Tülekedés az uniós diplomáciai tisztségekért

Baloldali vád. Hannes Swoboda, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának alelnöke jobboldali európai parlamenti képviselőket azzal vádolt, hogy abszurd módon célozgatnak az új Európai Bizottság egyes jelöltjei kommunista múltjára. Swoboda szerint a parlamenti meghallgatáson a jövőre kell összpontosítani és nem a múltból való sarat kell előkotorni. Ugyanakkor, áll nyilatkozatában, a jobboldal inkább be akarja őket sározni, és nem a meghallgatáson az alapos kérdések feltételére akar koncentrálni. A szocialisták ezzel szemben, ígérte, nem mennek bele boszorkányüldözésbe. (L. I.)

Míg az Euobserver.com internetes uniós szakportál szerdai számában A kelet-európaiak nagyon szeretnének tisztségeket az EU diplomáciai szolgálatában címmel írt cikket, addig az El Mundo spanyol napilap tegnapi számában Az európai diplomáciai szolgálat 30 spanyollal számol címen megjelent beszámolója már pontos adatokkal szolgál arról, hogy a lisszaboni szerződés értelmében az áprilistól működésbe lépő uniós diplomáciai szolgálatnak hány spanyol tagja lesz. Nagy nyomás nehezedik az Európai Bizottságra, pontosabban az azt irányító baloldali brit Catherine Ashton of Upholland uniós „külügyminiszterre”, hogy mely országból kerüljenek be Brüsszel külpolitikáját képviselő diplomaták abba a szolgálatba, amelyről a bárónő bizakodóan kijelentette, azt világszerte irigyelni fogják. Az EU legfontosabb országai természetesnek tartják, hogy az ő embereik kapják meg a kulcspozíciókat, míg az „új”, azaz 2004-ben csatlakozott tagok máris úgy érzik, kiszorítják őket, jelentette ki a nagy tekintélynek örvendő észt elnök, Toomas Ilves. Elmondta, hogy a jelenlegi 158, „úgynevezett” uniós nagykövetségnek az élén csak egyetlen olyan diplomata áll, aki új tagországból jön, mégpedig az 57 éves Herman János, volt magyar NATO-nagykövet, aki 1975-ben a Szovjetunióban diplomázott. A többi csúcsdiplomata szinte kivétel nélkül francia, német, brit és spanyol.
Az új testület, az Európai Külügyi Akciószolgálat (EEAS, European External Action Service) néven működik majd, és Párizs, London, valamint Berlin kívánsága szerint az induláskor néhány száz diplomatánál nem állna többől. E létszám – nyilatkozta Zapatero spanyol miniszterelnök az El Mundo említett, tegnapi cikkében – később ötezerre nőne. Irányítója, Ashton asszony a brit Times napilapban tegnap megjelent cikke szerint a csendes diplomáciára épít, és aktív lesz majd a világ válság- és konfliktusterületein. Megígérte, együttműködik a tagállamok külügyminisztereivel, valamint a nemzeti törvényhozásokkal és az Európai Parlamenttel. Nem csak a háttérben folyik heves csatározás befolyásszerzésért.
Szerdán derült ki, hogy az uniós szakszervezetek azzal fenyegetőztek, a szolgálatra jelentkező diplomatákat felvételi vizsga letételére szorítják, ha az uniós alkalmazottak nem kapják meg követelt béremelésüket. A jelentkezők köztudottan rettegnek az EU-val kapcsolatos általános kérdéseket, matematikai feladatok megoldását, valamint írásbeli esszét és szóbeli beszélgetést magába foglaló vizsgától. Az EU diplomáciai szolgálata nagyjából a kül- és biztonságpolitika területére korlátozódik, és nem lesz felelős a kereskedelmi, fejlesztési és bővítési politikáért.