Minden minisztérium a maga területén foglalkozik a határon túli magyarokat érintő ügyekkel, s meghatározott időközönként a tárca megbízottjai egyeztetnek terveikről, döntéseikről. A tárcáknak nemzetpolitikai stratégiát is készíteniük kell. Tegnap a parlamentben előkészítő ülését tartotta az a bizottság, amely a tervek szerint évente készít jelentést a kormánynak, és információs rendszert hoz létre a határon túli magyar támogatások átláthatóságának biztosítására. A testület – amelynek elnöke Semjén Zsolt, alelnöke Németh Zsolt külügyi államtitkár lesz – államtitkári szinten évente kétszer ülésezik majd, míg a tárcák szakértőit tömörítő munkacsoportok havonta tartanak ülést.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitikai bizottság ülését követő sajtótájékoztatón kiemelte, a testület által készítendő éves jelentés pontosan feltünteti majd, milyen célra mely szervezet mekkora összegű támogatást kapott. Emlékeztetett azokra a zűrös pénzügyekre, amelyek a határon túli támogatások körül korábban kialakultak, s aminek egyik oka a különféle párhuzamos finanszírozás volt. A magyar szervezeteknek járó támogatásokat a Szülőföld Alapba gyűjtik össze. Mint mondta, a nemzetpolitika az élet minden területét érinti, ezért indokolt, hogy legyen egy tárcaközi bizottság, amely a teljes államigazgatást átfogja. „Olyan nemzetpolitikát kell folytatni, ami az anyaország magyarságán túlmenően a Kárpát-medencei magyarság megmaradását szolgálja, és tekintettel van a nyugati emigrációban élőkre is. Ennek a szemléletnek pedig a közigazgatásban is meg kell jelennie” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt a Népszabadságnak adott tegnapi interjúban azt mondta, nyár után hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet (Máért), s valamennyi korábbi Máért-résztvevőnek elküldte a meghívólevelet. Elmondta, Bugár Bélának, a szlovákiai Most-Híd párt elnökének is küldött levelet. Megismételte ugyanakkor, a kiindulási pont a Máért érvényes statútuma, amely szerint az önmagukat magyar pártként meghatározó politikai szervezetek kapnak meghívást, így Bugár Béláék dolga, hogy ők miként határozzák meg magukat.
Nézetkülönbség. Magyarország és Szlovákia között nézetkülönbség van, nem konfliktus – jelentette ki a Berliner Zeitung tegnapi számában megjelent interjújában Martonyi János külügyminiszter. A német lap újságírója szerint felháborodást váltott ki a magyar kormány az állampolgársági törvény módosításával. Martonyi értetlenségét fejezte ki a felháborodás miatt, amely – mint Szlovákiára utalva kijelentette – csakis egy országban létezik. – Nincs felháborodás Romániában és nincs Szerbiában és Horvátországban sem – jelentette ki a miniszter, aki utalt arra is, hogy a trianoni emléknapra vonatkozó törvényben emlékezésről és a szomszédokkal való megértésről van szó. (MTI)
origo.hu
Sebestyén Balázs polgárpukkasztó kijelentést tett az 1,2 milliárdos lottónyereményről
