Kodály Zoltán a bölcsészkaron magyar–német szakot végzett, s tagja volt a híres Eötvös József Collegiumnak. A kollégium nagy fontosságot tulajdonított a nyelvtanulásnak, Kodály finnt, franciát, angolt is tanult a legendás Gombocz Zoltánnál. A világhírűvé lett zeneköltőt és -tudóst bizonyára Gombocz hatására egész életében érdekelte a magyar nyelv állapota. Azt tartotta, hogy a nyelvhelyesség nem elsősorban nyelvtani, hanem nyelvszociológiai probléma. Kodály mint akadémikus is foglalkozott nyelvészeti témákkal, így a magyar kiejtés változásaival, bizonyos henyén használt magyar és idegen szavakkal. Emlékezetes egyebek között kiállása a „kultúra” szóalak mellett a németes mintájú rövidebb „kultúr” ellenében (főként összetételekben: „kultúrattasé”, „kultúrtörténet” stb.). A latin szó persze már századok óta bekerült a magyar szókincsbe, példa erre Csokonai Vitéz Mihály Cultura vagy Pofók című színdarabja, melyet csurgói diákjainak írt, s amelyben egy idegenmajmoló gavallér fölsülését ábrázolja. Persze Csokonai és diákjai még latint is tanultak, amint Kodály is és sokan mások a XX. század közepéig.
A latin (elemi) ismeretének háttérbe kerülése miatt is jócskán találhatni torz nyelvszociológiai jelenségeket. A legkülönbözőbb társadalmi csoporthoz tartozók nyelvhasználatában vehető észre, hogy homályos számukra egy-egy latin eredetű szó jelentése. Olvasom, egy politikai párt saját magát „leamortizálja”, hogy országunk gazdasági szempontból „leamortizálódott”. Nos: az „amortizálódik” ige itt eleve az értékvesztés bekövetkeztének kifejezése, vagyis fölösleges a „le” igekötőt hozzátenni. Ugyanez a helyzet a „nyilatkozatával ledegradálta a másik párt politikusát” kijelentésben, hiszen a degradál eleve a lefokoz, alacsonyabbra helyez, lecsúszik jelentésekre való. A rádióban meg azt hallom egy politikustól, hogy a hibákat „ki kell korrigálni”. Bizony, ez a „korrigál” is latinra megy vissza, s azt jelenti, helyreigazít, kiegyenesít, vagyis a „ki” igekötő fölösleges. Olvasom továbbá, hogy valaki „beleinvesztált egy brüsszeli projektba”. Itt meg a „bele” fölösleges, minthogy az „invesztál”: befektet, beruház. E latinra visszavezethető szavak elején vannak azok a prepozíciók, amelyek miatt éppen arra a jelentésre jók, amelyre az ezt nem ismerő a magyar igekötő-használattal törekszik.
Némelykor arra is van példa, hogy ugyan latin eredetre megy vissza egy kifejezés, de a magyarba máshonnan került be. Irodalmi kritikában találkoztam ezzel: „A szerző csupán összemontírozta az életrajzi adatokat.” Bár ez is latin eredetű („mons”: hegy), mi már a francia és a német alakulattal találkoztunk. A „montíroz” sok mindent jelenthet: (gépet) összeállít vagy szerel; képet vagy ékkövet keretbe foglal; hang-, filmfelvételt szerkeszt stb., de ebben is felejtődik az eredeti jelentés, azaz a „felmászik hegyre” („montare”), amely miatt a befejezettség, összeállítottság jegye is a szójelentéshez tartozik.
A fehér hollónál ritkább, aki latint tanult a gimnáziumban, de találkoztam már egyetemi hallgatóval, akinek sejtelme sem volt arról, hogy a magyar írásrendszer latin betűket használ, így a latinos műveltség hiánya könnyen vezet a származékszavak használatának efféle kisebb-nagyobb zavaraihoz. Az európai és magyar történelem, művelődéstörténet idevágó ismereteinek hálóján is szakadások vannak. Nemrég rádiós műsort hallgattam az ókori görögök szerelmi életéről. Valaki a görög vázák pajzán képeiről értekezve elmondta, hogy látott Göröghonban egy szerelmi légyottra való szobácskát apró, agyagból készült heverővel, amelyet „görög szóval lupanárnak hívtak”. Petronius Arbiter (aki Néró császár áldozatai közé tartozott) Satyriconjában, amely a latin prózairodalom egyik legérdekesebb és értékes darabja, az egyik hős egy bódé függönye mögött találja magát, s „a cégéres ajtók között meztelen örömlányok járkálnak”. Az efféle helyet hívták „lupanárnak”, bordélyháznak, minthogy ezeket a nőket lupának nevezte a latinság; s a szó alapjelentése „nőstény (farkas”) – természetesen a császárkori Rómában, és nem görögül. Az efféle intézmény náluk a „porneion” volt, ebből származik pornográfia szavunk.
Lupus in cultura, ha szabad a Cicerónál szereplő mondást kissé átalakítani.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
