A kerület vezetősége a korábbiakban nem tartotta fontosnak a sport támogatását, így ehhez a forrás és a szándék is hiányzott. Részben azért is, mert minden megszorítás, amit egy kormány tesz, a sor legvégén álló önkormányzatokon csattan. A szándék bennünk már mindenképpen megvan, a forrást pedig meg kell találnunk – szögezi le alapvetésként dr. Bácskai János, majd azzal folytatja: „A sportra szánt éves önkormányzati keret eddig 20 millió forint volt, és ebben az összegben már a diáksport, a tömegsport és minden egyéb benne foglaltatott. Az áttörést onnan számíthatjuk, amikor Orbán Viktor január 5-én látogatást tett a Magyar Olimpiai Bizottságnál, ahol kijelentette, hogy a következő kormánynak stratégiai fontosságú ágazattá kell emelnie a sportot, aminek folyományaként hosszú távon a nemzeti jövedelem egy százalékát áldozhatja a finanszírozására. A kilencedik kerület 15 milliárd forintos büdzséjét tekintve ez évente 150 millió forint lenne, de ez a növekedés természetesen nem egyik napról a másikra érhető el, inkább egy négyéves ciklus végére. Az is komoly előrelépés, hogy idén már 40 millió forintot fordíthatunk minőségi utánpótlás-nevelésre a tavalyi 7,5 millióval szemben.”
A politikánál tisztább küzdősportokkal is megpróbálkozott, maratont is futott, végül a kajakozásnál kikötött alpolgármester a tudomány világából érkezett, beszélgetésünkkor talán ezért is közelít a sport témájához az ógörög embereszmény felől. Csakhogy mivel e típusból a kerület mai átlagpolgárai között momentán elég keveset találni, előtérbe kerül a sport nevelő és egészségmegőrző hatása. Ahogyan Bácskai fogalmaz: „A sportnál hatékonyabb eszköze a drogprevenciónak sincs, és az sem véletlen, hogy nálunk, a kajaktelepen fel sem merül soha senkiben, hogy rá kellene már gyújtani egy cigarettára.”
A sport ráadásul messze nem csak egyéni örömforrás, különösen nem e speciális és szerencsés esetben, amikor a mérkőzéseken ezrek éltetik a kerület nevét is, ha csak azt kiáltják, hajrá, Ferencváros! Budapesten, ahonnan a lokálpatriotizmus gyakorlatilag teljes egészében kiveszett, Bácskai János szerint
eggyel alacsonyabb szerveződési szinten még előhívható, újjáéleszthető ez a közösségi érzés, amihez különösen kedvező terep a sport, azon belül is az FTC.
„Be kell látni, hogy a Fradi mindig is politikai kérdés volt – szögezi le Bácskai –, ezért a kerület vezetőségének pontosan meg kell határoznia, miként viszonyul a klubhoz, mennyi figyelmet, pénzt szán rá. A majdani éves 150, vagy akár 120-130 milliós keret már nagyon komoly szponzorációs lehetőségeket tartogatna, de véleményem szerint az önkormányzatnak nem közvetlen, hanem közvetett formában kell az élsportot támogatnia. Azzal, hogy segítjük a sportiskolai rendszer kiépítését, pályázatokat írunk ki egyesületek célzott utánpótlás korosztályai számára, a nyertesekkel négyéves szerződéseket kötünk, mindezek révén garantálhatjuk, hogy a ferencvárosi iskolákban és pályákon megfelelő számú gyerek sportoljon, biztosítva a merítési lehetőséget az élsport, az FTC számára is.”
Felvetésünkre, hogy Győr és olimpiai bajnok fideszes polgármestere, Borkai Zsolt eszerint tévúton járna-e, amikor csak a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata számára akkora önkormányzati támogatást juttat, amekkorával a fradista lányok örömest beérnék teljes éves költségvetésnek is, Bácskai János érthetően nem mond kategorikus nemet. És nem azért, mert ez párthovatartozás kérdése lenne, hanem mert ő is pontosan látja az FTC-ben rejlő lehetőségeket. Óriási esély ugyanis, hogy a kerület vezető klubját nem mondjuk Józsefvárosi vagy Lágymányosi SE-nek hívják, hanem Ferencvárosi Torna Clubnak.
origo.hu
Rendőri intézkedés közben meghalt egy férfi
