Nem a kínai kereskedők hibája, hanem a magyar hatóságoké, hogy hazánkban virágzik a feketekereskedelem, s az olyan távol-keleti termékeket kínáló piacok, mint például a józsefvárosi, az adóelkerülés melegágyává váltak – nyilatkozta lapunknak Magyarország pekingi nagykövete.
Kusai Sándor elmondta: nem tartja megfelelőnek a magyar hatóságok ellenőrzési rendszerét. Szerinte e területen gyenge a vám- és az adóhivatal tevékenysége, mert felszámolni nem tudják, legfeljebb alkalmi akciókban csapnak le időnként a közismert néven „kínai” piacokra.
Holott becslések szerint ezeken a szabadtéri árusítóhelyeken évente milliárdos nagyságrendben forognak a hamisított áruk, amelyek gyakorlatilag ellenőrzés nélkül, szabadon áramlanak be az országba, kerülnek a hagyományos bolti kereskedők polcaira, s jutnak tovább adómentesen az unió más piacaira.
– A döntéshozóknak a gyakorlatban is szigorítani és egységesíteni kellene az ellenőrzéseket. Emellett szükség volna olyan ösztönzőkre, amelyek a tisztességes, adófizető kínai vállalkozókat segítik, például a foglalkoztatásukat – vélekedik a pekingi nagykövet. Megítélése szerint mind több válság sújtotta ország igyekszik elnyerni Kína kegyeit, amely rohamléptekkel épül be a világgazdaságba. Ekképpen Magyarország sem engedheti meg magának, hogy számára Kína ismeretlen maradjon.
Kusai Sándor hangsúlyozta: Pekingben élő nagykövetként jól ismeri a kínai kereskedőket, s azt a távol-keleti „vállalkozókra” jellemző mentalitást, amely nem különbözik az idehaza tapasztaltaktól. A nagykövetség többször tett már javaslatot a magyar kormány felé
a feketepiacok felszámolásának módjaira, illetve arra, miként lehetne segíteni a kínaiak itteni szabályokhoz való alkalmazkodását.
Ám a józsefvárosi piac napjainkban fénykorát éli a spórolásra kényszerült lakosság körében. A bolti kereskedelem mostanra az évekkel ezelőtti színvonalára sülylyedt. Leginkább a textil-, a ruházati és a cipőboltok vannak bajban, mert a hatalmas versenyben az olcsó kínai portékák miatt folyamatosan veszítik el a magyar vásárlókat. Tavaly például a távol-keleti üzletek mennyiségben ugyanannyi árut adtak el, mint a ruházati piac minden más szereplője összesítve. Egyes vélekedések szerint a józsefvárosi piac működése nem gazdasági, hanem szociális kérdés, amelyet a feketegazdaság elleni hangzatos kormányzati küzdelemben eleddig nem sikerült tisztes adófizetők paradicsomává változtatni.
Bevált utakon a feketézők
Legutóbb december közepén csaptak le az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), valamint a vám- és pénzügyőrség (VPOP) ellenőrei a VIII. kerületi piacra. Az APEH szóvivője akkor leszögezte: lopott és hamis áruk tömkelegét kínálják a józsefvárosi kereskedők, akik gyakran feketén foglalkoztatják alkalmazottaikat, s nem adnak számlát. A hamis ruhák, cipők, illatszerek, kozmetikumok, szórakoztatóelektronikai eszközök, gyerekjátékok, filmek, cigaretták mellett már a közbiztonságot veszélyeztető fegyverek is beszerezhetők az árusoktól. Megjegyezte azt is, hogy a piac nem csupán a lakosság kedvelt vásárlóhelye, hanem a fővárosi plázák egyes üzletei is innen töltik fel lopott vagy hamis áruval készleteiket.
– Az adóhatósággal és a fogyasztóvédelemmel rendszeresen ellenőrizzük a piacokat és a környező raktárakat, valamint az ismert szállítási útvonalakat, ahol a távol-keleti rakományok érkeznek – mondta kérdésünkre Sipos Jenő ezredes, a VPOP szóvivője. Megtudtuk: a VPOP hetente két-három alkalommal razziázik a kínai piacokon, az ünnepi időszakban pedig naponta látogatták a józsefvárosi placcot. Sipos szavai szerint a kínai kereskedők nem túl együttműködők, idővel mégis nyomra akadnak a vámosok, bejelentésre, a társhatóságok információi vagy saját felderítő akcióik révén.
– Az uniós csatlakozás óta nincs vámellenőrzés az országhatárokon. Így gyakorlatilag szabadon áramlik az áru a belső piacokra, miután például Hamburgba vagy Rotterdamba megérkezik a tengeri szállítmány – folytatta Sipos.
Bírálják, mégis hódít a gagyi
A vámhatóság végrehajtó szerv, a valódi megoldás a piacot működtető önkormányzat, illetve a törvényalkotók kezében volna. A VPOP a törvény szerint nem zárathatja be ezeket az árusítóhelyeket, csupán jelzi a helyhatóságnak, ha szabálytalan működést észlel. Az a piac üzemeltetőjének a felelőssége, hogy a bérlők a magyar szabályoknak megfelelően működnek-e, bár már az is megkönnyítené az ellenőrző hatóságok munkáját, ha legalább regisztráció alapján beazonosíthatók lennének a kereskedők – jegyezte meg a szóvivő.
