Magyar Péter nyílt nyomásgyakorlást alkalmaz a bíróságokkal szemben

A politikai élet szereplői ritkán folyamodnak olyan nyílt nyomásgyakorláshoz, amit az elmúlt másfél évben Magyar Péter alkalmazott a bíróságokkal szemben. A Tisza Párt elnöke rendszeresen tesz olyan nyilatkozatokat, amelyekkel befolyásolni próbálja a bírákat konkrét ügyekben, miközben azzal kérkedik, milyen családi kapcsolatrendszere van az igazságszolgáltatásban. Bár a neki kedvező ítéleteknél éljenzi a bíróság munkáját, Magyar a vele kapcsolatban indított eljárásokban mégis inkább a mentelmi joga mögé bújik. Kétrészes összeállításunkban megvilágítjuk, Magyar Péter miként próbálja manipulálni az igazságszolgáltatást és hogyan lett politikai pozíciójának lényegi, nélkülözhetetlen része a mentelmi jog.

Megszokhattuk már, hogy Magyar Péter szavai és tettei között ritkán van összhang, sőt olykor saját korábbi állításainak is ellentmond. Ennek a kettős kommunikációnak az egyik kirívó példája, ahogyan az igazságszolgáltatás működését minősíti. Bár több közelmúltbeli bírósági döntés kedvez a Tiszának, ráadásul Magyar Péter maga kérkedik azzal, hogy számos rokona a bírói testületek tagja, az ellene indult ügyekben a Tisza elnöke mégis a mentelmi joga mögé bújik, teszi mindezt a brüsszeli vezetés és az Európai Parlament többségének segítségével. Az ellentmondás ordító, ráadásul felvet egy fontos kérdést. Miért nem kérte Magyar Péter az európai parlamenti képviselőtársaitól, hogy függesszék fel a mentelmi jogát, ha tudja, hogy nem követett el itthon semmit, ráadásul a bíróság – ahol megannyi ismerőse van – rendre az ő javára ítél?

A kérdést úgy próbáljuk megválaszolni, hogy sorra vesszük a tényeket és Magyar nyilatkozatait. Elsőként azokat, amelyeket a Tisza elnöke a hazai bíróságokról és az ott meglévő kapcsolatrendszeréről tett.

Magyar Péter családja behálózza a bíróságokat

Az egyik lakossági fórumán, 2024. decemberében Bázakerettyén például egy kérdésre válaszolva kifejtette: „Nem tudom, mennyire tudod, de az én családom nagy része jogász. Nekem a húgom bíró, a nagynéném bíró, édesanyám egy fél évvel ezelőttig bíró volt, most ment nyugdíjba. Bírósági vezető is volt egyébként a Kúrián is és az Országos Bírósági Hivatalban. Nagyapám bíró volt, kúriai bíró, elég ismert volt, a Jogi eseteket vezette. Én magam is dolgoztam a bíróságon két évet fogalmazóként, nagyjából ismerem a bíróságok működését. Én nem látom, hogy a bíróságok eladták volna magukat a kormánynak.” Arról is beszélt, hogy szerinte ugyan voltak olyan bírósági vezetők, akik idomultak a „rendszerbe”, de azt nem látja, hogy a bírók egyébként politikai utasítás alapján végeznék a munkájukat.

Videó 43:38-tól: 

Röviden: Magyar kifejtette, hogy van kapcsolatrendszere az ítélkezéshez, amelyet nem is tart politikailag elfogultnak.

Instrukciók a bíróságok felé

Figyelemre méltó Magyar 2024. márciusi nyilatkozata is, amikor a 444 kérdésére úgy fogalmazott: „Én azt gondolom, hogyha van egy váltás, tehát ha ez a hatalom megszűnik vagy akár csak koalícióba kényszerül, és van egy rendes ügyészség és egy függetlenül működő rendőrség meg egy jól működő, hatékony bíróság. Én nem vonom kétségbe a bíróságok függetlenségét, de hogy nem hatékony egy olyan bírósági rendszer, hogy 5-10 évig tartanak a perek, az egészen biztos.”

