Állat- és játékterápia alzheimereseknek

Játék- és állatterápiával, illetve zenével akár hatvan százalékkal is enyhíteni lehet az Alzheimer-kór egyes súlyos tüneteit, állítják olasz és francia kutatók. A régóta vizsgált módszerek hatására csökken a betegek szorongása és agressziója, s könnyebben alkalmazkodnak a környezetükhöz.

Akár hatvan százalékkal is csökkentheti az Alzheimer-kór okozta hallucinációkat, az agresszivitást, az álmatlanságot, a stresszt és a szorongást a kisállatokkal vagy a babákkal való játék, illetve a zenehallgatás – hangzott el a hét végén az olasz pszichogeriátriai egyesület tizedik kongresszusán Bresciában.
Az Alzheimer-kóros ember elveszíti kapcsolatát a világgal: eleinte csak hangok, majd szavak nem jutnak az eszébe, később nemcsak a szerettei nevét felejti el, hanem beszélni is. Hiába éhes, nem tudja, hogyan kell enni, és ha mozgásában akadályozzák, dührohamot kap. Becslések szerint Magyarországon legalább százezer ilyen ember él, a betegség előfordulása 65 éves kor felett ötévente megkétszereződik.
Az Alzheimer-kór kezelésére használt gyógyszerek csupán lassítják a folyamatot, illetve a tünetek súlyosbodását. Az állatokkal és a babával való játék azonban igazoltan alkalmas arra, hogy enyhítse a betegség bizonyos tüneteit, és egyre nagyobb szerepet kap a kezelésben – tájékoztatta az Ansát Marco Trabucchi, az olasz szervezet elnöke. Példaként elmondta: a terápia idején a betegben nyugalom árad szét, figyelmét a kutyával, macskával, hörcsöggel, babával való játék köti le, mintegy kizárva az állandósult dühöt, idegességet kiváltó gondolatokat, érzéseket. A toulouse-i egyetem publikálásra előkészített vizsgálata szerint a játék hatására körülbelül hatvan százalékkal csökkentek a viselkedési zavarok, a betegeket könnyebben rá lehetett venni az étkezésre, és jobban alkalmazkodtak a környezetükhöz. Nem tudjuk, mi történik, ilyenkor talán valamiféle regresszióba kerül a beteg, és a kór miatt látszólag örökre törlődött gyermekkori emlékek, szeretet tör előre belőle. A baba- és az állatterápia hatása sajnos legfeljebb egy napig tart, a játékot másnap elölről kell kezdeni – fűzte hozzá Trabucchi. A professzor vezette a zene hatásait vizsgáló bresciai geriátriai kutatócsoportot, amely a közelmúltban megállapította, hogy a dallamok afféle kulcsot jelentenek a betegek érzéseihez, csökkentik a dühöt, a depressziót és a viselkedészavarokat. Sok esetben hatásosabb a gyógyszereknél.
Iván László pszichiáter, neurológus, gerontológus lapunknak elmondta: rendkívül sokféle, domináns tünetcsoportról van szó, évtizedek óta vizsgálják a zene és az állatterápia hatásait. Magyarországon is változatos módszerekkel igyekeznek karbantartani ezeket a betegeket; van, aki a csoportterápiát, mások a manuális foglalkozásokat vagy a zenét tartják a legjobbnak.