Az idei év első tíz hónapjában 81 278 gyermek született Magyarországon, 2,1 százalékkal kevesebb, mint a tavalyi év hasonló időszakában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentéséből. Csak az összehasonlítás kedvéért: 1990-ben és 1991-ben még mintegy 126 ezer gyermek látta meg a napvilágot évente. Magyarországon a szaporulat idén a legalacsonyabbak közé tartozott Európában. Az EU 27 tagállamát vizsgálva Romániával holtversenyben állunk a 24–25. helyen. Csak Szlovákia és Lengyelország található mögöttünk a rangsorban. Az alacsony termékenység nem magyar sajátosság, a születések száma a volt szocialista országokban soha nem tapasztalt szintre süllyedt a rendszerváltás után. Csak míg a hazánkhoz hasonló államok túlnyomó többségében már növekedést figyeltek meg az elmúlt években, addig Magyarországon ennek jelei sem mutatkoznak – fogalmazott lapunknak Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója. Pedig már évekkel ezelőtt hasonlóan kedvező trendre számítottak a szakemberek nálunk is. S nem ok nélkül, hiszen az 1975 körül született, nagy létszámú korosztály – akiket Ratkó-unokáknak neveznek – a közelmúltban a harmincas éveibe lépett – tette hozzá. (A Ratkó-korszak Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti időszaknak a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. Az ebben a fél évtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják, a következő generációt pedig Ratkó-unokáknak.)
A demográfusok tisztában voltak azzal, hogy egyre későbbi életkorra tolódik a szülővé válás: míg 1990-ben az első alkalommal szülő nők több mint háromnegyede 25 év alatti volt, ma ez az arány már alig éri el az egynegyedet. A szakemberek azonban azt gondolták, hogy a Ratkó-unokák, elérve a lélektani harmadik ikszet, „pótolni” kezdik a húszas éveikben meg nem született gyermekeket. Csakhogy ennek az idén sem mutatkoztak jelei.
Gyakoribb a tudatos gyermektelenség
Kérdés, hogy a szóban forgó korosztály nem is tervez több gyermeket, vagy szeretne ugyan, csak éppen tervei valamilyen oknál fogva nem valósulnak meg? Választ adhatnak erre azok a korábbi kutatások, amelyek azt mutatják, hogy a fiatal párok átlagosan több mint két gyermekre vágynak Magyarországon, ám a jelenbeli termékenységet az 1,3-es gyerekszám (azaz 10 párnál 13 gyermek) jellemzi. Ha a halasztás hatását kiszűrjük, akkor ugyan valamelyest magasabb ez az arányszám, de az 1,5-hez sokkal közelebb van, mint a kettőhöz. A kormányzati szerepet illetően Spéder Zsolt úgy fogalmaz: egy modern demokratikus államban a népesedéspolitikának az lehet a célja, hogy elősegítse a kívánt számú újszülött világrajövetelét. Ha a megfelelő korban lévőknek eleve nem lenne szándékukban annyi gyermeket nemzeni, amennyivel visszafordítható a társadalom elöregedése, akkor a politika vajmi keveset tehetne, hogy az egyéni életterveket megváltoztassa. De Magyarországon nem ez a helyzet. Miért lényeges ez? – tette fel a kérdést Spéder Zsolt, majd meg is válaszolta: mert Európában az elmúlt évtized egyik fontos kutatási eredménye az volt, hogy az egyes országok hasonlóan alacsony termékenysége jelentősen eltérő kívánt gyermekszám mellett alakul ki. Egy 2005-ös nemzetközi vizsgálat (Eurobarometer) szerint kilenc olyan EU-tagállam volt – köztük például Németország –, ahol az egy élet alatt összesen kívánt gyermekek száma átlagosan nem érte el a kettőt. Magyarország nem tartozott ezek közé. Az adatok arra utalnak, hogy felbomlóban van a 80-as években szinte egyeduralkodónak számító kétgyermekes családmodell Magyarországon – vélekedett. Jó
eséllyel állítható, hogy a mai harmincasok körében a kétgyermekesek rovására fog nőni az egygyermekesek és a gyermektelenek aránya, míg a három és több babát vállalóké nem csökken majd, sőt akár kis- mértékben emelkedhet is.
