Tenk 1947-ben lett önálló, addig Erdőtelek sokházas pusztája volt. Ezért is igyekezett a lakosság olyan hagyományokat bevezetni, amelyek erősítik a faluközösség összetartozását. A most ellopott szobor is ezt a célt szolgálta. Tíz éve hárommillió-nyolcszázezer forintért készíttette és állíttatta fel az önkormányzat a 160 centiméter magas, háromszáz kilós szobrot, a Vízhordó madonnát a falu főterén. A falubeliek is adakoztak, volt, aki tízezer, volt, aki háromszáz forintot adott. A szobor a falu központjában, két főút és egy széles utca találkozási pontján, egy háromszög alakú park közepén kapott helyet.
– Délután fél négykor az orvosi rendelő felé tartottam, amikor a jegyző úr azzal hívott, hogy nagyon nagy a baj, odavan a madonnánk. Azt hittem, viccel. Mint kiderült, a boltból kilépő alpolgármester vette észre, hogy a szobor eltűnt, rögtön fel is hívta a karbantartót, mert azt hitte, tisztítani vitték – mondja Török Margit, a kétezer lelkes település polgármestere.
A helyiek biztonságosnak tartották Tenket, ahol eddig időnként csupán egy-egy gázpalackot loptak el a portákról. A szobor különösen kedves volt az itt élőknek. A polgármestertől, aki anyakönyvvezető is, megtudom: a fiatalok a házasságkötés után, miután kimondták a boldogító igent, előszeretettel fényképezkedtek a szobor előtt. Józsa Lajos szobrászművész alkotása, a Vízhordó madonna Tenk jelképévé vált, a helytörténeti könyvecske címlapján s az önkormányzati honlap fejlécén is látható. Az önkormányzat már felvette a kapcsolatot a szobrásszal, a júliusi falunapra pótolni szeretné az alkotást. Ha kőből készül, jóval olcsóbb, de sérülékeny, bronzból viszont már tizenegymillióba kerülne. A helyieknek elképzelésük sincs, honnan szedjenek össze ekkora összeget. Tíz év alatt elszegényedtek az emberek, a vállalkozóknak sem megy jól. Az új szoborra biztosítást sem lehetne kötni. Nemrég ellopták egy önkormányzati telep vaskapuját, s amikor újabb pontokkal akarták bővíteni biztosítási szerződésüket, a biztosítótársaság arról értesítette őket, hogy mindenre vállalnak kockázatot, csak lopásra és betörésre nem.
A rendőrök a bejelentést követően tíz perc alatt kiérkeztek a helyszínre, kikérdezték a környező házakban élőket, bementek még a Tavasz italkimérésbe is. Vélhetően a február 24-éről 25-ére virradó éjszaka, csütörtök hajnalban lopták el a szobrot, többen egy út szélén várakozó fehér furgont láttak. Mivel naponta mintegy ezerötszáz autó halad át a falun, bárki lehet a tettes, olyan átutazó is, aki az ország távolabbi részén él. Az önkormányzat több százezer forintos nyomravezetői díjat tűzött ki, tenki fiatalok egy közösségi portálra is feltették a fotóit. A polgármester abban bízik, hogy nem darabolták fel, hanem elrejtették valahol, s egyszer talán lesz esélyük a visszaszerzésére.
Sajnos korántsem egyedi a történet. Íme néhány cím az elmúlt hónapok sajtóhíreiből: „Fémtolvajok: százasával tűnnek el a csatornafedelek”, „A MÁV-felirat buktatta le a színesfém-kereskedőt”, „Főiskolás fémtolvajt fogtak!”, „Kilopták a Trabi alól a csatornafedelet”, „Ellopták Kötcsén a református imaház harangját”. Ellopták Vécsey Károly 120 kilós mellszobrát Nyíregyházán, Nagykállóban pedig II. Rákóczi Ferenc bronzötvözetből készült mellszobrát tulajdonították el. Kisvárdán egy áramátalakító réz alkatrészeit vitték el a színesfémtolvajok. Ismeretlenek a keceli temető kápolnájának tetejéről szedték le a rezet, de a budapesti HÉV felső vezetékeit is megrövidítették. A Gellérthegyről Wagner Nándor Filozófusok kertje című szoboregyütteséből lovasítottak meg három életnagyságú bronzfigurát. A XV. kerületből Antall József mellszobra tűnt el, később Teleki Pál Gödöllőn felállított negyvenkilós szobrának veszett nyoma. A Vas megyei Pinkamindszent közelében egy használaton kívüli vasúti hidat próbáltak meg elbontani, majd darabonként ellopni. A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) kábellopás miatti kára megközelíti az évi 200 millió forintot. A bűncselekménytípus legnagyobb kárvallottja a MÁV: hiába költ több százmillió forintot évente a létesítményei őrzésére, hétezer kilométer vasúti sín és több tízezer kilométer rézkábel mellé nem állíthat fegyveres őrt.
