Véget ért a barátkozás a kubai vezetés és Barack Obama között

Raúl Castro, a tavaly februárban bátyja, Fidel Castro által kinevezett új állam- és kormányfő vasárnap ismét kemény hangú beszédben támadta az Egyesült Államokat a parlament egyetlen évi üléssorozatán. Az ifjabbik Castro beszédéből nagyon úgy tűnik, hogy Kuba megunta a várakozást a lassan 48 éve elrendelt gazdasági embargó tényleges feloldására. Raúl Castro ugyanis bejelentette, hogy Havannában letartóztattak egy amerikai állampolgárt, aki laptopokat és műholdas kapcsolattartásra alkalmas eszközöket osztogatott a kubai ellenzéknek, hogy elősegítsék a politikai változásokat a kommunista szigetországban. Raúl szóvá tette a washingtoni kongresszus 55 millió dolláros évi támogatását is, ami elvileg a kubai ellenzék megsegítését szolgálná. A BBC spanyol világszolgálata úgy tudja, a múltban számos botrány során is kiderült, hogy ez a pénz a Floridában élő Castro-ellenes emigránsoknál kötött ki, és fő szervezetük is beismerte, ennek az összegnek csak 17 százaléka jut el Kubába.
Raúl kifogásolta, hogy hiába tesz az Egyesült Államok új elnöke ígéretes nyilatkozatokat, ha utána nem következnek a tettek. Áprilisban Barack Obama ismét aláírta a Kuba elleni embargó fenntartásáról szóló rendelkezést, amit az Egyesült Államok elnökei évente újítanak meg, ha Kubában nem tapasztalnak érdemi változást. A demokrata Obama változtatott elődje, a republikánus ifjabbik George Bush álláspontján, és már nem feltételnek jelölte meg a demokrácia bevezetését az embargó feloldásáért cserébe, hanem elérendő célnak. Kuba is óvatosan adagolta a gazdasági „reformokat”, és szabadon engedett néhány politikai foglyot is. De az Egyesült Államok részben a kivárásra játszik – magyarán szólva a Castro fivérek halálára vár –, illetve a már említett konkrét lépésekre is hajlik a fordulat felgyorsítása érdekében.
A 11 millió lakosú szigeten közben katasztrofális a gazdasági és szociális helyzet részben a gazdasági válság és a hurrikánok pusztításai miatt. Castro vasárnap a válságra hivatkozva kénytelen volt közölni az újabb szociális megszorításokat, pedig a kubaiak a gazdasági helyzet javulásában bíztak. Kuba ezért az embargó feloldásától tett függővé minden további változtatást.