Felelős kerestetik a válságért

Kreatív könyveléssel igyekezett jobb képet festeni saját helyzetéről több vezető amerikai pénzintézet, amelyek mindig éppen a nyilvános jelentéseik közzététele előtt csökkentették le az adósságállományuk szintjét – derül ki az amerikai központi bank legfrissebb jelentéséből. Az USA kongresszusában most a legnagyobb pénzintézetek vezetőit vonják felelősségre a meggondolatlan tőkekihelyezésekért, amelyek jelentősen hozzájárultak a válság kitöréséhez.

Célkeresztben a spekulatív alapok. A legnagyobb amerikai spekulatív fedezeti alapok vezetőit – köztük a magyar származású Soros Györgyöt – még 2008 novemberében hallgatta meg az amerikai törvényhozás felügyeleti és kormányzati reformmal foglalkozó bizottsága. Soroséknak, akik évente dollármilliárdokat kerestek a spekulatív alapjaik révén, arról kellett számot adniuk, hogy a zömében szabályozatlan tevékenységű alapoknak mekkora szerepük volt a globális pénzügyi válság kitörésében. A tőzsdespekulánsok lényegében elismerték, hogy a fedezeti alapok tevékenysége hozzájárult a pénzügyi piaci buborék kialakulásához, ám a válságért a felügyeleteket okolták. Soros szerint a válság előtti szabályozatlan időszak után túlságosan az ellenkező irányba lendülhet az inga, a túlzó, ésszerűtlen és büntetés jellegű szabályozás visszafelé sülhet el. A meghallgatáson kritizálta a pénzügyminisztérium bankmentő intézkedéseit, szerinte azok nem megfelelők vagy elfogadhatók. A kongresszusi vizsgálat szerint a speciális befektetési alapok elképzelhetetlen bevételekre tettek szert, piacuk szinte szabályozatlan, és egy részük még adókedvezményekben is részesül. A jelentés szerint az alapok vezetői jövedelmük egy része után csak alacsony, 15 százalékos kamatadót fizettek, ez kevesebb, mint amennyit például az egyszerű tanárok, tűzoltók vagy vízvezeték-szerelők személyi jövedelemadó formájában befizetnek. A bizottság adatai szerint az Egyesült Államokban nyolcezer fedezeti alap működött a válság kitörésekor, és összesen másfél ezer milliárd dollárt kezeltek. Soros György spekulatív alapja még tavaly is kiugróan magas, 3,3 milliárd dolláros (csaknem 647 milliárd forint) haszonnal zárta az évet, ezzel a második legjobban kereső alapként tartják számon.

Hiába javították meg a válság okait feltáró amerikai kongresszusi bizottság légkondicionáló berendezését, a legutóbbi meghallgatás alanyai így is alaposan megizzadtak – jegyzi meg cinikusan a Financial Times tegnapi száma, amely részletesen beszámolt a 45 milliárd dollárnyi adófizetői pénzen megmentett Citibank egykori vezetőinek felelősségre vonásáról. A vizsgálóbizottság arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként sikerült felhalmozni 51 milliárd dollár veszteséget a Citinél anélkül, hogy a korábbi vezetők tudtak volna a kockázatos értékpapírok vásárlásáról. Phil Angelides, a vizsgálóbizottság elnöke szerint a bankvezérek „vagy elaludtak a volánnál, vagy rosszul kezelték a sebváltót”, miközben „fogalmuk sem volt arról, hogy mi is történik körülöttük”.
A meghallgatásnak különös jelentőséget adott, hogy a bocsánatot kérő pénzügyi vezetők egyike, Robert Rubin történetesen a pénzügyminisztérium vezetője volt a válság kirobbanása előtt. A bizottság meghallgatta Alan Greenspant, a szövetségi jegybank szerepét is betöltő Federal reserve (Fed) korábbi elnökét is, aki annyit elismert, hogy 30 százalékban hozhatott rossz intézkedéseket, a fő felelősnek azonban a helytelen besorolást adó hitelminősítő intézeteket tartotta. A bizottság álláspontja szerint ugyanakkor a 84 éves pénzügyi nagyágyú lényegében elutasította a jelzálogpapírok újracsomagolásának és értékesítésének szabályozását, amivel óriási károkat okozott, mert később ez a buborék pukkant ki legelőször, és vezetett a tőzsdei árfolyamok eséséhez.
A Fed legfrissebb jelentése szerint egyébként nem sokat tanultak a bankok a válság előtti időkből: a Wall Street Journal tegnapi számában közölt jegybanki adatok szerint 18 amerikai pénzintézet – köztük a Goldman Sachs, a Morgan Stanley, a JP Morgan, a Bank of America és a Citigroup – a valós kockázatnál jóval kedvezőbb képet festett magáról az elmúlt öt negyedévben, mivel mindig éppen a nyilvános jelentéseik előtt csökkentették le az adósságállományukat. A kreatív könyveléssel jelentősen szépítettek a pénzügyi beszámolókon, így lényegében elfedték a tulajdonosok elől a valós kockázatok mértékét. A lap kiemeli, hogy mindezt annak ellenére tették a bankok, hogy jól emlékezhettek: a különösen nagy hitelkihelyezés a Lehman Brothers esetében is csődhöz vezetett, de még enyhébb esetben is leminősítés vagy árfolyamesés várhat azokra a bankokra, amelyek túl nagy adósságállománnyal rendelkeznek.