Emma Edwards, a szigetcsoport olaj- és bányászati ügyeiért felelős önkormányzati munkatársa nem érti, hogy a latin-amerikai államok miért álltak ki Argentína mellett. Szerinte a kelperek függetlenséget akarnak. Edwards közölte a brazil Folha de Sao Paulo internetes változatának adott interjúban, hogy ha Dél-Amerika egyetért az önrendelkezés elvével, akkor ők miért ne élhetnének vele? Emma Edwards hozzátette: az őket gyarmatosítani akaró Argentínával sose kereskedtek, helyette Nagy-Britannia és Chile volt legfontosabb kereskedelmi partnerük. Az argentin Clarín másképp emlékszik: nagyon hosszú ideig Argentína szállította a gyógyszereket a szigetek kórházaiba, és igenis létezett bizonyos szintű árucsere a két fél között. A brit fennhatóság alá tartozó szigetcsoport és Argentína között most azért egyre élesebb a szópárbaj – az újabb háborút mindkét fél kizárja –, mert a héten a brit Desire Petroleum megkezdte a próbafúrásokat. A szigetek környékén a brit Geological Society of London 1998-as tanulmánya alapján 60 milliárd hordónyi nyersolajat sejtenek a talapzat alatt. Akkor még nem volt kifizetődő az olaj kitermelése, mostanában viszont hordónként jóval 70 dollár fölött jár az olaj világpiaci ára. A brit védelmi készültség ügyében Edwards eleinte tagadta, hogy hadihajók érkeztek volna a szigetek környékére, majd elismerte, Londonból tájékoztatják minden katonai kérdésben.
A függetlenség emlegetése már csak azért is érdekes felvetés, mert Gibraltár is hasonló körülmények között tett szert kiváltságos helyzetére: az ENSZ 1967-ben úgy döntött, hogy Nagy-Britanniának viszsza kell adnia a Spanyolországtól még 1704-ben elvett támaszpontot, pedig a gyengülő Francisco Franco tábornok diktatúrája végén sem számított a demokrácia bajnokának. A brit kormány ezért úgy döntött, hogy tudomásul veszi, de nem tartja be a nemzetközi határozatot, és ma már Gibraltár nemzetközileg is irigyelt adóparadicsom – többek között.
Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök rendkívül elégedetten fogadta, hogy Latin-Amerika és a Karib-térség tagállamai aláírták a Nagy-Britanniát elítélő két dokumentumot. Az egyik kérte a két érdekelt felet, hogy ne hozzanak egyoldalú döntéseket a szigeteken folytatott olajkitermelésről. Kirchner szerint Nagy-Britannia megsértette az ENSZ rendelkezéseit, és élesen bírálta a nagyhatalmaknak a nemzetközi jogban alkalmazott kettős mércéjét: a biztonsági tanácsban állandó tagsággal rendelkező országok tetszésük szerint vehetik semmibe az ENSZ rendelkezéseit, a többi államnak viszont be kell tartania döntéseit, különben beavatkoznak belpolitikájukba, ellenségnek nyilvánítják, vagy katonailag lépnek fel ellenük.
origo.hu
Majdnem belehalt egy idős ember egy brutális támadásba - egy budapesti buszról rángatták le
