Bécs futballszentélyétől, az Ernst Happel-stadiontól kőhajításra álló Ferry Dusika-sportcsarnok alapjában véve pályakerékpáros versenyek színtere – a névadó a 30-as évek egyik legmenőbb bringása volt –, de az osztrákok megtalálják a módját, hogy a létesítmény multifunkcionális legyen. A döntött faborítású pálya közepébe tavaly ilyenkor jeget fagyasztottak, és itt rendezték meg a rövid pályás gyorskorcsolyázók világbajnokságát, tegnaptól pedig három szőnyegen zajlik a cselgáncs Eb.
Már most hozzátehetjük, hogy jelentős magyar érintettséggel. Mert igaz ugyan, hogy a férfi 60 kg-ban Burján László győztes bemutatkozása után beleszaladt a vb-címvédő grúz Zantarajába, a női 52 kg-ban a fiatal Maros Barbara pedig már elsőre az olimpiai 3. belga Heylenbe, s mindketten alulmaradtak, ám a többiek alaposan feljavították a statisztikát. A férfi 66 kg-ban a címvédő Ungvári Miklós az ukrán Plijevet úgy fektette hátára, mintha csak szalmabábu lett volna, majd karfeszítéssel nyert a román Fasie, a döntőbe jutásért pedig a szlovén Draksics ellen is. Utóbbi ahelyett, hogy lekopogta, azaz feladta volna a mérkőzést szorult helyzetében, a kelleténél tovább szívóskodott, és ennek az lett a vége, hogy hordágyon vitték le a szőnyegről. „Ilyen szituációban századmásodpercek alatt is megtörténhet a baj, ha valaki azt gondolja, hogy még érdemes ellenállni. Sajnálom a fiút, mert nem akartam sérülést okozni neki…” – jegyezte meg a délelőtti program végén Ungvári, s hozzá hasonlóan a női 48 kg-ban Csernoviczki Éva is a döntőre készülhetett, miután kisebb-nagyobb nehézségek árán a lengyel Koniecznyn, az olasz Moscatton és az orosz Bogdanován is túljutott. Az 57 kg-ban Karakas Hedvig sajnos megtapasztalhatta, milyen ellenszélben dzsúdózni, az egyenes ágon a négy közé jutásért erősen vitatható akcióval kapott ki a hazai pálya minden előnyét élvező Filzmosertől. Előtte megvert egy lengyelt, utána egy spanyolt, így a bronzmeccs azért kijárt neki. „Akikben a legjobban bízhattunk, hozták magukat” – szögezte le Csernoviczki Csaba szövetségi kapitány, a tavalyi, tbiliszi Eb első napi magyar történéseivel azonban egyelőre nem kívánt párhuzamot vonni. Mi sem tettük, csak visszaemlékeztünk: a grúz fővárosból Ungvári arany-, Éva lánya ezüst-, Karakas bronzéremmel utazott haza.
S az időrendben haladva Csernoviczki Bécsben is a dobogó második fokán kötött ki. Fél perccel a vége előtt a román Dumitru lábfelszedésből ipponra dobta, ám nem akárkitől kapott ki; a pekingi olimpiai bajnoktól, aki a hatodik Eb-címét söpörte be. „Két éve bronz-, tavaly ezüstérmes voltam, s szép lett volna most nyerni. De közvetlenül az Eb előtt, mivel egy torokgyulladás legyengített, úgy voltam vele, csak legyen valamilyen színű érmem. Most persze kicsit csalódott is vagyok, de holnap már nem leszek az” – ígérte meg a 24 éves tatabányai versenyző az eredményhirdetés után, és már ekkor is tudott mosolyogni.
Ungvári viszont valószínűleg soha nem fog tudni, ha ez az Eb szóba kerül. A 66 kg akció nélküli fináléját a vb-2. spanyol Uriarte végig alibizte, mégis eggyel kevesebbszer intették, és ezzel nyert. A közönség egy emberként tüntetett, és az előtte elhaladó Ungvárit éltette, aki a szemérmetlenül részrehajló bíráskodás után edzőjével, Bíró Tamással együtt hosszú ideig nem került nyilatkozatképes állapotba. Amikor mégis, azt mondta: „Sok békát lenyeltem már, de ezt most nagyon nehéz.”
Bár Karakas még megnyerte a bronzmeccsét, s az olimpiai bajnok olasz Quintavallét győzte le, a két második és egy harmadik hellyel sem vigadt a magyar tábor.
origo.hu
Súlyos baleset történt a 71-es számú főúton