Érdekes, hogy miként alakul a világban a gyermektelenek aránya. Meddőség miatt a nők négy-öt százaléka nem tud utódot világra hozni. Néhány országban mégis sokkal több olyan nő él, aki soha nem szül. Az Egyesült Államokban például húsz, míg Németországban harminc százalék az arányuk. Ez a biológiai okokon felül részben tudatos döntésükkel, részben pedig a gyermektelenségbe való belesodródással magyarázható. Magyarországon ugyan a tudatos gyermektelenség még most sem ölt komoly mértéket, ám a jelenség biztosan jóval gyakoribb lesz a mostani harmincas korosztálynál, mint az előző generációknál – mondta Spéder Zsolt.
Az újszülöttek negyven százalékának nem házasok a szülei
A szülővé válás idejének kitolódása mellett egy másik fontos változást jelent, hogy – összhangban az európai trendekkel – lényegesen megemelkedett a házasságon kívüli gyermekvállalás gyakorisága. Aránya 1990 óta 13 százalékról negyven százalék fölé nőtt. Egy friss adatsorból kitűnik, hogy a legfeljebb nyolc osztályt végzett édesanyák több mint kétharmada, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek viszont csupán 17 százaléka nem volt férjnél gyermeke születésekor. A házasságon kívüli születések szaporodása összefügg a párkapcsolatok átalakulásával. Nem elsősorban az egyszülős családok terjedése, hanem sokkal inkább az élettársi kapcsolatok népszerűségének növekedése áll a tendencia mögött. Érdekes változást figyeltek meg a szakemberek: Budapesten évszázados hagyománya volt a házasságon kívüli gyermekvállalásnak, aránya országos átlag feletti volt, s már az 1990-es évek második felében megközelítette az egyharmadot. Azóta körülbelül ezen a szinten stagnál. Ám az ország többi részén – Pest megye kivételével – a házasságon kívüli gyermekvállalás gyakorisága folyamatosan emelkedik, mára szinte minden megye átlaga jóval meghaladja a fővárosban és Pest megyében megfigyelhető mértéket. Hazánk körülbelül 150 kistérsége közül tavaly 48-ban legalább az újszülöttek ötven százalékának nem éltek házasságban a szülei, 25 százalék alatti arány pedig csak a magas iskolázottsággal jellemezhető elit budai kerületekben, a budaörsi, a pilisvörösvári kistérségekben és a nyugati határszéleken figyelhető meg.
A 80-as évek elején kezdődött a népességfogyás
A KSH adatai szerint 2009. október végén 10,019 millióan éltek az országban, míg az év elején még 10,03 millió volt hazánk lélekszáma. Miután a születések száma 2,1 százalékkal csökkent, a halálozásoké pedig ennél kisebb mértékben, mindössze 0,2 százalékkal javult, így természetes fogyásról lehet beszélni, amely 26 183 főt tett ki az idei esztendő első tíz hónapjában. Ez 1502-vel több az egy évvel korábbinál. A csökkenés a születések alacsony és a halálozások magas számának együttes következménye, a valós népességfogyás azonban ennél most is kisebb volt a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege miatt. A jelenlegi tendenciával számolva 2011-ben csökkenhet a lélektani tízmillió alá hazánk népessége.
Hacsak a 2011-es népszámlálás nem hoz olyan meglepetést, mint a legutóbbi kettő: 1990-ben például 200 ezerrel kevesebb, míg 2001-ben 200 ezerrel több személyt számláltak meg, mint amennyi a korábbi népszámlálás adatainak továbbvezetéséből várható volt. Ezek a különbségek elsősorban a migrációs számok pontatlanságából adódtak. Magyarországon egyébként az 1980-as évek elején kezdődött a népesség csökkenése, ami akkor kivételes jelenség volt a világon, ma már azonban közel sem számít hungaricumnak – írja Hablicsek László demográfus egy tanulmányában. Az ENSZ adatai szerint 2000 és 2005 között a világ 24 országában fogyott a lélekszám, köztük szinte minden Elbától keletre eső európai országban. Ezeknek az államoknak azonban az együttes részesedése a világ népességéből nem éri el az öt százalékot. Hazánk lakosságának száma 1981-ben még 10,71 millió volt, a mai ország területén ez volt a legnagyobb érték. Azóta – egyetlen év, 1992 kivételével – a csökkenés folyamatos. Az 1990-es népszámlálásnál 10,375 millió főt, míg a 2001-esnél 10,2 milliót írtak össze. 1990 és 2008 között egyébként összesen 660 ezer fővel többen haltak meg, mint ahányan születtek. A következő húsz évben – közepesen javuló feltételek mellett – 740 ezer lesz a természetes fogyás. Ezt várhatóan mérsékli majd a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege, tehát az, hogy többen költöznek Magyarországra, mint ahányan tartósan elhagyják az országot. A szakemberek azonban a bevándorlás csökkenésének lehetőségét is előrevetítik. Úgy látják ugyanis, hogy hazánk a gazdasági helyzet miatt már nem olyan vonzó célállomás.
