Washington nem bízik Brazíliában

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök megüzente Hillary Clinton amerikai külügyminiszterrel, hogy országának elege volt az örök másodhegedűs szerepéből. Az Egyesült Államok külügyminisztere azzal vádolta meg Lulát, hogy iráni tárgyalásaival nem atommentessé, hanem veszélyesebbé tette a világot.

Lula da Silva azért fakadt ki ilyen formában, mert az Egyesült Államok mégsem hagyta jóvá a két hete megkötött iráni–török– brazil megállapodást az iráni atomvita ügyében. Lula azzal érvelt, hogy az Egyesült Államok 31 éve nem tud zöld ágra vergődni Iránnal, de Brazíliának és Törökországnak végre sikerült tárgyalóasztalhoz ültetni Teheránt. Ezért nem érti, hogy miért táncolt vissza az Egyesült Államok szinte azonnal. A washingtoni külügyminisztériumban úgy fogták fel a megállapodást, hogy Lula végül is csak időhöz akarja juttatni az iráni felet. A brazil államfő hétfőn telefonon beszélt Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel és közölte vele, hogy még a héten felveszi a kapcsolatot orosz, kínai és francia kollégájával. Brazil diplomáciai körökben úgy tudják, Lula nagyon elszánta magát, hogy ha nem is tudja megakadályozni az újabb szankciókat, de legalább elhalaszszák egy időre életbe léptetésüket.
A Fehér Házban többek között úgy fejezték ki a Brazíliában megrendült bizalmat, hogy hátrébb sorolták az Egyesült Államok minap közzétett nemzetbiztonsági stratégiai jelentésében: az „egyre befolyásosabb országok” közé került Dél-Afrikával és Indonéziával együtt. Pedig tavaly hivatalosan is megalakult Brazília, Oroszország, India és Kína négyes szövetsége, amely az előrejelzések szerint 2050-re a világ négy legerősebb állama lesz. Brazília évek óta átlagosan ötszázalékos növekedést produkál, Nouriel Roubini közgazdász szerint ha több pénzt pumpál oktatási rendszerébe, akár tíz éven keresztül tarthatja a hétszázalékos növekedést. Brazília évek óta hangoztatja azon követelését, hogy bekerüljön a világ nagy döntéshozó központjaiba, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai közé.
Egyelőre úgy tűnik, hogy ha elmérgesedik az Egyesült Államok és Brazília ellentéte az iráni atomvita miatt, akkor meghiúsulhat egy sokáig valószínűnek tekintett elképzelés: utóbbi közvetítő szerepet tölthetne be főleg a latin-amerikai térségben a Hugo Chávez venezuelai elnök pártján álló államok és Washington között.