Mentőhelikopter leszállópálya nélkül?

Hetekig nem lehetett légi mentővel beteget szállítani a fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház baleseti intézetébe, mert az eddigi helikopterleszálló helyére rehabilitációs központot és szállodát terveznek. A beruházó ugyan építtetett egy ideiglenes leszállót a kórház ebédlőjének tetejére, ám az a pilóták szerint nem biztonságos, ezért nem hajlandók használni, s nem is értik, miként kaphatta meg a szükséges engedélyeket. A tervező szerint ebben nincs igazuk.

Régi történet. Szerettük volna megtudni a Fővárosi Gázművektől, hogy miként került a területükre a baleseti intézet leszállópályája, de a cégnél lapzártánkig nem tudtak válaszolni kérdésünkre. Mint mondták: ez egy régi történt, s a dolgozók túlnyomó többsége csak később került a gázművekhez. Egyesek szerint a leszállót az 1990-es évek elején, II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor alakították ki, míg mások úgy emlékeznek, hogy egy, a közelben rendezett sportesemény kapcsán építették.

Hetekig a főváros távolabbi pontján található Merényi-kórházba vitték a légi mentők azokat a súlyos sérülteket, akiknek a Péterfy Sándor utcai kórházhoz csatolt Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe kellett volna kerülniük. A helikopterleszálló a baleseti intézet mellett, a Fővárosi Gázművek telkén volt, ám annak földhasználati jogát eladták a Fiume Kft.-nek, hogy a cég egy rehabilitációs központot és szállodát építhessen a területre. A kft. vállalta, hogy a repülési engedéllyel már nem rendelkező régi helikopterleszálló terület helyén épít egy 37 méter magasságban lévő, végleges, minden igényt kielégítő, éjjel-nappali működtetésű, a kórház kizárólagos használatába kerülő leszállót. Amíg ez nem készül el – ami akár évekig is húzódhat –, addig egy ideiglenes leszállót alakítanak ki a baleseti intézet ebédlőjének tetején. Ez el is készült, ám a pilóták nem hajlandók leszállni rá, mondván: nem biztonságos.
– Meglepve értesültünk a változásról, előzetesen ugyanis senki nem tájékoztatott bennünket arról, hogy új leszállópálya épül – fogalmazott lapunk kérdésére Rács Tamás, a hazai helikopteres mentést végző Magyar Légimentő Nonprofit Kft. légi üzemeltetésért felelős vezetője. Megnéztük a területet, ám az nem alkalmas a leszállásra. Kicsi, szűk, nem biztonságos – tette hozzá a főpilóta. Rács Tamás szerint érthetetlen, hogy miért nem egyeztetett velük a részletekről előzetesen sem a megrendelő, sem a tervező, sem a kivitelező, sem a kórház. Az sem világos, miként kaphatta meg a terület a működéshez szükséges engedélyt a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH).
– Nem vizsgáljuk, hogy a leszállóhelyet milyen helikoptertípusokkal kívánják igénybe venni. Így fordulhatott elő, hogy egy szabályosan engedélyezett leszállóhely a gyakorlatban alkalmatlan arra a célra, amire tervezték – ezt a választ kaptuk az NKH sajtóosztályától. A leszállóhely a Légimentő Kft. helikopterei számára valóban nem biztonságos, méretei miatt kisebb helikopterek részére használható – ismerték el. (Csakhogy a kiadott engedély szerint a területen kizárólag a légi mentők landolhatnak, tehát a hatóság tisztában volt azzal, hogy milyen gép használná a leszállót, ám a problémát nem jelezte – szerk.). A hatóság sajnálatosnak tartja, hogy a kérelmező nem egyeztetett a használóval a kérelem benyújtása előtt, mert – mint azt kérdésünkre adott válaszukban írják – őket kötötte a kérelem az engedélyezés során.
– Vétlenek vagyunk ebben a sajnálatos helyzetben – fogalmazott lapunk kérdésére Szunai Miklós, a Fiume Kft. vezetője. Mi azt vállaltuk, hogy amíg nem épül meg a végleges, minden igényt kielégítő leszálló, addig egy ideiglenes pályát alakíttatunk ki a kórház ebédlője fölött. Ezt mi több tízmillió forintból meg is tettük. A tervek elkészítésével megbíztunk egy szakembert – ő tervezte Magyarországon szinte az összes ilyen létesítményt –, elvégeztettük a kivitelezést, majd megkértük, s meg is kaptuk a szükséges engedélyeket. Eszünkbe sem jutott, hogy külön egyeztetésre lenne szükség a légi mentőkkel. De okulva az esetből, a végleges leszálló kialakítása előtt természetesen velük is tárgyalunk majd. A tervezőnk egyébként máig kitart amellett, hogy a terület alkalmas a légi mentők gépeinek földre tételére, külföldön ennél kisebb helyeken is landolnak ugyanilyen helikopterekkel – tette hozzá. Szunai Miklós szerint inkább személyes sértettség lehet az ügy hátterében, ám gyanújáról nem akart részleteket elárulni.
Sajnálja a kialakult helyzetet Budaházy Emil, a Péterfy Sándor Utcai Kórház, Rendelőintézet és Baleseti Központ főigazgatója is, de – mint mondta – kívülállónak érzi magát az ügyben. Az egyeztetés, a tervezés és a kivitelezés érdemben nem tartozott rájuk, hiszen nem a kórház büdzséjéből épült az ideiglenes leszálló – szögezte le.
Az ÁNTSZ közreműködésével egyébként nemrég megállapodtak a felek, hogy – miután a gázművek területére tervezett beruházás még nem kezdődött el – január végéig, de lehet, hogy valamivel tovább is használhatják a légi mentők a régi leszállópályát. Kérdés, hogy mi lesz azután. A megállapodás megszületése előtti hetekben a Merényi-kórházba szállították azokat a súlyos betegeket, akiknek elvileg a Péterfy baleseti intézetébe kellett volna kerülniük.
– Ha szállítható állapotban volt a beteg, akkor mentőautóval átvitték a Péterfybe, ha pedig nem engedhettük az utazást, akkor felvettük intézményünkbe – mondta lapunknak Bálványossy Péter, a Merényi- kórház traumatológiai központjának vezetője. Hangsúlyozta: elképzelhetetlen, hogy a fővárosban jelenleg működő négy helikopterleszálló közül akárcsak az egyik is megszűnjön. Egyetértett ezzel Pákozdy János országos traumatológiai szakfelügyelő is. Erre a négy leszállóra egyébként nemcsak azok a balesetet szenvedettek érkeznek légi úton, akik az adott intézményekbe kerülnek, hanem itt landolnak például égési sérült, mérgezéses vagy infarktuson átesett betegekkel is, akiket csak a főváros egyéb intézményiben tudnak ellátni. Az említett négy helikopterleszállóból csak kettőnél – az Állami Egészségügyi Központban és a Merényi-kórházban lévőnél – lehet a beteget közvetlenül bevinni az épületbe. A többinél – a János-kórház, illetve a Péterfy mellett található területen – mentőautóba kell tenni, és úgy kell a kórházba szállítani. A négy közül azonban egyiken sincs fénytechnika, így a légi mentők sötétedés után, vagy rossz látási körülmények között, például szürkületben sehová sem tudnak beteget szállítani. Ez a szakemberek szerint különösen az ÁEK esetében furcsa, hiszen a több tíz milliárd forintos gigaberuházással megvalósított intézménynél elvárható lett volna egy minden szempontból megfelelő leszállópálya.