Jobb lábának térd alatti amputációja mellett döntött szombaton Erőss Zsolt és az őt kezelő orvos csoport – tájékoztatta lapunkat közleményében dr. Sárváry András, a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet baleseti központjának szakmai igazgatója. A Magas-Tátrában január 2-án súlyos lavinabalesetet szenvedett Erőss azután határozott így, hogy orvosaival részletesen megbeszélték a beavatkozás lehetséges előnyeit és hátrányait. Az operációt szombaton este elvégezték, a hegymászó állapota kielégítő. A tervek szerint a Mount Everestet első magyar állampolgárként megmászó sportoló egy-két hét múlva elkezdheti a járásgyakorlatokat a bal lábán járógipszben, a jobb oldalon pedig ideiglenes protézissel.
*
A közleményben a professzor emlékeztet arra, hogy balesetekor Erőss Zsolt többszörös súlyos sérülést szenvedett. A poprádi kórházban lágyrészsérüléseit megvarrták, alsó végtagjait gipszsínben rögzítették.
Budapesten a baleseti központban a múlt héten mindkét lábát megoperálták, baloldali bokatörése várhatóan szövődménymentesen gyógyul. Jobb lábának nyílt, darabos, alsó harmadi lábszártörését – amelyhez súlyos keringészavarral járó lágyrészsérülés is társult – szintén stabilizálták. A műtétkor azonban kiderült, hogy a már elvégzett és a tervezett operációk ellenére a súlyosan roncsolódott lábat biztonsággal nem lehet helyrehozni annyira, hogy azt Erőss Zsolt hegymászásra is használhassa. Emellett az ilyenkor fenyegető szövődmények miatt – fertőzés, csontgyógyulási zavarok – nem lehet kizárni, hogy később mégis amputálni kell. Addigra azonban a protézishez szükséges ideális csonk kialakításának esélyei már sokkal rosszabbak lettek volna.
Mint arról beszámoltunk, Erőss Zsolt és két társa január másodikán szenvedett balesetet a Magas-Tátrában. A Kopky-hegygerincen egy ismeretlen folyosón ereszkedtek lefelé a Dracia Dolinka-völgybe (Sárkány-völgyecske), amikor megindult alattuk a hótömeg. Erőss biztosította a társait, azaz felülről ő tartotta őket. Később lapunknak elmesélte, akkor úgy érezte, képes az egész csapatot megfogni, ezért úgy döntött, fékez. Mindvégig tisztában volt azzal, hogy ennek ára lesz. A hó azonban akkor súllyal zuhant a társaira, hogy mindkét lábát eltörte. Jobb lábszárán nyílt romtörés keletkezett. Az események ezután irányíthatatlanná váltak, a hegymászók száz-százötven métert sodródtak lefelé a kuloárban. Jégnek, szikláknak csapódtak, Hajdú Péter jobb válla kiugrott a helyéről, amint jégcsákányával próbálta lassítani az esésüket, két nyakcsigolyája megrepedt. Lábsérülései mellett Erőss Zsolt több bordáját törte, és sisakja ellenére agyrázkódást szenvedett. Harmadik társuk, Kamlusz Marcell zúzódásokkal megúszta a balesetet.
Hajdú volt az, aki később minden erejét összegyűjtve kétszáz métert ereszkedett még, hogy térerőt találjon, és segítséget kérjen. Riasztotta a szlovák hegyi mentőket és a közelben mászó szintén magyar alpinistákat, de mivel nem tudták, hogy pontosan hová sodródtak, téves helyszínre hívta őket.
A légvonalban tőlük körülbelül egy kilométerre lévő Mécs László később elmesélte, a telefonhívással egy időben hallották meg a segélykiáltásokat. A nyolcfős csoportból hárman indultak Erőssék segítségére, másfél órába telt, míg a sötétben leereszkedtek egy jeges, sziklás falon. Rossz állapotban találták őket, és az idő is hidegre fordult. A sérülteket legelőször biztonságba helyezték és melegítőfóliába bugyolálták, majd megetették és megitatták őket. Erőss Zsolt lábát rögzítették, de nagy fájdalmait nem tudták csillapítani, ráadásul hosszú időt töltött a hidegben, Mécs László tartotta a lelket benne.
Időközben a szlovák hegyi mentők azonosították a magyarok tartózkodási helyét, de a rossz idő miatt helikopterrel nem tudtak értük menni, ezért negyvenöt ember gyalog indult útnak. Amikor rájuk találtak, elsősegélyben részesítették őket, majd a rendkívül nehéz terepen, 2200 méteres magasságból, egymást váltva, órákon át cipelték a három hordágyat a Csorba-tóig. A magyarok vasárnap reggelre kerültek a poprádi kórházba, ahol stabilizálták az állapotukat, Erősst megoperálták, Kamluszt hazaengedték.
– Erőss Zsoltnak nagyon kemény döntést kellett hoznia, szombaton délután megtette – nyilatkozta lapunknak Kollár Lajos, a Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat vezetője. Beszámolója szerint Erőss Zsolt számára egyértelművé vált, hogy roncsolódott lábát a későbbiekben alig tudta volna használni. Az amputációval azonban megelőzhetik a súlyos szövődményeket, és sportolóként is teljes életet élhet. – Ma már kiváló minőségű művégtagok léteznek, ez ügyben egy gyártó már felajánlotta az együttműködését – fűzte hozzá Kollár. A súlyos döntés meghozatalában Erőss Zsoltot segítette Szendrő Szabolcs hegymászó is, aki – fiatalkori balesete miatt – szintén lábprotézissel jutott fel egy nyolcezer méteres csúcsra.
Szeptember elején a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció sorozat Erőss Zsolttal együtt vág neki egy újabb nyolcezresnek, feltehetőleg az Annapurnának.
origo.hu
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt
