Az Európai Unióba történő belépésünkkor a közös belső piac szabályainak megfelelően elfogadtuk, hogy alkotói leszünk az európai szabványoknak, s egyben biztosítjuk bevezetésük feltételeit.
Ehhez képest ma mi a helyzet? „Vegyünk egy kirívóan rossz példát, az 59 szabványból álló tartószerkezeti, más néven statikus szabványköteget, amely Eurocode néven is ismert. Ezek Magyarországon bevezetett szabványok, amelyeknek harmada hozzáférhető magyar nyelven, harmada csak angolul, de hozzáfűzött magyar nyelvű nemzeti melléklettel, harmadát pedig nem fordították még le, s nemzeti melléklettel sem látták el. Nemzetközi megállapodás alapján 2010. március 31-ig vissza kellett volna vonni a magyar szabványokat, hogy hazánkban csak az Eurocode legyen a kötelező szabvány, ám a fordítások késlekedése miatt a magyar statikusok mozgalmat indítottak, hogy elhalaszthassuk e kötelezettségünket. A Magyar Mérnöki Kamara kérelmét a nemzetközi szervezetben március 24-én elfogadták, s az év végéig kaptunk halasztást” – tájékoztatta lapunkat Barsiné Pataky Etelka.
A környező országokban, például Szlovákiában, megtörtént a fordítás, és március 31-én visszavonták a szlovák szabványokat. „Ez számunkra jelentős versenyhátrányt jelent, hiszen 2010. január 1-jén, mint uniós tagállam, megnyitottuk a mérnöki szolgáltatások piacát, s azok a beruházók, akik Magyarországra jönnek, nyilván előnyben részesítik azon szolgáltatókat, amelyek Eurocode-dal tudnak tervezni. Ráadásul a mérnökeink, különösen az egy-két személyt foglalkoztató mérnöki irodáink, nem tudják megfizetni e szabványokat, amelyek igen sokba kerülnek, s amelyeket nem szabad lemásolni és úgy terjeszteni, mert jogvédelem alatt állnak, mint a szoftverek. Mindeközben az uniós forrásokat felhasználó közbeszerzéseknél elvárják az Eurocode alapján történő tervezést” – hívja fel a figyelmet a Magyar Mérnöki Kamara elnöke. A lényeg, hogy vagy az Eurocode alapján kell tervezni, vagy bizonyítani kell az azzal egyenértékű személyes számításokat, ami nyilván többe kerül, mint egy szabvány alkalmazása.
„Szerintem először a jogi szabályozást kell megváltoztatni, méghozzá több irányban. A törvény egy sor feladatot jelöl meg a Magyar Szabványügyi Testületnek (MSZT), de ebben csak harmadrészben vesz részt az állam, s ugyan jelentős összegeket áldoz a szabványfejlesztésre, de nem befolyásolja, hogy milyen irányban történjenek a módosítások. A testületbe be lehet lépni, ám a részvétel önkéntes, ugyanakkor az állam az MSZT-re hárítja a szabványosítás operatív felelősségét. Ez azzal jár, hogy van is, és nincs is felelős” – vázolja az anomáliákat Barsiné Pataky Etelka. Pedig a testületnek a közérdek képviselete a feladata. Az állam költi rá a pénzt, de nem határozza meg a feladatokat.
A mérnöki kamara a le nem fordított szabványokra alkalmazási kézikönyveket dolgozott ki, s aki statikusként dolgozik az országban, e könyvek segítségével nagy biztonsággal dolgozhat. „S felkértük a mérnökeinket, hogy adójuk egy százalékát ajánlják fel a szabványok magyar nyelvre történő átültetésére, s a hozzáértő mérnökeink vállalják, hogy a befolyó pénzből fordításokat készítünk, és átadjuk a szabványügyi testületnek” – tájékoztat Barsiné Pataky Etelka,
A mérnöki kamara elnöke leszögezte: „Az említetteknél többet egy szakmai szervezet nem tud tenni, vagyis mi megtettük, amit a magyar mérnökök meg tudnak tenni. S elvárjuk, hogy a következő parlament szembesüljön ezzel a problémával.”
origo.hu
Megölte volna Orbán Viktort egy férfi
