Faludy György mint fesztiválarc

Gyergyóalfalu adott otthont az első, Faludy György nevét viselő fesztiválnak a költő születésének századik évfordulóján. Farkas Wellmann Endre Móricz Zsigmond-ösztöndíjas költő és felesége, az író-újságíró Bonczidai Éva az iskolás korosztályt célozták meg a nagy sikerű, egész hetes rendezvénnyel, amelyről a főszervezőt, Farkas Wellmann Endrét kérdeztük.

R. Kiss Kornélia
2010. 05. 15. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nemrég költöztek a családjával Kolozsvárról Gyergyóalfaluba, és máris egy nagyszabású irodalmi fesztivált tudhatnak a hátuk mögött. Hogyan kerültek a faluba és miért, megrendezték az első Faludy György irodalmi fesztivált?
– Az itteni tanügyi rendszerben versenyvizsga útján kap az ember állást: tavaly nyáron látatlanban írtam alá a gyergyóalfalui iskolába szóló magyartanári kinevezésemet. Az ideköltözésünket követően jó néhány nagy sikerű kulturális eseményt szerveztünk a feleségemmel, és a költészet napjára készülődve felmerült az ötlet, hogy a hagyományos, egynapos rendezvényt kibővítsük. Célunk az volt, hogy a diákok olyan értékekkel találkozzanak, amelyek a kerettantervből hiányoznak, és hogy a felnőtt közönséget is bevonjuk az ünneplésbe.
– Milyen terep egy hatezer lelkes székelyföldi falu egy ilyen fesztivál számára?
– Gyergyóalfalu a szó hagyományos értelmében nem falu, de nem is város. Az urbanizáció felé haladó település, fejlett intézményrendszerrel, saját televízióval. Alkalmas közeg arra, hogy akár az erdélyi kulturális központ, Kolozsvár szelleme is megidézhető legyen, még ha csak egy hétre is.
– Miért Faludy György lett a fesztivál arca?
– Az ő nevéhez számomra ugyanolyan méltóképpen fűződhet a költészet napja, mint József Attiláéhoz. Ha még azt is hozzáteszem, hogy barátok voltak, akkor úgy érzem, végképp nem követtem el hibát. A diákok pedig vélhetőleg most találkoztak először olyan, egyébként rokonszenves költői életművel, amelyet nem kötelező tananyagként kellett olvasniuk. Faludyról a köztudatban a kereskedelmi tévécsatornák által forgalmazott imázs rögzült, a költészetéről szinte semmit sem tud a nagyközönség. Ezt a torz képet igyekeztem korrigálni. Úgy érzem, Faludynak is tartozom ezzel, és büszke vagyok rá, hogy egykori barátai közül először nekem jutott ez eszembe.
– A Faludy Györggyel kötött barátságának mi a története?
– 1999-ben ismerkedtünk meg Szőcs Géza révén. Később tagja voltam annak a baráti társaságnak, amelyik Faludy első erdélyi látogatását lebonyolította. Azóta álltunk kapcsolatban, és túl azon, hogy mesteremnek tekintem, úgy érzem, igaz emberi barátság is szövődött kettőnk között.
– Változatos irodalmi és zenei programmal készültek a fesztiválra. Kiket céloztak meg ezek a rendezvények, és milyen szempont alapján válogatták a fellépőket?
– A forgatókönyv szerint a 10–18 éves korosztály volt a célcsoportunk, de a műsortervet úgy próbáltuk összeállítani, hogy az ne csak a diákok számára legyen izgalmas irodalmi és zenei élmény. Volt író-olvasó találkozó a Székelyföld kulturális havilap szerkesztőivel és a Cimbora folyóirat munkatársaival. A koncerteket, például a Cseh Tamás-emlékestet azok a kortárs erdélyi zenészek adták, akiket a legkiválóbbaknak tartok. Rendeztünk szavalóversenyt, csoportos irodalmi vetélkedőt, és három szakosztályos alkotópályázaton vettek részt a diákok, irodalom, rajz és zene kategóriában. A pályázatok egyetlen feltétele az volt, hogy a pályaművek valamilyen szempontból Faludy életművéhez, szellemiségéhez vagy személyéhez kapcsolódjanak. Közel száz mű érkezett a rajz- és ötven a verspályázatra, és egy megzenésített Faludy-verssel is indult egy diákunk. Azok a kiemelkedő személyiségek, akiket a pályaművek elbírálására felkértem, elismerően nyilatkoztak a diákok tehetségéről. Orbán János Dénes kolozsvári költő felajánlotta, hogy jövőre antológiát ad ki diákjaink verseiből az Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában.
– A Faludy-fesztivál formai értelemben is megállta a helyét: plakátok, emléklapok, igényes kávéház. Honnan szereztek anyagi támogatást a megvalósításra?
– A támogatók tábora nagy volt. A gyergyóalfalui intézmények és helyi vállalkozók, az erdélyi könyvkiadók és könyvesboltok is hozzájárultak a fesztivál költségvetéséhez, egyik főtámogatónk pedig a Communitas Alapítvány volt. Két kiváló társszervezőm, Gáll János, a Sövér Elek Iskolaközpont igazgatója és György István, Gyergyóalfalu polgármestere is megtettek minden tőlük telhetőt. Ezenfelül családunk majd kéthavi jövedelmét is a fesztiválba fektettük.
– A polgármester úr záróbeszédéből kiderült, hogy ezek után szinte elvárás a következő Faludy-fesztivál megrendezése. Vannak új tervek 2011-re?
– Az anyagi forrásoktól függően kibővült formában, több meghívott vendég részvételével tervezzük a következő Faludy-fesztivált. Ezenkívül nyáron diákszínjátszó tábort, őszre pedig gasztro-irodalmi fesztivált tervezünk Gyergyóalfaluban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.