Érthetetlen bürokratikus búcsúajándékot hagy örökül a kormány a hazai településekre, amelyek egy pénteken kihirdetett kormányrendelet szerint csak egy nagyon szűk körből választható, „külön jogszabályban meghatározott” szakértő bevonásával megírt, úgynevezett esélyegyenlőségi programmal a fiókjukban indulhatnak el uniós pályázatokon május elsejétől. Az önkormányzatok nagy része jelenleg nincs is tisztában azzal, hogy valójában mekkora és főleg mennyi időt felemésztő feladat elé állították, holott a határidő igencsak szorítja őket. A legrosszabbul a szakértőkben amúgy sem bővelkedő hátrányos helyzetű térségek szénája áll, holott nekik lenne a legnagyobb szükségük a felzárkóztatási forrásokra. A probléma lényege, hogy a múlt ősszel elfogadott úgynevezett salátatörvényekben az esélyegyenlőségi programok elkészítését kötelező feladatként írta elő az önkormányzatok és a kistérségek számára, ám ennek mikéntjét nem határozták meg. A súlyos következményekkel járó változtatás szakmai körökben már a törvény megjelenése után óriási felháborodást váltott ki. A törvény megjelenése óta eltelt közel fél évben a kormányzat részéről semmi nem történt, míg az önkormányzatok egy kisebb része eközben leginkább találgatások alapján kezdett felkészülni a kötelezettségre. A legtöbb település azonban egyáltalán nem tudott mit kezdeni a tisztázatlan viszonyokkal, és várta a törvényben említett „külön jogszabályokat”. A Magyar Közlöny pénteki számában – vagyis a határidő lejárata előtt két héttel – végre megjelent a hiányzó kormányrendelet, amely azonban tovább bonyolította az amúgy is bürokratikus akadályokat.
– A kormány ismét lehetetlen helyzetbe hozta az önkormányzatokat, amikor legutolsó ülésén elfogadta az önkormányzati esélyegyenlőségi programra vonatkozó rendeletcsomagot – mondta el lapunknak Saád Tamás, az AAM Consulting üzletágvezetője. Hangsúlyozta: a civilizált világban példátlan jogalkotási gyakorlat szülte rendelkezés a törvényben rögzített szinte betarthatatlan határidőkön nem módosított, miközben a szakértők vonatkozásában szinte irreális feltételeket szabott. – Mire a képzés és a vizsgáztatás lezajlik, a legtöbb önkormányzat lemondhat arról, hogy határidőn belül elkészíthesse az esélyegyenlőségi programját – fűzte hozzá a közgazdász. Kiemelte: a kormány által megkövetelt esélyegyenlőségi szakértővé csak a Kormányzati Személyügyi Központ szervezte felvételi eljárást követő tanfolyam elvégzése, illetve vizsga teljesítése alapján válhat valaki, a sikeres vizsgát tett jelölteket csak ezután veszik névjegyzékbe, amely még az optimistább becslések szerint is legkorábban ősszel történhet meg, vagyis a májusi határidő mindenképpen vállalhatatlan. Szakértők szerint nem véletlen, hogy önkormányzati berkekben csak esélytelen esélyegyenlőségnek csúfolják a programokat, amelyeket szakmailag vállalhatatlannak tartanak, mivel éppen a lényeg maradt ki belőle azáltal, hogy mellőzi a civil szervezetek bevonását.

Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál