Az Európai Unió alkalmazottait tömörítő szakszervezetek sztrájkkal fenyegetnek, amiért tizenöt tagállam blokkolta 3,7 százalékos fizetésemelésüket – jelentette tegnap a brit Economist-csoport tulajdonában lévő European Voice nevű uniós szaklap. Az érdek-képviseleti szervezetek arra biztatták az Európai Bizottságot, pereljék be a tagállamok kormányait. Az ügyről december 2-án a tagországok uniós nagykövetei tárgyaltak, de nem tudtak megegyezni, ezért december 9-én ismét tárgyalóasztalhoz ülnek.
A fizetésemelést ellenző tizenöt ország közé tartozik Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, és „hat olyan ország, amely 2004-ben csatlakozott az unióhoz”. Álláspontjuk szerint ellentétes a józan ésszel, ha akkor növelik a bérüket, amikor a tagországokban a közszolgák fizetését befagyasztják, sőt csökkentik.
A lett kormány például huszonöt százalékkal csökkentette a közigazgatási dolgozók fizetését, és Írországban a múlt héten léptek sztrájkba a közalkalmazottak, amiért 1,3 milliárd eurót vontak meg tőlük.
Igen széles skálán mozognak az Európai Unióban a fizetések. Az európai parlamenti képviselők közül a spórolósak 1200 euróval (330 ezer forint) jutalmazzák beosztottjaikat, de az asszisztensek fizetése a 7000 eurót is (1,925 millió forint) elérheti. A biztosoknak – mint Kovács Lászlónak – a havi fizetése juttatásokkal együtt eléri a 23 ezer eurót (6,325 millió forint). Az Európai Bizottságban a 4-5 ezer eurós (1,1-1,375 millió forintos) havi fizetés átlagosnak mondható néhány éves gyakorlat után.
Az Európai Bizottság az emelésnél azt javasolja, használják a szokásos formulát, amely szerint nyolc uniós tagállamban a közalkalmazottak fizetését veszik alapul, amit a brüsszeli költségtérítés egyéves összegével egyesítenek.
Diplomáciai nagyüzem Budapesten: mindenki ránk figyel