2011-re tízmillió alá csökkenhet a lélekszám

Tovább csökkent az idei esztendőben Magyarország népessége. Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2011-ben a lélektani tízmillió alá süllyedhet hazánk lélekszáma. A halálozási mutatók ugyan javultak némiképp, ám ennek ellenére már nem igaz, hogy csak a fejlett észak-, nyugat- vagy dél-európai országokhoz képest vagyunk lemaradásban. Például a férfiak halandóságát tekintve – a volt szovjet utódállamokat leszámítva – a kelet-közép-európai országok is leköröztek minket.

2010. 01. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei év első tíz hónapjában 81 278 gyermek született Magyarországon, 2,1 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Csak az összehasonlítás kedvéért: 1990-ben és 1991-ben még mintegy 126 ezer gyermek látta meg a napvilágot évente. Magyarországon a szaporulat idén a legalacsonyabbak közé tartozott Európában. Az EU 27 tagállamát vizsgálva Romániával holtversenyben állunk a 24–25. helyen. Csak Szlovákia és Lengyelország található mögöttünk a rangsorban. Az alacsony termékenység nem magyar sajátosság, a születések száma a volt szocialista országokban soha nem tapasztalt szintre süllyedt a rendszerváltás után. Csak míg a hazánkhoz hasonló államok túlnyomó többségében már növekedést figyeltek meg az elmúlt években, addig Magyarországon ennek jelei sem mutatkoznak – fogalmazott lapunknak Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója. Pedig már évekkel ezelőtt hasonlóan kedvező trendre számítottak a szakemberek nálunk is. S nem ok nélkül, hiszen az 1975 körül született, nagy létszámú korosztály – akiket Ratkó-unokáknak neveznek – a közelmúltban a harmincas éveibe lépett – tette hozzá. (A Ratkó-korszak Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti időszaknak a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. Az ebben a fél évtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják, a következő generációt pedig Ratkó-unokáknak.)
A demográfusok tisztában voltak azzal, hogy egyre későbbi életkorra tolódik a szülővé válás: míg 1990-ben az első alkalommal szülő nők több mint háromnegyede 25 év alatti volt, ma ez az arány már alig éri el az egynegyedet. A szakemberek azonban azt gondolták, hogy a Ratkó-unokák, elérve a lélektani harmadik ikszet, „pótolni” kezdik a húszas éveikben meg nem született gyermekeket. Csakhogy ennek az idén sem mutatkoztak jelei.

Gyakoribb a tudatos gyermektelenség
Kérdés, hogy a szóban forgó korosztály nem is tervez több gyermeket, vagy szeretne ugyan, csak éppen tervei valamilyen oknál fogva nem valósulnak meg? Választ adhatnak erre azok a korábbi kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a fiatal párok átlagosan több mint két gyermekre vágynak Magyarországon, ám a jelenbeli termékenységet az 1,3-es gyerekszám (azaz 10 párnál 13 gyermek) jellemzi. Ha a halasztás hatását kiszűrjük, akkor ugyan valamelyest magasabb ez az arányszám, de az 1,5-hez sokkal közelebb van, mint a kettőhöz. A kormányzati szerepet illetően Spéder Zsolt úgy fogalmaz: egy modern demokratikus államban a népesedéspolitikának az lehet a célja, hogy elősegítse a kívánt számú újszülött világrajövetelét. Ha a megfelelő korban lévőknek eleve nem lenne szándékukban annyi gyermeket nemzeni, amennyivel visszafordítható a társadalom elöregedése, akkor a politika vajmi keveset tehetne, hogy az egyéni életterveket megváltoztassa. De Magyarországon nem ez a helyzet. Miért lényeges ez? – tette fel a kérdést Spéder Zsolt, majd meg is válaszolta: mert Európában az elmúlt évtized egyik fontos kutatási eredménye az volt, hogy az egyes országok hasonlóan alacsony termékenysége jelentősen eltérő kívánt gyermekszám mellett alakul ki. Egy 2005-ös nemzetközi vizsgálat (Eurobarometer) szerint kilenc olyan EU-tagállam volt – köztük például Németország –, ahol az egy élet alatt összesen kívánt gyermekek száma átlagosan nem érte el a kettőt. Magyarország nem tartozott ezek közé. Az adatok arra utalnak, hogy felbomlóban van a 80-as években szinte egyeduralkodónak számító kétgyermekes családmodell Magyarországon – vélekedett. Jó
eséllyel állítható, hogy a mai harmincasok körében a kétgyermekesek rovására fog nőni az egygyermekesek és a gyermektelenek aránya, míg a három és több babát vállalóké nem csökken majd, sőt akár kis- mértékben emelkedhet is.
Érdekes, hogy miként alakul a világban a gyermektelenek aránya. Meddőség miatt a nők négy-öt százaléka nem tud utódot világra hozni. Néhány országban mégis sokkal több olyan nő él, aki soha nem szül. Az Egyesült Államokban például húsz, míg Németországban harminc százalék az arányuk. Ez a biológiai okokon felül részben tudatos döntésükkel, részben pedig a gyermektelenségbe való belesodródással magyarázható. Magyarországon ugyan a tudatos gyermektelenség még most sem ölt komoly mértéket, ám a jelenség biztosan jóval gyakoribb lesz a mostani harmincas korosztálynál, mint az előző generációknál – mondta Spéder Zsolt.

