Decemberig 280 egészségügyi szakdolgozó kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolásokat, kétszer annyian, mint tavaly, amikor százötvenen igényelték a dokumentumokat.
– Év eleje óta érzékelhető, hogy egyre többen hagynák el az országot – mondta lapunknak Balogh Zoltán, a Magyar Szakdolgozói Kamara elnöke, aki szerint már nem állítható, hogy csak orvoselvándorlás jellemzi Magyarországot. Az ápolók és más szakdolgozók közül is egyre többen próbálnak szerencsét külföldön – fogalmazott. Nemcsak ők lettek bátrabbak, hanem már egyes országok is készek hatalmas energiát mozgósítani, hogy Kelet-Közép-Európából munkaerőt toborozzanak. Balogh Zoltán megemlítette: néhány hete egy finn delegáció érkezett hazánkba, hogy tájékozódjon a lehetőségekről. Felkerestek kormányzati köröket és egészségügyi intézményeket is.
– Találkoztunk mi is velük, de a kamara nem működik együtt a toborzásban – szögezte le. Számos munkaerő-közvetítő cég is működik a világ különböző pontjain, amelyek a teljes ügyintézés mellett jó fizetést, szükség esetén nyelvtanfolyamot, szolgálati lakást, a házastársnak állást, a gyermeknek pedig óvodai-iskolai elhelyezést kínálnak – tette hozzá.
*
Ráadásul egyre több szakdolgozó beszél idegen nyelvet, ami egyrészt jó, mert könnyebben olvashat szakirodalmat, ugyanakkor segíti a külföldi munkavállalást is.
A szakdolgozói kamara elnöke elkeserítőnek tartja, hogy a külföldi munkavállalás és a pályaelhagyás mellett egyre kevesebben választják ezt a szakmát. Ennek alátámasztására egy példát említ: a Közép-magyarország régióban az idén mindössze 54-en jelentkeztek a középiskola után felsőfokú szakképzésre, s a nappali tagozaton főiskolára járók száma sem éri el a száz főt.
– Mire számítunk, amikor nem tudunk perspektívát, vonzó életpályát kínálni az ápolóknak? Kilátástalan a helyzetük, nettó 65–75 ezer forintos fizetésből élnek, sokszor másod-, harmadállást vállalnak, miközben gyermeket nevelnek. Ebben a helyzetben elévülhetetlen a kormányok felelőssége – vélekedett Balogh Zoltán. Szerinte Molnár Lajos és Horváth Ágnes minisztersége idején egyáltalán nem foglalkoztak az ápolók gondjaival. – Székely Tamás legalább egyeztetett velünk, és ígéreteket tett, igaz, szinte semmi sem valósult meg belőlük – tette hozzá. Mindig a válságra hivatkozva odázták el az intézkedéseket, de valójában azokat a döntéseket sem hozták meg, amelyek nem igényeltek volna komolyabb anyagi forrást. Egyetlen megvalósult programról érdemes említést tenni, hogy sikerült a közmunkaprogram részeként állástalanokat egészségügyi intézményekbe elhelyezni. Sokan csak kisegítői feladatot kaptak, voltak azonban olyanok, akik a megfelelő képzés után ápolói képesítést fognak szerezni. Ez sok intézménynek nagy segítséget jelent majd, de a problémákat nem fogja megoldani.
A betegek a bőrükön érezhetik, hogy több ápolóra lenne szükség. Nem mindegy, hogy egy dolgozóra 5 vagy 25 páciens jut. Még akkor is igaz, hogy nagyon kevesen vannak, ha számos intézmény a létszámstop miatt nem vesz fel ápolókat. Az intézmények anyagi helyzete olyan rossz, hogy szinte mindenhol a minimálisan előírt létszámmal működnek – vélekedett.
Balogh Zoltán lapunknak nyilatkozva kitért arra is, hogy nemrégiben a Fidesz elnöke levélben kereste meg a szakmai kamarákat – köztük a szakdolgozói kamarát is –, hogy a jövő teendőiről egyeztessen velük. – Válaszunkban mi azt kértük, hogy a következő kormány idején kapjon prioritást ez a terület – közölte, majd hozzátette: a legfontosabb, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyekkel az ápolókat a pályán lehet tartani. Ha ezek a lépések elmaradnak, ha nem sikerül utat mutatni ezeknek a rendkívül leterhelt és elkeseredett embereknek, akkor összeomlik a rendszer. Nem felelőtlen ígérgetést kérünk, hanem reálisan elvárható intézkedéseket, például ösztöndíjprogramot, illetve előre ütemezett béremelést.
Ismeretes: nemrégiben a pályakezdő orvosok, a rezidensek próbálták felhívni a figyelmet a rettentően alacsony orvosbérekre, a hiányzó életpályamodellre, az elvándorlásra, a kilátástalanságra és a rossz munkakörülményekre a Hazát az orvosnak, orvost a hazának! címmel szervezett demonstrációjukon. Mint azt Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke hangsúlyozta: alapvetően egy tisztességes rezidensi bért szeretnének kiharcolni, mert a mostani (95 ezer forint) nem jelent sem valódi fizetséget, sem vonzerőt a fiatal orvosoknak, hiszen Németországban például havi hatszázezer forintnak megfelelő összeget kaphatnak. – Nemrégiben kétezer orvostanhallgatót kérdeztünk meg, s kiderült, hogy már a havi nettó 200 ezres rezidensi fizetés is komoly visszatartó erőt jelentene az elvándorlástól – fejtegette, majd hozzátette: ez egyszeri, 35–40 milliárdos ráfordítást jelentene az államnak, amellyel több évre rendezhetnék a pályakezdők helyzetét. Az érdekvédő szerint az sem megoldás, hogy az állam röghöz kötéssel, kilencéves szerződéssel akarja itthon tartani a frissen végzett orvosokat. A Pécsen megkérdezett hallgatóknak közel nyolcvan százaléka még a rezidens időszak kezdete előtt elhagyná az országot ebben az esetben.
Nem lankad a H1N1. Kilencvennégy ember került kórházba az ünnepek alatt a H1N1 vírus miatt – adta hírül Falus Ferenc országos tiszti főorvos. Az újinfluenza-vírus, illetve annak szövődményei több mint tíz ember állapotát tették olyan súlyossá, hogy intenzív osztályra kellett vinni őket. Ők többnyire gépi lélegeztetésre szorultak. Falus a közrádióban beszélt arról is, hogy az influenzajárvány megnyithatja az utat a bakteriális fertőzések előtt, emiatt több agyhártya-gyulladásos megbetegedés történt. A H1N1 miatt egy újabb várandós asszonyt is a fővárosi Kútvölgyi úti kórházba kellett szállítani. Karácsonykor bezárták az oltópontokat, s így lesz ez az új év első napjaiban is. A két ünnep között viszont az oltópontokon és a háziorvosoknál is megkaphatják a vakcinát a veszélyeztetettek. Ukrajnában új erőre kapott karácsony ideje alatt a vírus. Az ország régiói közül már csak öt megyében – köztük a magyarok lakta Kárpátalján – nincs járvány.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