Kínát rengeteg bírálat érte már a külföldi piacokra küldött termékeinek minősége miatt. Ezek között idén világszerte visszhangot váltott ki a játékok, az állateledelek, a különböző élelmiszerek, köztük a tejpor, a gyógyszerek, a gyermektápszerek és a tapéták ügye.
Kína 2005-ben a „bugyiháború” néven elhíresült, súlyos európai érdekkonfliktussal is szembesült. Emlékezetes, korábban tíz évig volt érvényben egy textilkvóta, amellyel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) korlátozta a tagországokba áramló kínai ruhaexportot. A kvóta 2005 elején lejárt, s az uniós piacokat néhány hónap alatt soha nem látott árudömping özönlötte el, mire tömegesen szűntek meg a könnyűipari munkahelyek. Brüsszel ezért 2005 júliusában tíz kínai ruházati termék, 2006-ban pedig a cipők esetében vezetett be mennyiségi korlátozást és 16,5 százalékos dömpingvámot 2008 végéig.
A vámháború ma sem csitul, a kínai cipőkre vonatkozó korlátozást a közelmúltban 15 hónappal meghosszabbították az EU-ban. Erre Kína hozott dömpingellenes intézkedéseket az unióból importált, elsősorban a gépgyártásban használatos szénacél kötőelemekre. A kínai kereskedelmi tárca december 23-i közleményében azt is jelezte, hogy a WTO-hoz fordul vállalatai védelmében, felemelve szavát a pénzügyi válságból való kilábalást hátráltató protekcionizmus ellen.
Magyarországra az uniós korlátozás ellenére is évről évre növekvő mennyiségű kínai termék özönlik. A két ország külkereskedelmi forgalma 1998 és 2008 között összegben mintegy tizenhétszeresére nőtt; tavaly az import 11 százalékát tették ki a feldolgozott termékek, mint például a ruha és a cipő. Hazánk jelenleg 31 kínai tartománnyal és térséggel folytat külkereskedelmet, közülük is kiemelkedő a pekingi kapcsolat, amely az összes forgalom 27 százalékát teszi ki.
A gazdasági fejlődés árnyoldalaként a kínai főváros ugyanakkor ismert a kalóz-, más néven hamisított termékek nagyarányú forgalmazásáról is. A kínai fővárosban ugyanis a legújabb divatházak drága modelljeitől kezdve a friss kiadású amerikai filmeket tartalmazó DVD-ig és a márkás sportruházatig minden megtalálható, az eredeti hű másolatában. Ezeket a termékeket elsősorban külföldi turistáknak kínálják, de jut belőlük bőven az európai piacokra, így Magyarországra is.
Az olcsó munkaerő, a filléres tömegtermékek iránti növekvő kereslet mostanra verhetetlenné tette Kínát a világpiacon. Egyre több világmárkát képviselő multinacionális vállalat is oda helyezi gyártását. Ráadásul elemzők szerint a termelés, a munkahelyek áthelyezése az Egyesült Államok, Japán és Európa kárára egyre jellemzőbb lesz a jövőben, miközben folytatódik az iparágak leépülése és a tömeges munkanélküliség. A kínai munkás átlagbére ugyanis csupán 2,5-3 százaléka a nyugati átlagnak, vagyis a fizetés óránként 70 cent, miközben az Egyesült Államokban 19,10 dollár.
Keletről fúj a szél
Az ázsiai óriás gazdasági növekedése 2009-ben óvatos becslések szerint is meghaladta a nyolc százalékot. A belső fogyasztást serkentő tavalyi kormányprogramja és külföldi befektetéseinek bravúros szervezése révén a szakértők napjainkban születő világhatalomként emlegetik a távol-keleti birodalmat. Az amerikai befektetési bank számításai szerint például Kína legkésőbb 2050-re a világ vezető gazdaságai között lesz.
A több ezer éves kereskedő nép Teng Hsziao-ping 1976-os hatalomátvétele óta vágtázik a kapitalizmus felé, tervszerűen építve gazdasági erejét. Ezt példázza, hogy – miközben nem célja a szabad tőkeáramlás – Kína külföldi befektetései 2008-hoz képest a tavalyi esztendő harmadik negyedévére közel megháromszorozódtak, míg exportja 2008-ban öszszességében 1428,5 milliárd amerikai dollárt tett ki. A válság kirobbanása után Kína az Egyesült Államok legnagyobb hitelezőjévé vált.
A kelet-közép-európai térségben Magyarország Kína kiemelt befektetési és regionális elosztó célpontja. Az egy lakosra jutó kínai befektetések aránya vezető helyre sorol bennünket a régió többi országához képest: a távol-keleti cégek eddig 220 millió dollár értékű befektetést hoztak létre nálunk, miközben 21 millió dollár érkezett Magyarországról Kínába. Míg 1998-ban 450 millió dolláros kereskedelmi forgalom zajlott a két ország között, addig 2008-ban 30 százalék feletti éves növekedés mellett ennek összege már 7,5 milliárd amerikai dollárra rúgott. Ebből a magyar export 1,2, míg a Kínából érkező import 6,3 milliárd dollárt tett ki.
origo.hu
Botrányos viselkedése miatt több mint 14 millióra büntették Gyurcsányt