54:24-től: 

A nem is igazán burkolt nyomásgyakorlás tipikus példáját adta elő a Tisza elnöke 2024 augusztusában az ATV-ben, ahol hosszan fejtegette, milyen fórumokon kellene vizsgálni a Völner–Schadl-ügyben az ügyészségnek általa benyújtott felülbírálati indítványt. Eszmefuttatásában odáig jutott, hogy „akkor tovább kell küldeniük a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírói csoportjához és ott egy nyomozási bíróhoz kerül és a nyomozási bíró – már nyilván függetlenül Polt Pétertől és Orbán Viktortól és Rogán Antaltól – fogja megvizsgálni ezt az indítványt és szakmai érvek alapján egyébként meg fogja semmisíteni az ügyészségnek a megszüntető határozatát és utasítani fogja Polt Péter ügyészségét, hogy folytassák le most már szakmai alapon a jogszabályoknak megfelelően Rogán Antal ellen és az esetleges gyanúsítottak ellen az eljárást.”

A történeti hűség kedvéért fontos megjegyezni, hogy a bíróság nem rendelt el semmilyen eljárást a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter ellen.

Videó 00:50-től: 

Ebben a műsorban mondta azt is Magyar Péter, hogy „szerencsére van Magyarországon egy bíróság, amelyet talán még a nyomozati, nyomozási bírói szinten nem ural a NER, úgyhogy meglátjuk, hogy lesz-e olyan bátor nyomozási bíró Magyarországon, amely szembe mer menni a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerével.”

 Videó 05:10-től: 

A Tisza elnöke ezekkel a nyilatkozatokkal erőteljes nyomást próbált gyakorolni a bíróságokra. Szerinte ugyanis csak akkor független valamely fórum, ha a kormány ellen – és ezzel nyilván a Tisza mellett – foglal állást döntésében.

Sorjáznak a Tiszának kedvező ítéletek

Ezek után érdemes felidézni, hogy a közelmúltban több, a Tisza Pártnak kedvező bírósági döntés született, amelyet Magyar Péter kivétel nélkül elégedetten vett tudomásul. Ezek az ítéletek a sajtóval szemben indított eljárásokban születtek, és többségük a Tisza adóterveivel kapcsolatos. Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyar Péter rendszeresen fenyegeti a sajtót, és a bíróságon próbálja elérni, hogy a média ne adjon számot például arról a november végén kiszivárgott hatszáz oldalas dokumentumról, amely a Tisza Pártnak készülhetett, és amely összeállításában tucatnyi baloldali szakértő vehetett részt.

A Tiszának kedvező bírósági döntések közül – amelyeket Magyar Péter egyébként a Facebookon kivétel nélkül zajosan megünnepelt – a legnagyobb visszhangot az a decemberi, szokatlanul gyorsan meghozott és minden eddigi megközelítéssel szembemenő ítélet váltotta ki, amelyben a Fővárosi Törvényszék betiltotta a Bors című napilap Tisza-csomagot bemutató különszámának terjesztését. Az ügy olyannyira nem hétköznapi – vagy inkább olyannyira bicskanyitogató –, hogy hivatali visszaélés miatt feljelentés is született, ugyanis kétségek merültek fel az eljáró bírónő pártatlanságával kapcsolatban. Többek között amiatt, mert a bírónő neve és budapesti címe megegyezik egy, a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található személyével.

Magyar tehát politikai befolyástól mentesnek gondolja a hazai igazságszolgáltatást, amelyhez jó családi kapcsolatokkal rendelkezik. Ezek alapján felhatalmazva érzi magát arra, hogy nyomást gyakoroljon az ítélkezésre, amit nyíltan meg is tett már. Azokban az ügyekben pedig, ahol a Tisza érintett, több esetben Magyaréknak kedvező ítélet született, akár vitatott körülmények között is. Összeállításunk második részében arra keresünk választ, hogy ilyen előzmények után Magyar vajon miért bújik az uniós mentelmi joga mögé.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)