Egy hónappal ezelőtt a heves esőzések miatt kiáradt Budapest XXII. kerületében a Hosszúréti-patak, ami miatt egy tucatnyi családot kellett kitelepíteni a lakóhelyükről. Az ár ellepte a Kártya, a Méhész, a Honfoglalás és a Katona utcákat. Több lakásban százötven centiméter magasan állt a víz, s tovább súlyosbította a helyzetet, hogy egy géplakatos-műhely raktárából olajat sodort ki az áradás. Ez utóbbi miatt a polgármester ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A Kártya utcában két olyan család is volt, amely korábban nem kötött biztosítást az otthonára. Bár az indulatok mostanra lecsillapodtak, vannak, akik nagyon el vannak keseredve. Többeknek az összes bútorukat és használati tárgyaikat ki kellett dobniuk – mondta lapunknak Szabolcs Attila.
A patak rendezésének gondolata már 1974-ben felmerült, és azóta többször is készültek erről tervek. 1999-ben az érintett önkormányzatok úgy döntöttek, hogy konzorciumot hoznak létre. Három főépítész azonban ezt akkoriban azzal vétózta meg, hogy a kezdeményezés nem időszerű. A mostani árvíz viszont bebizonyította, hogy egyre időszerűbb – hangsúlyozta a XXII. kerület vezetője.
Nyilván sok szélsőség együttállásának eredménye, hogy kiöntött a patak, ugyanakkor a gond nagyrészt abból fakad, hogy időközben átalakult a vízgyűjtő területe – magyarázta el Mészáros Péter, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke. Mint mondta, a patakot a part menti építkezésekkel egyre szűkebb mederbe kényszerítették, miközben a kiöntési területeket – elsősorban a felső, de részben az alsó szakaszon is – megszüntették.
Báthoryné Nagy Ildikó Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem kert- és szabadtér-tervezési tanszékének munkatársa kifejtette, hogy a patak nagy árvízi tározói az idők során fokozatosan beépültek. Budaörsön Tesco áruházat, Budakeszin lakóparkot, Törökbálinton Cora bevásárlóközpontot húztak fel az úgynevezett száraz tározókon. Mint a nevük is mutatja, ezeken a területeken sohasem áll víz. Rendeltetésük az, hogy ha jön a nagy esőzés, felfogják a csapadékot. Mivel azonban jó ideig nem volt rájuk szükség, fokozatosan engedélyezték a beépíttetésüket – fejtette ki a szakértő. Eredetileg a 7-es út mentén a Tóvárosban is víztározó épült volna. Végül azonban halastó lett belőle, amely nem rendelkezik semmilyen vízfeltartóztatási hatással.
Budafok-Tétény polgármestere szerint meg kell vizsgálni, hogy a vízügyi igazgatóság adott-e engedélyt a tó létrehozására, vagy előfordulhatott-e, hogy a beruházó tért el időközben az eredeti szándékától. Tovább súlyosbíthatta az árvizet, hogy a korábban megépített záportározók közül sem működött mindegyik. A Fővárosi Csatornázási Művek például azt jelezte, hogy az árvíz idején az M7-es melletti áruházi tározók szárazak voltak.
A Hosszúréti-patak XXII. kerületi szakaszának mederrendezésére a főváros felkérésre az UNITEF 83 Zrt. készített terveket 2008-ban. Az uniós pályázat keretében megvalósuló beruházás azonban, amely jelenleg közbeszerzési fázisban van, éles kritikát váltott ki az érintett lakosságból. Voltak ellenvélemények, mert egy nagyobb méretű mederbővítés rendszerint kivívja a helyiek, illetve a környezetvédők ellenszenvét. Sajnos teljesen függetlenül attól, hogy az ilyen beavatkozások esetében megfelelő súllyal kellene mérlegelni a helyben lakók és a település árvízvédelmi biztonságának érdekeit – magyarázta Rácz Tibor, a Fővárosi Csatornázási Művek árvízvédelemért felelős szakértője. A rózsavölgyiek szerint azonban nem csak az volt a probléma, hogy a tervezet készítői az ökológiai és esztétikai szempontokat is figyelmen kívül hagyták. Több szakértő és a polgármester is elismerte, ha a mederátalakítás el is készült volna, akkor sem akadályozza meg a patak kiöntését. A hibát akkor követték el, amikor az agglomerációban egy sor ingatlant értékesítettek, hasznosítottak részben lakóparkok, részben kereskedelmi centrumok létesítésével, miközben a vízelvezetést nem oldották meg – mondta lapunknak Szabolcs Attila. Rácz Tibor szerint is megnyugtatóbb lenne, ha megtörténne a patak teljes vízgyűjtő területének rendezése.
– Itt születtem és nőttem fel, így tudom, hogy bár volt, hogy megemelkedett a vízszint, korábban sohasem öntött ki a patak, ezért rettentően meglepődtünk azon, ami május 30-án történt – mesélte Szántó Tamás, a Rószavölgyi Egyesület alelnöke. A Hosszúréti-patak ennek a területnek az ékköve, s mi, akár a villamosunkhoz és a Ady Endre út menti fasorhoz, ehhez is ragaszkodunk – hangsúlyozta. Nyilvánvaló, hogy van, amit itt el kell végezni. Szélesebb hidakat kell építeni a mostaniak helyett nagyobb keresztmetszettel, és be kéne vinni a patakmeder alá a rózsavölgyi közműveket, többek között a negyven bar nyomású gázvezetéket. Nem értjük azonban – folytatta –, hogy a főváros miért csak a rózsavölgyi szakaszra koncentrál. Az egyesület alelnöke szerint a természeti csapás precedenst teremthet s elősegíti, hogy egy új rendezési tervezet készüljön, amely a Hosszúréti-patak teljes szakaszán kezeli a problémát.
origo.hu
Most érkezett: elérte a Szigetközt az árhullám, a Lajtán harmadfokú árvízvédelmi készültség van
