Informátorunk szerint a Szolnoki Főiskola vezetése már nem sok reményt lát egy esetleges stratégiaváltásban vagy megszorítócsomagban. Egyértelműen az integrációra, egy nagyobb felsőoktatási intézménybe való beolvadásra törekszik. Úgy tudjuk, már meg is kezdődtek a puhatolózó tárgyalások az egyik legnagyobb fővárosi egyetemmel az esetleges beolvadásról. Az oktatók egy része azonban attól tart, hogy az önállóság elveszítése hosszú távon a szolnoki képzés teljes megszűnéséhez vezet, hiszen a nagyobb intézmények sok esetben teljesen felszámolják az általuk bekebelezett intézményeket. Példaként említették a mezőtúri mezőgazdasági főiskolai kart, amely éppen Szolnokhoz csatlakozott a túlélés reményében. A beolvadás után Mezőtúron gyakorlatilag megszűnt a diákok elméleti képzése.
– Az intézmény működése jelenleg biztosított, törlesztjük az adósságokat, de tény, hogy a hosszú távon való fennmaradás érdekében felmerült a más felsőoktatási intézménnyel való integráció lehetősége – erősítette meg a híreket lapunk érdeklődésére Túróczi Imre, a főiskola frissen kinevezett rektora. Hozzátette, a teljes integrációt, vagyis a beolvadást sem tartja elképzelhetetlennek. Ez azt jelentené, hogy a Szolnoki Főiskola mint önálló intézmény megszűnne létezni. A rektor szerint azonban az intézményi önállóságnál is fontosabb, hogy Szolnokon továbbra is megmaradjon a képzés, akár egy másik egyetem kihelyezett tagozataként. Arra a kérdésre, más szakértőkkel együtt nem tart-e attól, hogy egy fúzió esetén a nagyobb egyetem bekebelezné őket, és felszámolná a szolnoki képzést, Túróczi úgy válaszolt: csak akkor mennek bele az integrációba, ha a másik fél szerződésben garantálja a szolnoki képzés fennmaradását.
Eladók az ingatlanok
Az intézmény rövid távon ingatlanjai egy részének eladásával próbálja csökkenteni hatalmas adósságát. A rektor szerint a főiskola régi épületére már ki is írták a hirdetményt, és értékesíteni szeretnék a mezőtúri épületeket is, ahol korábban még voltak hallgatók, de ma már üresen állnak. Emellett az iskola igyekszik intenzív marketinggel ismét vonzóvá tenni a diákok körében Szolnokot, hiszen a biztos bevételt a hallgatói normatíva jelenti. Megpróbálnak mesterképzést hozni az alföldi városba, és akkreditálásra vár a bölcsészképzés is. Már jó ideje sejthető, hogy a Szolnoki Főiskola komoly problémákkal küzd, a közelmúltban ugyanis két alkalommal is negatív szereplőként került a hírekbe az intézmény.
Először a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács hívta fel a figyelmet arra, hogy a Szolnoki Főiskola – három másik vidéki főiskolával együtt – olyan súlyos adósságot vállalt magára a magántőkéből megvalósuló PPP-beruházásokkal, amelyek komolyan veszélyeztetik az iskola működését. Az NVT leszögezte: az érintett intézmények valószínűleg túlvállalták magukat, hiszen a PPP-beruházások értéke meghaladja az intézményhez tartozó állami ingatlan vagyon összértékét. Emlékezetes, a Magyar Bálint által erőltetett kollégiumépítéseket, egyetemiingatlan-fejlesztéseket magántőkések finanszírozták. A PPP-konstrukció lényege, hogy az iskolák 20 éven keresztül fizetnek a felújítást, építést végző cégnek a beruházásért és az épület üzemeltetéséért. A két évtized alatt a felsőoktatási intézmények a költségek többszörösét fizetik vissza a tőkésnek. A PPP-beruházásokban nem volt kötelező részt venni, az iskolák egy része ezért nem is vállalt sok kötelezettséget. Az intézmények másik fele azonban – vélhetőleg versenyképességük elvesztésétől tartva – hatalmas felújításba kezdett, egyesek pedig rosszul mérték fel hosszú távú fizetőképességüket.