Számos ilyen reménykeltő híradás jelent meg az idén: „Átfogó stratégia a színesfémlopás megelőzésére”, „Végleg befellegzik a színesfémtolvajoknak”. A színesfém-kereskedelem szabályozása több év alatt, sok határidőt átlépve készült el, lényege, hogy a színesfémátvevő helyeken szigorítja az adminisztrációt. A tavaly novemberben meghozott jogszabály szerint a kormány a meglévő büntetőeljárási eszközök hatékonyabb alkalmazásától vár eredményt, aminek elsődleges feltétele éppen a feldolgozási folyamat nyomon követhetővé tétele és az ellenőrzés központosítása. Megkezdte munkáját a bádogember-kommandó is: a rendőrségen külön csoport alakult a szobrok védelmére. Kondorosi Ferenc lett a kérdéskör kormánybiztosa, aki szerint meghatároznák például, mit is jelent a fémkereskedelem. Jobb későn, mint soha.
A színesfém-kereskedelem szigorításáról szóló törvény hatályba lépett ugyan január 1-jén, jelenleg azonban átmeneti időszak van. Az átvevőhelyeknek április 1-jéig kell regisztráltatniuk magukat a vám- és pénzügyőrségnél, amely azután szigorúan ellenőrzi, ki milyen fémet vesz át.
A törvény szerint a kereskedők részletes nyilvántartást kötelesek vezetni, vagyis a vevőket és az eladókat is lajstromozniuk kell. A szobrok védelmére külön szabályt is kidolgoznának: ha egy fémkereskedő szobrot vesz át, tíz napig tárolnia kellene, és csak ezt követően használhatná fel, olvaszthatná be – hatósági engedély birtokában.
Két fémhulladék-kereskedés is működik a Tenkhez közeli Hevesen. Nyilvánvaló, hogy akik ellopták a tenki madonnát, nem ezen a környéken próbálják majd értékesíteni a hárommázsás szobor darabjait, a belőle öntött formákat. Rendezett telepe van a Block Metal Kft.-nek, a különféle válogatott fémeket gúlákba rakottan tárolja az udvaron. A mérleg melletti ablakban fiatalember görnyed az irományok fölé.
– Mi eddig is könyveltünk, hiszen a felvásárolt fémmel el kell számolnunk. Egy fémkereskedőnek illik felismernie egy szétdarabolt fémszobrot. A tenki madonna rézötvözetből van, kilója piaci áron nyolcszáz forintot érne. Nálunk már próbálkoztak vasúti sínnel, aknafedéllel, de nem vettük meg – szögezi le Farkas József, a telephely alkalmazottja. Helyesnek tartja, hogy áprilistól külön nyilvántartást köteles vezetni a fémkereskedő, és naponta összesíteni a beszerzett anyag értékét, mennyiségét. Mivel rögzíteni kell az eladó nevét, címét, a személyazonosságát igazoló hatósági okmány számát és adókártyáját, sokan félnek eladni a jogszerűen birtokukba került fémet, mert attól tartanak, hogy év végén adózniuk kell.
Tenken megrendült az emberek közbiztonságba vetett hite. Többnyire bezárkóznak, van, aki éjszaka őrjáratozik a telkén. A faluban három évvel ezelőtt még működött a hangosbemondó. A Török Margit polgármester irodájából nyíló helyiség asztalán még ott van a mikrofonos technikai berendezés. Ha a falubeliek gyanús, lassan gördülő autót véltek felfedezni valamelyik utcában, betelefonáltak a hivatalba, és bemondták a rendszámát.
Most leporolják és újra felszerelik a hangosbemondót. Ha lesz új szobruk, a kor közállapotaihoz igazodva betonhoz erősített láncokkal próbálják megóvni. Így lesz a vízhordóból leláncolt madonna.
origo.hu
Menczer Tamás: Az ukrán kém – Magyar Péter „testvére” – megfenyegette Orbán Viktort!
