Jövőre emelkedik a minimálbér, s a személyi jövedelemadó szabályait úgy alakítják ki, hogy senkinek ne csökkenjen a fizetése – jelentette be tegnap Kármán András. A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára kifejtette: az egykulcsos, 16 százalékos családi adózás szabályain még dolgoznak, a rendelkezések két lépcsőben lépnek életbe. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára az InfoRádiónak elmondta: lesznek olyan jövedelmek, amelyek kívül esnek az adórendszeren, például a gyermeknevelés költsége, illetve olyan öszszegek, amelyeket a gyermekes családoknál nem kell leadózni.
Az új kormány eltörli a szuperbruttósítást, amely indokolatlanul bonyolítja az adórendszert. Emellett július elsején búcsút mondhatunk tíz kisebb adónemnek és szintén ebben az évben érezhetően csökken a hazai vállalkozások közterhe. Ugyanis egyes adók papírmunkája többe kerül, mint amenynyi bevételt az államkasszának jelentenek. Így kivezetik a bérfőzési szeszadót, a televíziókészülékek üzemben tartási díját, az épületek utáni idegenforgalmi adót, a vállalkozók kommunális adóját, egyenes ági vagyonmozgásnál az öröklési és az ajándékozási illetéket, a nagy teljesítményű személygépkocsik, a vízi és légi járművek adóját, valamint a vízgazdálkodási termelői érdekeltségi hozzájárulást. Így a hazai adónemek száma 58-ról 48-ra csökken.
Már az idén jelentős enyhítésre számíthatnak a hazai cégek: 19 százalék helyett tízszázalékos társasági adót fizetnek majd azok a vállalkozások, amelyeknek adózás előtti nyeresége nem haladja meg az 500 millió forintot. – Az intézkedés 70 milliárd forintot hagy a vállalkozóknál – tudatta Kármán.
Eközben figyelemre méltó kimutatást közölt tegnap a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete (Moklasz). A szakmai szervezet arra keresett választ, hogy az uniós rendelkezések meghonosítása nyomán mekkora összegtől esik el hazánk. Arra jutottak, hogy csak a társasági adóról szóló közösségi paszszusok átvétele miatt 2004 és 2008 között 806,6 milliárd forint hagyta el Magyarországot. A kép akkor válik teljessé, ha megvizsgáljuk, hol kötött ki a hatalmas summa. Herich György, a Moklasz elnöke kérdésünkre kifejtette: a legnagyobb gazdasági partnereinkhez került a pénz, leginkább Németországhoz, Franciaországhoz, Nagy-Britanniához, az Egyesült Államokhoz és Izraelhez.
Herich György elmagyarázta: EU-s tagságunk óta – a közösségi szabályok miatt – nem vethetünk ki adót például a kamatból, a jogdíjból és az osztalékból származó jövedelmekre. Az ilyen eredetű, Magyarországon megtermelt pénzeket a francia, a német, az amerikai és az egyéb multinacionális cégek itteni leányvállalatai az anyacégeknek utalják át, amelyek azután odahaza, Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban fizetnek adót. Végső soron a Magyarországon előállított javak, értékek után nem itthon, hanem a fejlett külföldi államokban róják le a közterhet. Herich György szerint a rendszert szándékosan alakították ilyenné. Felidézte: Görögországtól Szlovákiáig számos állam kért hosszabb-rövidebb időre mentességet ezen szabályok alól, amit meg is kaptak, s így a szóban forgó országok nem estek el hatalmas összegektől. Oszkó Péter erre reagálva tegnap a Klubrádiónak azt mondta, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások során az adófejezetet még az akkori Orbán-kormány zárta le. Herich György szerint nem csupán a csatlakozási tárgyalásokon, hanem azok befejezése után is bármikor érvényesíthette volna a kormány a magyar érdekeket. Sőt, szerinte akár most is lehetne kérni kompenzációt az EU-tól. – Össze kellene fogni a térség államaival és együttesen lenne célszerű igényeinket érvényesíteni – fogalmazott.
origo.hu
Orbán Viktor újabb jelentős béremelést hagyott jóvá, amely sokaknak okoz majd örömet
