Kétszer több ápoló menne külföldre

Kétszer annyi egészségügyi szakdolgozó kért az idén igazolást a külföldi munkavállaláshoz, mint tavaly. Most már nem csak orvoselvándorlás jellemzi hazánkat, az ápolók is egyre bátrabban próbálnak szerencsét más országokban.

2010. 01. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Decemberig 280 egészségügyi szakdolgozó kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásokat, kétszer annyian, mint tavaly, amikor százötvenen igényelték a dokumentumokat.
– Év eleje óta érzékelhető, hogy egyre többen hagynák el az országot – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke, aki szerint már nem állítható, hogy csak orvoselvándorlás jellemzi Magyarországot. Az ápolók és más szakdolgozók közül is egyre többen próbálnak szerencsét külföldön – fogalmazott. Nemcsak ők lettek bátrabbak, hanem már egyes országok is készek hatalmas energiát mozgósítani, hogy Kelet-Közép-Európából munkaerőt toborozzanak. Balogh Zoltán megemlítette: néhány hete egy finn delegáció érkezett hazánkba, hogy tájékozódjon a lehetőségekről. Felkerestek kormányzati köröket és egészségügyi intézményeket is.
– Találkoztunk mi is velük, de a kamara nem működik együtt a toborzásban – szögezte le. Számos munkaerő-közvetítő cég is működik a világ különböző pontjain, amelyek a teljes ügyintézés mellett jó fizetést, szükség esetén nyelvtanfolyamot, szolgálati lakást, a házastársnak állást, a gyermeknek pedig óvodai-iskolai elhelyezést kínálnak – tette hozzá.
*
Ráadásul egyre több szakdolgozó beszél idegen nyelvet, ami egyrészt jó, mert könnyebben olvashat szakirodalmat, ugyanakkor segíti a külföldi munkavállalást is.
A szakdolgozói kamara elnöke elkeserítőnek tartja, hogy a külföldi munkavállalás és a pályaelhagyás mellett egyre kevesebben választják ezt a szakmát. Ennek alátámasztására egy példát említ: a Közép-magyarország régióban az idén mindössze 54-en jelentkeztek a középiskola után felsőfokú szakképzésre, s a nappali tagozaton főiskolára járók száma sem éri el a száz főt.
– Mire számítunk, amikor nem tudunk perspektívát, vonzó életpályát kínálni az ápolóknak? Kilátástalan a helyzetük, nettó 65–75 ezer forintos fizetésből élnek, sokszor másod-, harmadállást vállalnak, miközben gyermeket nevelnek. Ebben a helyzetben elévülhetetlen a kormányok felelőssége – vélekedett Balogh Zoltán. Szerinte Molnár Lajos és Horváth Ágnes minisztersége idején egyáltalán nem foglalkoztak az ápolók gondjaival. – Székely Tamás legalább egyeztetett velünk, és ígéreteket tett, igaz, szinte semmi sem valósult meg belőlük – tette hozzá. Mindig a válságra hivatkozva odázták el az intézkedéseket, de valójában azokat a döntéseket sem hozták meg, amelyek nem igényeltek volna komolyabb anyagi forrást. Egyetlen megvalósult programról érdemes említést tenni, hogy sikerült a közmunkaprogram részeként állástalanokat egészségügyi intézményekbe elhelyezni. Sokan csak kisegítői feladatot kaptak, voltak azonban olyanok, akik a megfelelő képzés után ápolói képesítést fognak szerezni. Ez sok intézménynek nagy segítséget jelent majd, de a problémákat nem fogja megoldani.
A betegek a bőrükön érezhetik, hogy több ápolóra lenne szükség. Nem mindegy, hogy egy dolgozóra 5 vagy 25 páciens jut. Még akkor is igaz, hogy nagyon kevesen vannak, ha számos intézmény a létszámstop miatt nem vesz fel ápolókat. Az intézmények anyagi helyzete olyan rossz, hogy szinte mindenhol a minimálisan előírt létszámmal működnek – vélekedett.
Balogh Zoltán lapunknak nyilatkozva kitért arra is, hogy nemrégiben a Fidesz elnöke levélben kereste meg a szakmai kamarákat – köztük a szakdolgozói kamarát is –, hogy a jövő teendőiről egyeztessen velük. – Válaszunkban mi azt kértük, hogy a következő kormány idején kapjon prioritást ez a terület – közölte, majd hozzátette: a legfontosabb, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyekkel az ápolókat a pályán lehet tartani. Ha ezek a lépések elmaradnak, ha nem sikerül utat mutatni ezeknek a rendkívül leterhelt és elkeseredett embereknek, akkor összeomlik a rendszer. Nem felelőtlen ígérgetést kérünk, hanem reálisan elvárható intézkedéseket, például ösztöndíjprogramot, illetve előre ütemezett béremelést.
Ismeretes: nemrégiben a pályakezdő orvosok, a rezidensek próbálták felhívni a figyelmet a rettentően alacsony orvosbérekre, a hiányzó életpályamodellre, az elvándorlásra, a kilátástalanságra és a rossz munkakörülményekre a Hazát az orvosnak, orvost a hazának! címmel szervezett demonstrációjukon. Mint azt Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke hangsúlyozta: alapvetően egy tisztességes rezidensi bért szeretnének kiharcolni, mert a mostani (95 ezer forint) nem jelent sem valódi fizetséget, sem vonzerőt a fiatal orvosoknak, hiszen Németországban például havi hatszázezer forintnak megfelelő összeget kaphatnak. – Nemrégiben kétezer orvostanhallgatót kérdeztünk meg, s kiderült, hogy már a havi nettó 200 ezres rezidensi fizetés is komoly visszatartó erőt jelentene az elvándorlástól – fejtegette, majd hozzátette: ez egyszeri, 35–40 milliárdos ráfordítást jelentene az államnak, amellyel több évre rendezhetnék a pályakezdők helyzetét. Az érdekvédő szerint az sem megoldás, hogy az állam röghöz kötéssel, kilencéves szerződéssel akarja itthon tartani a frissen végzett orvosokat. A Pécsen megkérdezett hallgatóknak közel nyolcvan százaléka még a rezidens időszak kezdete előtt elhagyná az országot ebben az esetben.

Nem lankad a H1N1. Kilencvennégy ember került kórházba az ünnepek alatt a H1N1 vírus miatt – adta hírül Falus Ferenc országos tiszti főorvos. Az újinfluenza-vírus, illetve annak szövődményei több mint tíz ember állapotát tették olyan súlyossá, hogy intenzív osztályra kellett vinni őket. Ők többnyire gépi lélegeztetésre szorultak. Falus a közrádióban beszélt arról is, hogy az influenzajárvány megnyithatja az utat a bakteriális fertőzések előtt, emiatt több agyhártya-gyulladásos megbetegedés történt. A H1N1 miatt egy újabb várandós asszonyt is a fővárosi Kútvölgyi úti kórházba kellett szállítani. Karácsonykor bezárták az oltópontokat, s így lesz ez az új év első napjaiban is. A két ünnep között viszont az oltópontokon és a háziorvosoknál is megkaphatják a vakcinát a veszélyeztetettek. Ukrajnában új erőre kapott karácsony ideje alatt a vírus. Az ország régiói közül már csak öt megyében – köztük a magyarok lakta Kárpátalján – nincs járvány.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.