Búcsú a 13. havi nyugdíjtól

A 2010-es lesz az első olyan esztendő a 13. havi nyugdíj 2003-as bevezetése óta, amikor a juttatásból egyetlen fillért sem kapnak meg az idősek. Így az egész évben összesen folyósított járandóságuk jövőre veszít reálértékéből az ideihez képest.

Gyes: jövőre 3 évről 2-re csökken a gyes ideje. A változtatást óriási felháborodás övezte, hiszen – annak ellenére, hogy a kormány ígéretet tett a férőhelyek bővítésére – a bölcsődék közel sem képesek annyi kisgyermeket fogadni, amennyit szüleik szeretnének az intézményekben elhelyezni. Ráadásul a válság idején különösen nehéz a kisgyermekes anyukák elhelyezkedése a munkaerőpiacon. Kiderült egyébként az is, hogy a bölcsődei férőhelyek létrehozása többe kerül a kormánynak, mint amennyit megspórol a juttatás időtartamának csökkentésével.
Gyed: a juttatás jövőre már nem egységesen 2 évig, hanem legfeljebb a gyermek 2 éves koráig jár majd. A szülő ugyanis csak annyi időre lesz jogosult gyedre, amennyi biztosítási időt szerzett a szülést megelőző 2 évben. Öszszege egyébként nem változik, ha a kérelmező rendelkezik legalább 180 nap járulékalapot képező jövedelemmel.
Egészségügyi szolgáltatási járulék: 2010. január elsejétől havi összege 4500 forintról 4950-re nő.
Működtetési privatizáció: jogszabály rendelkezik már arról, hogy milyen feltételekkel adható működtetésbe egy egészségügyi intézmény. Az egyik legfontosabb változás, hogy az új szolgáltatónak vagyoni biztosítékot kell adnia, ami lehet bankgarancia, vagy pénzbeli letét is. A biztosíték mértéke függ a szolgáltató egészségbiztosítási bevételeitől, illetve attól, hogy végzett-e már korábban is ilyen tevékenységet. Szakértők szerint azonban aligha kell arra számítani, hogy éppen most kerülnének magánműködtetésbe egészségügyi intézmények. A tendencia ugyanis éppen az, hogy az önkormányzatok sorra kénytelenek visszavenni a korábban funkcionálisan privatizált kórházaikat, szakrendelőiket. Ismert: előbb a HospInvest ment csődbe, majd a szintén több intézményt működtető Medisyst Kft. jelentette be, hogy kivonul a piacról. Van olyan helyhatóság, amely még mindig nem tudott megegyezni ez utóbbi céggel arról, hogy milyen pénzügyi feltételek mellett kerül vissza a kórház az üzemeltetésébe.
Háziorvosi indikátorrendszer: 2010-től havi rendszerességgel kapnak majd a háziorvosi praxisok tájékoztatást a tevékenységükről. A tesztüzemmódot követően a második fél évtől a jól teljesítők többletfinanszírozásban részesülnek.
Tb-támogatott gyógyszerek: 2010. február elsejétől 7 új készítmény kerül be a tb-támogatotti körbe, így lesznek tehát olyan betegek, akik hatékonyabb terápiához juthatnak. A készítmények közül 4 daganatos betegség kezelésére szolgál, 1-1 pedig táplálékallergiás kisgyermekeknek, epilepsziásoknak, illetve sclerosis multiplexeseknek adható.
Méltányossági gyermekápolási táppénz: év elejétől az egészségbiztosító méltányossági alapon az előírtnál több nap gyermekápolási táppénzt állapíthat meg azoknak, akik a gyermekük betegsége miatt erre rászorulnak. A törvény szerinti jelenlegi időtartam ugyanis nem feltétlenül elegendő a súlyosan beteg gyermekek gyógyulásához.
Gyógyászatisegédeszköz-katalógus: az orvosok és a betegek 2010. júliustól egy, mindenki számára hozzáférhető on-line katalógusból tájékozódhatnak.

Már az idén elvette a tizenharmadik havi nyugdíj felét az Országgyűlés balliberális többsége, de a másik felét – igaz, azt is csak negyvenezer forintig – még kifizették az érintetteknek. Jövőre viszont már teljesen megszűnik ez a juttatás, ilyen jogcímen tehát egyetlen fillért sem folyósítanak majd.
A 13. havi nyugdíj nem volt hosszú életű: bevezetéséről 2003-ban döntöttek, akkor azonban még csak egy heti részét kapták meg a pénznek az idősek. Aztán évről évre többet, végül 2006-ban már egy teljes havi plusznyugdíjat utaltak nekik.
A pluszpénz megszűnésével 2010-ben reálértéken csökken a nyugdíjasok egész éves járandósága az ideihez képest. Egy havi 80 ezer forintos nyugdíj esetében például a 13. havi juttatás megszüntetése azt jelenti, hogy több mint 4,16 százalékkal kevesebb pénzt kapna az illető 2010-ben, mint egy évvel korábban. Igaz, januárban lesz „szokásos” nyugdíjemelés, ami elvileg megegyezik majd a tervezett inflációval, azaz 4,1 százalékkal, ami garantálná a vásárlóerő megtartását, ha nem vették volna el a még megmaradt 13. havi többletet.
A 4,1 százalékos emelésnél egyébként valamivel többet kaphat januártól az a 880 ezer öregségi nyugdíjas, aki jogosult a korrekciós emelésre (amelynek végrehajtását az idei évről tolták át 2010-re). Az 1992 és 1995, valamint az 1997 és 1998 között nyugdíjba vonultaknak 4, míg az 1989 és 1990 között nyugdíjazottaknak 2 százalékos többlet jár.
Egyébként jövőre megváltozik a nyugdíjemelési mérték kiszámításának módszere. Megszűnik az úgynevezett svájci indexálás, s már csak az infláció alapján határozzák meg az emelés mértékét. Ezzel jövőre némiképp jobban járnak az érintettek, mintha a régi módszert, azaz a svájci indexálást alkalmaznák.