„Nem Amerikához köt a geopolitikai realitás”

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kapott díszdoktori címet tegnap Immanuel Wallerstein professzor, az egyik legkiemelkedőbb amerikai szociológus-történész. Lapunknak nyilatkozva leszögezte: Irán megtámadása rendkívül negatív következménnyel járna az Egyesült Államok számára, amely nem is rendelkezik elégséges katonai erővel az ország megszállásához.

Amikor egyetemista koromban megismerkedtem az ön centrum-periféria elméletével, lenyűgözött, hogy az mennyire hűen modellezi Magyarország történetét a XX. századdal bezárólag. Sokan úgy tartják, hogy az sajnálatosan érvényesnek bizonyult az elmúlt húsz évre nézve is. Mit tartogat a jövő Kelet-Közép-Európa számára?
– Sokszor feltették nekem ezt a kérdést már itt, de felteszik szerte a világon. Talán azért, mert az emberek mindenhol úgy gondolják, hogy kormányaik javíthatnának relatív gazdasági helyzetükön. Hogy úgy mondjam, minden ország arra vágyik, hogy gazdag Dánia legyen belőle, de ez egyszerűen nem lehetséges. Nem mondom, hogy lehetetlen javítani a relatív pozíciókon, ám ha egy ország ezt megteszi, akkor egy másik ország törvényszerűen pozíciót veszt. Mint minden ország, Magyarország is földrajzi elhelyezkedésének a foglya. Egyik oldalán Nyugat-Európa, másik oldalán Oroszország van, ezek hát geopolitikai korlátai. Az elmúlt tíz évben tartotta pozícióit, nem javított rajtuk, de nem is rontott. Ez önmagában eredmény, nem szabad ezt a stabilitást lebecsülni. Már csak azért sem, mert más országok helyzete rosszabbra fordult, például az Egyesült Államoké, ahol az életszínvonal ma alacsonyabb, mint harminc évvel ezelőtt. Mi több, sokkal alacsonyabb lesz újabb harminc év múlva.
– Nem a fejlődő francia–német–orosz kapcsolatrendszer árjával szemben próbálnak meg úszni térségünk országai, amikor egymást túllicitálva igyekeznek jó pontokat szerezni az Egyesült Államoknál, például Irak, Afganisztán, a rakétavédelem terén?
– Világos, hogy azok az országok, amelyek a Szovjetunió szatellitállamai voltak, aggódnak Oroszország valós és potenciális feléledése miatt. Ezért fordulnak az Egyesült Államokhoz, mint érdekeik legalábbis potenciális védelmezőjéhez. Valójában azonban az amerikai hatalom csak véges geopolitikai energiával rendelkezik. Hogy ebből mennyit kész feláldozni Magyarország és a többi kelet-közép-európai ország érdekében, az nyitott kérdés. Őszintén szólva vannak fontosabb teendői. Világos számomra, hogy ennek megfelelően támogatása nem katonai jellegű lesz, ahogy azt Grúzia példája mindenki számára bizonyította. Úgyhogy Magyarország jövője sokkal inkább Franciaországhoz és Németországhoz van kötve, mint az Egyesült Államokhoz. Ez lehet, hogy nem túl tetszetős kilátás, de ez a geopolitikai realitás.
– Ha hanyatlóban is van, mekkora hatalmi tartalékkal rendelkezik az Egyesült Államok?
– Az Egyesült Államok még mindig egy rendkívül gazdag ország, amely messze a legerősebb haderővel rendelkezik a világon, különösen ami a technikát illeti. Mindazonáltal ez a haderő gyengébb, mint amilyennek tűnik, például nem rendelkezik túl nagy gyalogoslétszámmal, ami jelentős mértékben korlátozza lehetőségeit. Madeleine Albright, a Clinton-kormány külügyminisztere egyszer azt mondta, hogy az Egyesült Államok nélkülözhetetlen ország. Ez immár nem igaz. Ma már csak egy a legfőbb hatalmak sorában.
– A világ ön által prognosztizált többpólusúvá válásának folyamatában milyen fontossággal bír az iráni kérdés?
– Irán az amerikai geopolitikai impotencia remekbe szabott példája. Irán lényegében ügyet sem vet az Egyesült Államokra. Azt mondják: nagy ország vagyunk 70 millió lakossal, fontosak vagyunk, jelentős hadseregünk van, s nem látjuk okát, hogy miért nem lehetnénk nukleáris hatalom. Így hát van egy kis csoport, főként izraeliek, de amerikaiak is, akik azt mondják, hogy az Egyesült Államoknak bombáznia kell Iránt. De nem fogjuk bombázni, mert az irracionális, a bombázás nem akadályozza meg nukleáris hatalommá válásukat, legfeljebb hátráltatja azt, s rendkívül negatív következményekkel járna, legfőképpen Izraelre, de Amerikára nézve is. Úgyhogy Washington már meg is hozta a döntést, hogy nem támad, s erre próbálja rászorítani Izraelt is. Irán kivárásra játszik és már eddig is rengeteg időt nyert. Az Egyesült Államok nem tud ezzel mit kezdeni, mert egyszerűen nem bír akkora katonai erővel, hogy megszállja őket.

Centrum és periféria. Immanuel Wallerstein a függőségen alapuló világrendszer legjelentősebb, még aktív teoretikusa. A centrumról és perifériáról szóló elméletében a „fejlett világ” birtokolja a tőkét, technológiát, információt és tudást, a „külterületé” az agrártermelés, a kitermelőipar és a nyersanyag-biztosítás.