Az újszülöttek negyven százalékának nem házasok a szülei
A szülővé válás idejének kitolódása mellett egy másik fontos változást jelent, hogy – összhangban az európai trendekkel – lényegesen megemelkedett a házasságon kívüli gyermekvállalás gyakorisága. Aránya 1990 óta 13 százalékról negyven százalék fölé nőtt. Egy friss adatsorból kitűnik, hogy a legfeljebb nyolc osztályt végzett édesanyák több mint kétharmada, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek viszont csupán 17 százaléka nem volt férjnél gyermeke születésekor. A házasságon kívüli születések szaporodása összefügg a párkapcsolatok átalakulásával. Nem elsősorban az egyszülős családok terjedése, hanem sokkal inkább az élettársi kapcsolatok népszerűségének növekedése áll a tendencia mögött. Érdekes változást figyeltek meg a szakemberek: Budapesten évszázados hagyománya volt a házasságon kívüli gyermekvállalásnak, aránya országos átlag feletti volt, s már az 1990-es évek második felében megközelítette az egyharmadot. Azóta körülbelül ezen a szinten stagnál. Ám az ország többi részén – Pest megye kivételével – a házasságon kívüli gyermekvállalás gyakorisága folyamatosan emelkedik, mára szinte minden megye átlaga jóval meghaladja a fővárosban és Pest megyében megfigyelhető mértéket. Hazánk körülbelül 150 kistérsége közül tavaly 48-ban legalább az újszülöttek ötven százalékának nem éltek házasságban a szülei, 25 százalék alatti arány pedig csak a magas iskolázottsággal jellemezhető elit budai kerületekben, a budaörsi, a pilisvörösvári kistérségekben és a nyugati határszéleken figyelhető meg.

A 80-as évek elején kezdődött a népességfogyás
A KSH adatai szerint 2009. október végén 10,019 millióan éltek az országban, míg az év elején még 10,03 millió volt hazánk lélekszáma. Miután a születések száma 2,1 százalékkal csökkent, a halálozásoké pedig ennél kisebb mértékben, mindössze 0,2 százalékkal javult, így természetes fogyásról lehet beszélni, amely 26 183 főt tett ki az idei esztendő első tíz hónapjában. Ez 1502-vel több az egy évvel korábbinál. A csökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye, a valós népességfogyás azonban ennél most is kisebb volt a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege miatt. A jelenlegi tendenciával számolva 2011-ben csökkenhet a lélektani tízmillió alá hazánk népessége.
Hacsak a 2011-es népszámlálás nem hoz olyan meglepetést, mint a legutóbbi kettő: 1990-ben például 200 ezerrel kevesebb, míg 2001-ben 200 ezerrel több személyt számláltak meg, mint amennyi a korábbi népszámlálás adatainak továbbvezetéséből várható volt. Ezek a különbségek elsősorban a migrációs számok pontatlanságából adódtak. Magyarországon egyébként az 1980-as évek elején kezdődött a népesség csökkenése, ami akkor kivételes jelenség volt a világon, ma már azonban közel sem számít hungaricumnak – írja Hablicsek László demográfus egy tanulmányában. Az ENSZ adatai szerint 2000 és 2005 között a világ 24 országában fogyott a lélekszám, köztük szinte minden Elbától keletre eső európai országban. Ezeknek az államoknak azonban az együttes részesedése a világ népességéből nem éri el az öt százalékot. Hazánk lakosságának száma 1981-ben még 10,71 millió volt, a mai ország területén ez volt a legnagyobb érték. Azóta – egyetlen év, 1992 kivételével – a csökkenés folyamatos. Az 1990-es népszámlálásnál 10,375 millió főt, míg a 2001-esnél 10,2 milliót írtak össze. 1990 és 2008 között egyébként összesen 660 ezer fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek. A következő húsz évben – közepesen javuló feltételek mellett – 740 ezer lesz a természetes fogyás. Ezt várhatóan mérsékli majd a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege, tehát az, hogy többen költöznek Magyarországra, mint ahányan tartósan elhagyják az országot. A szakemberek azonban a bevándorlás csökkenésének lehetőségét is előrevetítik. Úgy látják ugyanis, hogy hazánk a gazdasági helyzet miatt már nem olyan vonzó célállomás.

