Ekkor van az év leglehangolóbb időszaka – minden negyedik embert érint a januári depresszió

Az év első hónapját szeretik a legkevesebben, mert az ünnepi készülődés izgalma, a családi együttlétek öröme már elmúlt, de a nappalok fagyosak, az éjszakák még inkább, hosszú a sötét időszak, és a tavasz még egy-két hónapot várat magára. A Magyar Nemzet Fischer Nóra pszichológust kérdezte, miért vagyunk lehangoltabbak az év ezen szakában, mint máskor, és hogy tehetünk-e bármit a depressziós hangulat ellen.

Fischer Nóra pszichológus Fotó: Facebook

Frank Barnhill amerikai háziorvos szerint az emberek 25 százaléka szenved az ünnepek utáni depressziótól, de más vizsgálatok ennél nagyobb arányt is kimutattak. 

Januárban van az év legszomorúbb, legdepressziósabb napja is, ha egy kicsit visszatekintünk, ez a hónap harmadik hétfője, amit blue monday-nek neveznek. Tudományos megalapozottsága nincs a tézisnek, de a köztudatba bekerült. Ezt a napot Cliff Arnall pszichológus nevezte el 2005-ben, aki az ünnepek utáni nehezebb anyagi helyzet, az újévi fogadalmak gyorsan jelentkező kudarca és az általános motivációhiány miatt találta úgy, hogy ez egy nagyon szomorú és lehangoló nap.

– A DSM–5 a mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, amit az Amerikai Pszichiátriai Társaság adott ki, ebben szerepel a depresszió a hangulatzavarok között – mondta a Magyar Nemzetnek Fischer Nóra pszichológus. 

A depressziónak több fajtája létezik, ezek között beszélhetünk szezonális depresszióról, melynek a fő ismérve, hogy adott időszakhoz kötődik, jellemzően ősszel vagy télen fordul elő, és viszonylag rövid időn belül megszűnik.

Az ünnepek utáni lecsendesedés és esetleges érzelmi kiüresedés ebben az időszakban teljesen normálisnak tekinthető. Amikor valaki fokozott aluszékonyságot tapasztal, esetleg időről időre elnehezülnek a végtagjai, ok nélkül látja reménytelenebbnek a mindennapokat, másról is lehet szó. Amennyiben motiválatlan, kevésbé tud koncentrálni, szinte képtelen az örömöt megélni, megnő az étvágya, akár jelentős súlyváltozást is észlel, mind azt jelzik, komolyabb problémáról van szó – magyarázta a szakember. Fokozottabb odafigyelésre akkor van szükség, ha a szezonális depresszió tünetei gondokat okoznak a munkavégzésben és/vagy ha a szociális, emberi kapcsolatok romlanak.

A január a karácsony felfokozott érzelmi állapota utáni kiüresedés időszaka

A pszichológus arról is beszélt, hogy az ünnepek arra is hatnak, aki egyedül él, és arra is, akit nagy család, sok barát vesz körül. Aki egyedül él, magányos, esetleg a közelmúltban vesztette el szerettét, vagy ha családban él, de rossz a kapcsolata a párjával, a gyerekével, a szüleivel, akkor a karácsony erre rávilágíthat, ami egyfajta számvetéshez, magába forduláshoz vezethet. Ennek az állapotnak a lecsengése belenyúlik az új év első hónapjába. Azoknak pedig, akiknek pozitív a megélésük az ünnepekkel kapcsolatban, komoly hiányérzetet okozhat az ünnepek elmúlása. Ha távoli rokonok, külföldön élő családtagok vagy vidéken élő gyerekek vendégeskedtek az ünnepek alatt náluk, hirtelen feltörhet a szomorúság, hogy újra mindenki hazautazott, visszarendeződik az élet a szokásos kerékvágásba. Ez komoly veszteségélmény – tette hozzá a szakember. 

Megszegett újévi fogadalmak

Az ünnepek alatt a legtöbb ember jókat és sokat eszik, több édességet fogyaszt és a sportolásra is kevesebb energia jut – magyarázta a pszichológus, ezért már sokszor az év első napját a nagy fogadalmak jellemzik. Sokan eldöntik, többet fognak sportolni, egészségesebben fognak táplálkozni és a fogyókúrába is lelkesebben vág bele az új év, új lendület mottóval az ember. Csakhogy január második, harmadik hetére kifulladhat a lelkesedés, és ennek a kudarca is okozhat rosszkedvet.

A környezeti faktorok is növelhetik a depressziót

Az emberi szervezet reagál, alkalmazkodik a környezethez – magyarázta Fischer Nóra. Evolúcióbiológiailag alakult így, hogy túléljünk. A korai sötétség miatt nő a melatoninszint, emiatt aluszékonyabbak és fáradékonyabbak lehetünk. 

A szerotonin (boldogsághormon)-szint viszont csökken, ha pedig ebből kevés van jelen a szervezetben, kevésbé tudunk örülni, kevésbé érezzük boldognak magunkat.

Sokat tehetünk a rosszkedv ellen

A szakember szerint segíthetünk magunkon is, hogy jobb legyen a kedvünk. Amennyiben mindennap mozgunk, sportolunk vagy legalább kicsit sétálunk, az sokat hozzátesz a testi-lelki egészségünkhöz és a jóllétünkhöz. A napfény áldásos hatása is közismert, és a depresszív hangulat ellen is hatékony, ha napfürdőzünk egy keveset. Érdemes beosztani a napot, például ugyanabban az időben felkelni és lefeküdni. A hölgyeknél kifejezetten jótékony hatású az esti rutin bevezetése, például egy arcápolási rituáléé. Ha tudunk időt szakítani a barátainkra, beülni egy kávéra vagy akár csak online beszélgetni, kapcsolódni, az is sokat segít, hogy kilendüljünk a depressziós állapotból. Súlyosabb esetben, ha a depressziós állapot elhúzódik, hosszabb ideig fennáll, a kognitív terápia nagyon sokat segíthet – tanácsolta Fischer Nóra pszichológus.