Mélyülő halandósági különbségek
Idén az első tíz hónapban összesen 107 461 halálesetet regisztráltak hazánkban, ez 0,2 százalékkal kevesebb 2008 hasonló időszakához viszonyítva – olvasható a KSH jelentésében. Noha a javulás az 1990-es évek végétől folyamatos, jelenleg mind a férfiak, mind a nők halandósága igen magasnak tekinthető nemzetközi összehasonlításban – írja a Demográfiai portré 2009-es kötetbeli tanulmányában Kovács Katalin és Őri Péter demográfus. A szerzők szerint ma már ez nemcsak a fejlett észak-, nyugat- vagy dél-európai országokhoz képest igaz, hanem a kelet-közép-európai régión belül is. A férfiak halandósága – a volt szovjet utódállamokat leszámítva – nálunk a legmagasabb, a nőké a cseh–lengyel és a bolgár–román szint között van. Az országon belül különösen az északi, északkeleti és dél-dunántúli megyékben rossz a helyzet. Az iskolai végzettség szerinti különbségek is jelentősek, s a rendszerváltás óta tovább mélyültek. Ezek a különbségek különösen a volt szocialista országokban nagyok, hazánk azonban ezen belül is kirívónak számít. A Demográfiai portré 2009 című kiadványban az olvasható: a halálozási adatok nagymértékű javulása esetén sem remélhető, hogy évente 110 ezernél kevesebben távoznak hazánkban az élők sorából, ami azt jelenti, hogy a természetes fogyást az élettartam növekedése önmagában nem is lenne képes megállítani (az ugyanis aligha remélhető, hogy 95-100 ezernél több gyermek jön majd világra évente), ahhoz a születések számának is jelentősen emelkednie kellene. Csakhogy a kilátások rosszak, az elkövetkező húsz évben egyre kisebb létszámú korosztály lép majd szülőképes korba, tehát a születések számának további csökkenésére kell számítani. Kedvezőtlenül hathat a születésszámra az is, hogy egyre több gyermek nem házastársi, hanem élettársi kapcsolatból jön világra, miközben az adatok azt mutatják, hogy az ilyen párkapcsolatban élők kevesebb gyermeket vállalnak.
Többen vannak a 60 éven felüliek, mint a 20 éven aluliak
A születések számának csökkenése és az emelkedő átlagos élettartam miatt nő a népességen belül az idősek aránya. 1990 elején még 2,9 millióan voltak a 20 évnél fiatalabbak, 2009-ben viszont már csak 2,1 millióan. Ez a korosztály ma 21 százalékát teszi ki a társadalomnak – ez 2030-ra 19-re is csökkenhet –, szemben a két évtizeddel ezelőtti 28 százalékkal. Egyre inkább társadalmi beszédtémává válik az idősek arányának növekedése, hiszen a tendencia tennivalók sokaságát rója a társadalmakra nemcsak Magyarországon, hanem tehetősebb államokban is. Sőt, az öregedés világjelenség, egyre gyakrabban foglalkoztatja a kevésbé fejlett országokat is. Magyarországon a jelenlegi 22 százalékról 26-30 százalékra nőhet az idősek aránya 2030-ra. Két éve egyébként a népességen belül már több a 60 éven felüli, mint a 20 éven aluli, miközben 1990-ben még csak hét idős jutott tíz fiatalra.
További információk és adatok találhatók a Demográfiai portré 2009 című kiadványban.
Közel a hétmilliárdhoz. A Föld népessége az új évben megközelíti a hétmilliárdot: január elsejére virradóra a becslések szerint 6 834 509 600 ember él majd a bolygón – közölte a Világnépesség Német Alapítvány (DSW). 2009-ben a világ népessége 83 millió fővel nőtt, ez nagyjából megfelel Németország egész lakosságának. Minden másodpercben átlagosan 2,6 csecsemő születik a Földön. Afrika népessége növekszik a leggyorsabban. Az idén a kontinens lakossága már túllépte az egymilliárd főt.
origo.hu
Otromba módon viselkedett a román államfő Budapesten