Mélyülő halandósági különbségek

Idén az első tíz hónapban összesen 107 461 halálesetet regisztráltak hazánkban, ez 0,2 százalékkal kevesebb 2008 hasonló időszakához viszonyítva – olvasható a KSH jelentésében. Noha a javulás az 1990-es évek végétől folyamatos, jelenleg mind a férfiak, mind a nők halandósága igen magasnak tekinthető nemzetközi összehasonlításban – írja a Demográfiai portré 2009-es kötetbeli tanulmányában Kovács Katalin és Őri Péter demográfus. A szerzők szerint ma már ez nemcsak a fejlett észak-, nyugat- vagy dél-európai országokhoz képest igaz, hanem a kelet-közép-európai régión belül is. A férfiak halandósága – a volt szovjet utódállamokat leszámítva – nálunk a legmagasabb, a nőké a cseh–lengyel és a bolgár–román szint között van. Az országon belül különösen az északi, északkeleti és dél-dunántúli megyékben rossz a helyzet. Az iskolai végzettség szerinti különbségek is jelentősek, s a rendszerváltás óta tovább mélyültek. Ezek a különbségek különösen a volt szocialista országokban nagyok, hazánk azonban ezen belül is kirívónak számít. A Demográfiai portré 2009 című kiadványban az olvasható: a halálozási adatok nagymértékű javulása esetén sem remélhető, hogy évente 110 ezernél kevesebben távoznak hazánkban az élők sorából, ami azt jelenti, hogy a természetes fogyást az élettartam növekedése önmagában nem is lenne képes megállítani (az ugyanis aligha remélhető, hogy 95-100 ezernél több gyermek jön majd világra évente), ahhoz a születések számának is jelentősen emelkednie kellene. Csakhogy a kilátások rosszak, az elkövetkező húsz évben egyre kisebb létszámú korosztály lép majd szülőképes korba, tehát a születések számának további csökkenésére kell számítani. Kedvezőtlenül hathat a születésszámra az is, hogy egyre több gyermek nem házastársi, hanem élettársi kapcsolatból jön világra, miközben az adatok azt mutatják, hogy az ilyen párkapcsolatban élők kevesebb gyermeket vállalnak.

Többen vannak a 60 éven felüliek, mint a 20 éven aluliak
A születések számának csökkenése és az emelkedő átlagos élettartam miatt nő a népességen belül az idősek aránya. 1990 elején még 2,9 millióan voltak a 20 évnél fiatalabbak, 2009-ben viszont már csak 2,1 millióan. Ez a korosztály ma 21 százalékát teszi ki a társadalomnak – ez 2030-ra 19-re is csökkenhet –, szemben a két évtizeddel ezelőtti 28 százalékkal. Egyre inkább társadalmi beszédtémává válik az idősek arányának növekedése, hiszen a tendencia tennivalók sokaságát rója a társadalmakra nemcsak Magyarországon, hanem tehetősebb államokban is. Sőt, az öregedés világjelenség, egyre gyakrabban foglalkoztatja a kevésbé fejlett országokat is. Magyarországon a jelenlegi 22 százalékról 26-30 százalékra nőhet az idősek aránya 2030-ra. Két éve egyébként a népességen belül már több a 60 éven felüli, mint a 20 éven aluli, miközben 1990-ben még csak hét idős jutott tíz fiatalra.
További információk és adatok találhatók a Demográfiai portré 2009 című kiadványban.

Közel a hétmilliárdhoz. A Föld népessége az új évben megközelíti a hétmilliárdot: január elsejére virradóra a becslések szerint 6 834 509 600 ember él majd a bolygón – közölte a Világnépesség Német Alapítvány (DSW). 2009-ben a világ népessége 83 millió fővel nőtt, ez nagyjából megfelel Németország egész lakosságának. Minden másodpercben átlagosan 2,6 csecsemő születik a Földön. Afrika népessége növekszik a leggyorsabban. Az idén a kontinens lakossága már túllépte az egymilliárd főt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.