A kubai kommunista pártból és két vezetőjéből – Fidel és Raúl Castróból – kiábrándult ellenzéki még 1989 nyarán adta vissza párttagsági könyvét. Ekkor tudta meg, hogy valóban kivégezték a népszerű tábornokot, Arnaldo Ochoát, aki maga is kérte halálbüntetését a nyilvános per során. Farinas mostani éhségsztrájkja 1996 óta a huszonnegyedik volt, és ezúttal kis híján belehalt. A spanyolországi sajtó tudomása szerint azért hagyott fel tiltakozásával, mert legfőbb követelése – engedjék szabadon a 2003 tavaszán elítélt kubai politikai foglyok maradékát, 52 főt és szállítsák kórházba a 26 súlyos beteg elítéltet vagy rabot – teljesült. A döntésről maga a havannai bíboros érsek, Jaime Ortega számolt be szerdai sajtótájékoztatóján, aki azt is közölte, hogy valamennyien Spanyolországba távozhatnak családostul, ha úgy döntenek.
A válságos állapotig jutó Farinas vasárnap még eltökélten utasította vissza a spanyol külügyminiszter, Miguel Ángel Moratinos közvetítő javaslatát: hagyjon föl tiltakozásával, mert hamarosan teljesülnek követelései. Az ellenzéki újságíró válaszában kizárólag a két Castrót tette felelőssé későbbi haláláért. Csütörtökön már így módosította álláspontját a BBC-nek: még nem fejezte be, csak november 7-ig elhalasztja éhségsztrájkját. A kubai katolikus egyház, a spanyol külügyminiszter és a kubai kormány közötti háromoldalú tárgyalások eredményeként ugyanis november 7-ig engedik szabadon a hetvenötök maradékát. Farinas megköszönte a spanyol államnak, hogy közvetített a politikai foglyok kiszabadítása érdekében.
Kubában még vannak elítéltek és ítélet nélkül börtönben tartott foglyok; a helyi ellenzékiek és a nemzetközi szervezetek eltérő számokról tudnak. Elizardo Sánchez, az ellenzéki kubai emberi jogi bizottság vezetője szerint 167 a számuk, az Amnesty International csaknem kétszáz főről tud.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
