl erős Obamának?”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.