Madách látomása a szerzőhöz hűen

A pesti Zrínyi utcai Duna-palotában pénteken telt házas vastapssal zárult az Evangélium Színház Tragédia-előadása Udvaros Béla rendezésében. Decemberben pótelőadásokat kell beiktatni a nagy érdeklődés miatt.

2009. 12. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Maga Madách Imre remekműve a siker egyik kulcsa. Tizenöt színben vonultatja fel előttünk metafizikus, kozmikus keretekbe foglalva a történelem tragikus pillanatait. Az éden elvesztésétől az apokalipszis közelségéig vezérel bennünket Ádám – az Evangélium Színház előadásában Lénárt László alakítja – lidérces álma. A gondolkodó, gyarló, küzdő ember jelképalakjaként elszakad a teremtő és a gondoskodó Istentől (Bánffy György) felesége, Éva (Buzogány Mária) ösztönzésére, akit megrészegítenek a sátán, Lucifer mézédes szavai a szabadságról és a mindenható észről. Ádám Évával együtt kiűzetik a paradicsomból, ám megkapja azt a kegyelmet, hogy előre végigálmodja az emberiség fejlődésének állomásait. Látja Danton reinkarnációjaként a vérfürdőt, amivé a vörös zászlós francia forradalom teszi a világot. Udvaros Béla finom motívumokkal érzékelteti a kegyetlenség megszületését, láttatja a nácizmus és a kommunizmus rémálmának beteljesülését. A londoni szín szabad versenyes kapitalizmusa és az erkölcsi züllés fertője hasonlít a mai Magyarország kilátástalanságához, ez beteljesedik a falanszter színjátékban, amelyben Madách Orwell előtt mintegy száz évvel írta meg rémálmát a hatalomról, amely legfőbb ellenségének a népet tekinti. Az eszkimószín az evés, ivás, szeretkezés szintjére süllyedt emberiségről szintén ismerősen cseng. A nyitány és a finálé méltóságteljes színpadképe Isten trónusáról, s az új szövetség megkötéséről a teremtő Isten és a teremtettek, Ádám, Éva és a születendő gyermek között erőteljes eszközökkel festi alá az Úr zárszavát: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” Udvaros Béla rendező a legnehezebb megoldást választotta: Madách eredeti üzenetét tolmácsolta. Az emberiségre leselkedő apokaliptikus veszélyeket csak úgy győzhetjük le, ha nemet mondunk a sátánra és igent Istenre.
A történelmi rémálmon Lucifer vezeti végig Ádámot, a sátánt Kárpáti Tibor nem formálja sem látványos szörnnyé, sem jóindulatú szövetségessé. Az Evangélium Színház Lucifere a szelíd megértés és az üres racionalizmus álarcában megjelent kísértő. Ádám átalakulásait a rajongó szerelmestől a hedonistáig, a zsarnoktól, a tudóson át a forradalmárig sokoldalúan jeleníti meg Lénárt László. Ezer színben tündököl Éva a kokott és a szűz jelmezében Buzogány Mária előadásában. Kiváló epizód-sorozatszereplők (Geszty Glória, Rékai Nándor és mások) mellett a példátlan siker egyik fő tényezője Bánffy György, aki Madách eredeti elképzeléseit valóra váltván zseniálisan kelti életre a kegyelmes Istent, aki megbocsátja az ember minden bűnét, ha a megbánás őszinte, és a lélekből fakad.
(Madách Imre: Az ember tragédiája. Evangélium Színház, rendezte: Udvaros Béla.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.