A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adata az optimista változatok közé tartozik. A 12 ezer lakásra vonatkozó szám azonban jóval magasabb is lehet, mivel a felügyelet gyűjtése a szeptember végi adatokat tükrözi, és azóta még több ingatlan kerülhetett veszélybe. Ráadásul a felmérés csak a bankokra terjedt ki, a pénzügyi vállalkozások nem szerepeltek benne. Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke lapunknak elmondta: a felmondott hitelek száma is jóval magasabb, mint tizenkétezer, de a pontos adatot nem lehet tudni. A szakember mindenesetre furcsának tartja, hogy több mint egy évvel a válság kitörése után még nem láttak napvilágot pontos információk. – Valakinek érdeke, hogy ne legyenek ilyen számok – tette hozzá. A felügyelet szerint a végrehajtás alá vont ingatlanok száma tavaly csökkent. A mérséklődés azonban nem abból fakad, hogy kevesebb hitel dőlt be, hanem abból, hogy a bankok a jó hírük védelmében inkább követeléskezelő cégeknek adják el a tartozásokat, végezzék el azok a piszkos munkát. Szakemberek szerint nem járnak jól azok az ügyfelek, akik ellen nem a bank kezdeményezi a végrehajtást, hanem valamelyik követeléskezelő cég próbálja meg behajtani rajtuk a pénzt.
*
Hazánkban ugyanis kaotikus állapotok uralkodnak a követeléskezelés területén. A kisebb cégek kiesnek a hatóságok látóköréből, ezért előfordul, hogy azok a maffiafilmekre emlékeztető módszerekkel próbálják meg kisajtolni a pénzt az adósaikból. A Magyar Hitelszövetség tapasztalatai szerint az igazán embertelen kilakoltatások nem a bankokhoz köthetők, mert azok vigyáznak a hírnevükre, hanem a pénzügyi vállalkozásokhoz.
Jánosi Gábor, a Magyar Szociális Fórum szervezője lapunknak elmondta: körülbelül 200 ezer ember feje felett lebeg Damoklész kardjaként a kilakoltatás réme, és legalább tizenötezer ingatlan tartozása került már követeléskezelőkhöz vagy végrehajtás alá. A szakember szerint a kormány kezdeményezései, a banki kódexet és az áthidaló kölcsönt is beleértve, nem jelentenek megoldást az emberek bajaira. – Az áthidaló hitellel például az a probléma, hogy csak kitolja az adósság visszafizetését, így elodázza a probléma megoldását – közölte Jánosi Gábor.
A kilátástalanság miatt az elmúlt hónapokban többen is szembefordultak a pénzügyi rendszerrel. Ők jogi úton próbálják kiharcolni a maguk igazát. Az Otthonvédők civil tömörülés például közérdekű pert indított a bankok ellen, mert azok egyoldalúan módosították a szerződéseket, és ezen keresztül a törlesztőrészleteket is. A szervezet közleménye szerint a perre egyebek között azért van szükség, mert tarthatatlan, hogy emberek tízezrei veszítik el az otthonaikat, és mindezt az állam tétlenül nézi.
Czirmes György, a per vezető ügyvédje azt szeretné elérni, hogy az eredeti és a jelenlegi törlesztőrészlet közötti különbséget közösen, lehetőleg fele-fele arányban viselje a bank és az ügyfél. Az ügyvéd a Heti Válasznak elmondta: a bankoknak szerződéskötéskor meg kellene becsülniük a várható árfolyam-emelkedés mértékét. Ha pedig ennél rosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor lehetővé kellene tenni a feleknek a szerződés módosítását. – A polgári törvénykönyv szerint ugyanis ha a szerződés megkötésekor – a jövőre vonatkozóan – mindkét fél közös, téves feltevésben van, akkor azon lehet módosítani. Márpedig évekkel ezelőtt még nem volt látható előre, hogy a pénzügyi-gazdasági válság nyomán milyen drasztikus mértékben növekednek majd a törlesztőrészletek – tette hozzá az ügyvéd.
A PSZÁF számaiból könnyen kiolvasható, hogy az embereket alaposan megviselték a megugró törlesztőrészletek: tavaly szeptember végén összesen 1,677 millió hitelszerződést tartottak nyilván a bankoknál, és ezek 27,7 százalékánál állt fenn valamilyen fizetési késedelem. A csúszásban lévő hitelek száma 2009 első háromnegyedében 26,2 százalékkal gyarapodott. A súlyosabbnak nevezhető, kilencven napon túli késedelem szeptember végén 690 ezer banki hitelszerződéssel kapcsolatban állt fenn, amelyből 641 ezer volt lakossági kölcsön. A csúszásban lévő kölcsönök száma 2009 első kilenc hónapja során 34,4 százalékkal gyarapodott, miközben 2008 végén még 8,3 százalékon állt a kilencven napnál nagyobb késésben lévő kölcsönök aránya. A kilencven napon túli fizetési késedelem által érintett állomány a teljes hitelállományon belül 2009 első felében 2,8 százalékról 4,8 százalékra, majd a harmadik negyedév során, lassuló ütemben, 5,4 százalékra emelkedett.
Autóhitel minimális önerővel. Ki tudják játszani a használtautó-kereskedők az állami hitelszigorítást, így egyes vásárlók továbbra is önerő nélkül, vagy minimális készpénzzel vásárolhatnak majd kocsit másodkézből – tudta meg az Index. A tavaly év végén kiadott kormányrendelet szerint a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis hét évnél. A minimális önerőnek forinthitelek esetében minimum az ár 25 százalékának kell lennie, ugyanakkor euróhitel esetében legalább 40, más devizáknál 55 százalékkal kell rendelkeznie a vevőnek. Lízing esetében 20, 35 és 50 százalék a megkívánt önerő. A használtautók piacán azonban van kibúvó a szigorítás alól: nagyobb összeg kerül a szerződésbe, mint amennyit a vevő fizet. Egy egymillió forintba kerülő autó hiteléhez például minimum 200 ezer forint önrész kellene. De ha az adásvételi szerződésre 1,2 millió forintot írnak, ennek a 20 százaléka 240 ezer forint, vagyis a bank átutal 960 ezer forintot, a vevő kifizet 40 ezret készpénzben a kereskedőnek, és minimális önrésszel jutott az autóhoz.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
