Fűre lépni tilos

Huszonnégy esztendővel ezelőtt, 1986. április 26-án a Kijevtől északra fekvő Csernobil mellett robbanás történt az atomerőmű 4-es reaktorában. Hamarosan radioaktív felhő jelent meg Európa jelentős része felett, de erről az európaiak egy ideig még mit sem tudtak, tekintve, hogy a szovjet vezetés eltussolta a dolgot. Nyilván úgy gondolták, hazudtak eddig is, éjjel és nappal, nem kell ennek akkora feneket keríteni. Atom? Na bumm. Aztán lassacskán kiderült a bicskanyitogató disznóság néhány részlete. Közvetlenül a detonációt követően ötvenen haltak meg, aztán következett a szokásos ízléstelen játszadozás a számokkal. Becslések szerint négyezren veszítették életüket a megnövekedett sugárterhelés miatt. Vagy negyvenezren, a kommunistáknál egy nulla ide vagy oda nem oszt, nem szoroz, különösen, ha halottakról van szó. Aztán kialakult a halálzóna. Ezt valahogy úgy képzelem el, mint Tarkovszkij Stalkerében, szögesdrót, parancsnoki UAZ-ok, besorozott katonák, kutyák, őrtornyok, néhány KGB-s, rengeteg vodka, és rohadtul esik az eső.
Mára a zóna, a tiltott, kiürített terület lassan újra benépesül. Élnek itt vaddisznók, bölények, bár az állatok számára is változatlanul elviselhetetlen a sugárzás. Ami egyébként minden négyzetkilométeren eltérő nagyságú. A legdurvább az, hogy a lakók közül sokan el sem mentek, sokan pedig visszaszivárogtak, hogy ott mi lehet, az már egy másik film. Hiába, különös állat az ember is. Érdekes alfaja az úgynevezett katasztrófaturista, aki időt, pénzt és fáradságot nem kímélve előbb vagy utóbb megjelenik minden jelentősebb tragédia helyszínén és vidáman fényképezi mások nyomorúságát. Kijevből csoportok indulnak a kísértetváros, Pripjaty meglátogatására, a részvételi díj fejenként kétszáz dollár. A városnézés során lehetőség nyílik a sugárfertőzött gépek temetőjének megtekintésére, és pár száz méter távolságból megcsodálható maga a szarkofág is. Télen nem annyira veszélyes a túra, mivel a hó valamit felfog a földből áradó sugárzásból, de nyáron az idegenvezetők ötpercenként figyelmeztetik a bóklászókat, hogy maradjanak az aszfalton, ne lépjenek a fűre. A robbanás mintegy huszonötezer áldozatát egyébként Kubában ápolták az elmúlt húsz évben, méghozzá ingyen. Többségük a baleset után született ukrán gyerek. A Szovjetunió felbomlása után Fehéroroszország és Ukrajna megvonta az állami hozzájárulást a gyógyításukhoz. Csak Ukrajnában kétmillió-háromszázezer ember betegedett meg a radioaktív szennyeződés következtében, többségük rákban.
A hazugság összes áldozatáról nincs adat.