Egy látszólag lefutott választás kampánya vette kezdetét a napokban, miután a múlt hét közepén az ügyvezető elnök bejelentette, hogy június 20-án kerül sor a voksolásra. A legfrissebb felmérések alapján Bronislaw Komorowskinak nincs sok izgulnivalója, hiszen népszerűsége majdnem duplája a második politikai erő, a PiS erős emberének számító Jaroslaw Kaczynskiénál. A PO jelöltjének azonban számolnia kell azzal, hogy ellene dolgozik majd az együttérzés effektusa, amely az elhunyt államfő pártjának hozhat szavazatokat. Varsói elemzők egyébként is felhívják a figyelmet arra, hogy a közvélemény-kutatók már öt éve is Donald Tusk győzelmét jelezték előre, aztán mégis Lech Kaczynski győzött. Utalnak arra is, hogy a PO-n belül felerősödtek azok a hangok, melyek szerint a jelenlegi helyzetben nem a Radoslaw Sikorski külügyminiszter ellenében a párt belső választását megnyerő Komorowskinak, hanem Tusk kormányfőnek kellene indulnia az elnöki posztért. A miniszterelnök azonban úgy véli, az igazi hatalom a kormánynál van, s egyébként is olyan alkotmányreformon gondolkodik, amely tisztán parlamenti rendszerré alakítaná Lengyelországot. A párt jobbszárnyához tartozó Komorowski indulása ennek ellenére alighanem tényként kezelendő, eltántoríthat azonban a jobbközép párttól bizonytalan szavazókat, hogy jelöltjének győzelme esetén minden hatalom a PO kezébe kerülne.
Inkább csak a szenvedésre és a mártíromságra érzékeny lengyel lélekből meríthet erőt a PiS, amely a tervekkel ellentétben azért nem tudott dönteni a hét végén a jelöltjéről, mert még mindig a temetésekkel volt elfoglalva. A nemzeti konzervatív párt nemcsak az elnököt veszítette el, elitjének jelentős része ott volt a gépen. Most Jaroslaw Kaczynskit győzködik arról, hogy vegye át testvére helyét. Ha nem ő indul, akkor többen is szóba jöhetnek, köztük is az elsők között a pártban népszerű egykori igazságügy-miniszter, Zbigniew Ziobro.
A többi párt az esélytelenek teljes nyugalmával száll versenybe. Új jelöltet kellett választania a Jerzy Szmajdzinskit szintén a tragédiában elveszítő Demokratikus Baloldali Szövetségnek is, s ezt meg is találta Grzegorz Napieralski pártelnök személyében. Ismét Waldemar Pawlakkal vág neki a választásnak a Lengyel Parasztpárt (PSL).
Biztató jelek. „A mindkét társadalomban érezhető oldódás jó alapot adhat a lengyel–orosz politikai közeledéshez, a valódi áttöréshez azonban több kell. Mindenekelőtt az, hogy kétségeket kizáróan tisztázódjanak a szmolenszki tragédia körülményei. Ezt követően Moszkvának jogi lépéseket is tennie kell Katyn ügyében” – fogalmazott lapunknak Bartosz Cichocki. A varsói elemző biztató jelnek tekinti, hogy a minap az orosz legfelső bíróság jogsértőnek minősítette a katyni tömegmészárlás ügyében lefolytatott bírósági eljárás lezárásával összefüggő anyagok titkosítását. (S. G.)
origo.hu
Magyarország nemet mondott a tízéves autók kötelező éves műszaki vizsgájára
