Lemondatná az energiaügyekért felelős minisztert, Hónig Pétert, valamint a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnökét, Matos Zoltánt az MSZP, mert a kormánypárt szerint nincs szükség áprilisban a gázár emelésére. Szanyi Tibor a távirati irodával közölte: fel kell függeszteni a MEH döntését, valamint össze kell hívni a parlament gazdasági bizottságát is, hogy tisztázzák a helyzetet. A szocialista politikus hozzátette, az energiahivatal elnöke és az energetikai miniszter részéről egyoldalú elfogultságot érzékelnek a szolgáltatók felé. Szanyi úgy fogalmazott, a gázáremelés nem más, mint szakmai köntösbe bújtatott politikai provokáció, ami mögött tulajdonképpen a Fidesz áll. Szerinte azok a „tőkés és politikai körök”, amelyek a Fidesz kormányra kerülésére játszanak, „udvariassági emelésbe” hajszolták bele az energiahivatal elnökét és a minisztert, hogy az új kormánynak ne kelljen bajlódnia a gázárakkal. Az MSZP várhatóan vizsgálatot kezdeményez az áremelés miatt.
Mindez annak fényében meglepő, hogy tegnap épp Szollár Domokos kormányszóvivő jelentette be: jövő hónaptól átlagosan 10,1 százalékkal kerül többe a földgáz az egyetemes szolgáltatás keretében. A lakosság zömének ez 9,98 százalékos áremelést jelent majd, amelyet a kőolajtermékek drágulása, valamint a forint-dollár árfolyam kedvezőtlen alakulása indokol. Később kiemelte, a kormány bizalma töretlen Hónig Péter és Matos Zoltán iránt.
Mint a kormányszóvivő mondta, „a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a gázár ne jelentsen elviselhetetlen gondot a rászorulóknak”. Ennek érdekében módosították március 15-én a tarifa számítására vonatkozó képletet. Szollár kifejtette, ez alapján mikor a szolgáltatók fűtőanyagot tárolnak be, s ehhez hitelt vesznek fel, akkor az eddigi éves elszámolás helyett negyedéves számok után kérhetik a kölcsön kamatának beszámítását a fogyasztói árban. Ezáltal most nem 9 százalék feletti, hanem csak 5-6 százalék közötti kamatot tudtak érvényesíteni a cégek az árváltoztatási kérelmeikben. A kormányszóvivő hangsúlyozta, ezáltal nem a korábban beharangozott 17-20 százalékos, hanem „csupán” 10 százalékos gázáremelésre került sor. (Információink szerint a szolgáltatók 15 és 17 százalék közötti mértékű drágulást szerettek volna jóváhagyatni eredetileg.)
Az általunk megkérdezett, ám nevüket nem vállaló szakértők szerint a képletváltoztatás egyértelműen az emelés mértékének rövid távú mérséklését szolgálta. Erre utal, hogy a Szollár által említett módosítás csupán a jelenlegi makrogazdasági viszonyok között eredményezett csökkenést, ám ez a helyzet változásával épp ellentétes hatást válthat ki a jövőben. Emellett azonban további három ponton változott a számítási képlet, amelyből kettő a gáztároláshoz kapcsolódik. Ugyanakkor a piacot ismerők úgy vélik, ezek a módosítások szintén okozhatnak drágulást később, ha változnak a gazdasági viszonyok hazánkban.
A változások negyedik pontja viszont egyértelműen növeli a júliusban szükséges – vagyis a következő kormány által végrehajtandó – áremelés mértékét. Még tavaly júliusban épült be a gáztarifába az úgynevezett kiegyenlítő elem, amely köbméterenként mintegy négy forintot tett ki. Ez arra szolgált, hogy tompítsa idén januárban a gázár drágulásának arányát. Azonban a fél év alatt felhalmozott összegnél – főként a szokottnál hidegebb tél miatt – nagyobb mérséklést hajtottak végre az áremelés mértékén, így a szolgáltatóknál hiány keletkezett. Ennek elszámolására viszont a cégeknek az új képlet értelmében csak július 1-jétől lesz lehetőségük. Szakértők egyébként 4-5 százalékos emelést becsülnek júliusra.
Szollár Domokos arról is beszámolt, hogy a gáz- és távhőár-kompenzációt nem március, hanem június végéig vehetik igénybe a rászorulók. A támogatás azonban csak a két legalacsonyabb jövedelmi kategóriában marad meg április 1-jétől. Ráadásul a kevésbé rászoruló csoport számára csak az eddigi kompenzáció fele jár a következő három hónapban. Megjegyezte, ezzel a jelenlegi 1,6 millió ember helyett a következő hónaptól 954 ezren maradnak a rendszerben. A támogatás meghoszszabbítását az energiaipari cégekre kivetett Robin Hood-adó bevételeiből fedezik. A szociális alapú kompenzáció megszűnését egyébként a szocialista kormány még a Nemzetközi Valutaalapnak ígérte meg, így a folytatás következményei ugyancsak a következő kormányt terhelik.
– Elfogadhatatlan a gázáremelés egy olyan országban, ahol már a drágulást megelőzően is több millió ember a fizetésének körülbelül 70-80 százalékát kénytelen a közüzemi díjak kifizetésére fordítani – jelentett ki tegnap újságírók előtt Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. Hozzáfűzte, hogy azok, akik eddig részesültek gázártámogatásban, 10 százaléknál jóval nagyobb mértékű, további 7–20 százalék közötti gázáremelésre számíthatnak, vagyis összességében akár 20-30 százalékos is lehet az tarifanövekedés a fogyasztók egy jelentős részénél.
Elmaradt a Mol-tárgyalás. Elhalasztotta a Fővárosi Bíróság tegnap azt a pert, amit az Energia Klub a stratégiai gáztároló szerződéseinek nyilvánosságra hozataláért indított a Mol Nyrt., a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) és az MMBF Földgáztároló Zrt. ellen. Az Energia Klub mint felperes azt szeretné elérni, hogy az alperesek hozzák nyilvánosságra azt a szerződéscsomagot, amelyet a gáztároló létrehozásáról és működtetésről írtak alá. A felperes szerint ebben közérdekű adatok vannak, s az alperesek részben közfeladatot látnak el közpénzből. Az alperesek szerint a szerződéscsomagban foglaltak üzleti titkot képeznek, s ugyan az MSZKSZ közfeladatot lát el, de nem közpénzből.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