Csökkenő hallgatói létszám
A Szolnoki Főiskola ráadásul a beruházások ellenére évről évre veszít vonzerejéből, hallgatói létszáma ugyanis folyamatosan apad. Székely Péter, a főiskola korábbi rektora idén februárban maga ismerte el: az intézmény hallgatói létszáma a 2001-es hétezer főről 4500-ra esett vissza. Lapunk nemrég készített elemzése szerint ráadásul az idei felvételi egyik nagy vesztese is a Szolnoki Főiskola lesz: miközben idén tíz százalékkal több fiatal jelentkezett a felsőoktatásba, és hosszú idő után újra 130 ezer fő fölé ugrott a felvételizők száma, addig a Szolnoki Főiskolára kevesebben jelentkeztek, mint tavaly. Az első helyes jelentkezéseket tekintve egy év alatt 12 százalékos csökkenés következett be, ami a több mint 70 felsőoktatási intézmény versenyében a hatodik legrosszabb eredmény.
A főiskola egyértelműen a korábbi rektor, Székely Péter vezetése alatt került siralmas helyzetbe. Pedig az előző kormány irányítása alatt a főiskola tárgyalási pozíciója nem volt éppen kedvezőtlen, hiszen a Székely „jobbkezének” számító oktatási rektorhelyettes 12 éven keresztül volt a szocialisták országgyűlési képviselője. Füle István 1974-ben lépett be az MSZMP-be, majd igen későn, 1989 októberében ejtőernyőzött át az utódpártba. A tanár-politikus 1992-től 2003-ig az MSZP Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezetének elnöke volt, 1994-től 2006-ig pedig a térség szocialista országgyűlési képviselőjeként tevékenykedett.
A beolvadás veszélyei
– Nemcsak a főiskolának létfontosságú a megújulás, hanem városnak is, hiszen jelenleg a főiskola Szolnok egyik legnagyobb munkaadója – értékelte a helyzetet lapunk megkeresésére Árva László, a francia angers-i üzleti egyetem professzora, aki több kutatást végzett a magyarországi vidéki főiskolák és egyetemek problémáiról. A szakember rámutatott, a főiskola hallgatói évente több mint másfél milliárd forintot költenek el a szolnoki üzletekben és éttermekben. Ha az intézmény megszűnik, a bevétel is elmarad, amelynek következtében alapjaiban rendül meg a város gazdasága. A professzor szerint a főiskola csak akkor tud fennmaradni, ha képes minőségileg megújulni. Ez lehetséges önállóan is, de talán könynyebb más felsőoktatási intézethez kapcsolódva. Leszögezte, hogy az egyesülésnek komoly veszélyei is vannak, hiszen a kisebbik fél könnyen alárendelt szerepbe kerülhet. Árva pozitív példaként említette a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját és a Zsigmond Király Főiskolát, amelyek képesek voltak önállóságukat megőrizve megújulni.
A jelekből arra lehet következtetni, ha így folytatódik minden tovább, hamarosan más vidéki főiskolák is elveszíthetik önállóságukat. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács adatai szerint Szolnokon kívül két másik vidéki főiskola, a bajai Eötvös József Főiskola és a Dunaújvárosi Főiskola is nagyobb terhet vállalt a hozzá tartozó állami vagyon értékénél. Jelentős a kockázat a Nyíregyházi Főiskola és az egri Esterházy Károly Főiskola esetében is, ahol a PPP-beruházások meghaladják az állami ingatlan vagyon értékének 50 százalékát. A hallgatóilétszám-vesztést tekintve is a vidéki főiskolák állnak legrosszabbul. A Magda Sándor vezette gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola és a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) könyvelhette el a legnagyobb arányú jelentkezőilétszám-csökkenést. Mindhárom főiskolára nagyjából húsz százalékkal kevesebb diák jelentkezett első helyen, mint tavaly ilyenkor, ami harminc százalékkal rosszabb az általános tendenciánál, hiszen idén átlagosan tíz százalékkal nőtt a jelentkezők száma.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
