Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára pénteken az MTI-nek megerősítette, hogy a bankszektor vonatkozásában egyelőre még vitatkoznak azon, mi legyen a banki adó vetítési alapja, az egyik opció szerint ez a hitelintézetek mérlegfőösszege lehetne. Kármán András elmondta: június 30-ig kell megállapodniuk a pénzintézeti szektor intézményeivel, így a hitelintézetekkel arról, hogy a banki teljesítmények közül melyik tételre vessék ki az adót, június 30-ig várhatóan megfogalmazzák az erre vonatkozó kormánydöntést. Azt is elárulta, hogy a bankszektor tagjainál az előzetes elképzelésekhez képest a mostani helyzet szerint három év helyett két évig tart majd az az időszak, amíg a banki adó érvényben marad.
Az államtitkár annyit elmondott, hogy a biztosítóknál más lesz a pénzintézeti különadó vetítési alapja. Itt is több elképzelésről vitatkoznak, lehetséges megoldásként felvetődött az, hogy a nettó díjbevétel vagy a nettó árbevétel alapján vetik ki majd ezt az adót – fűzte hozzá. Nyomatékosította: a kormány továbbra is úgy tervezi, hogy éves szinten 200 milliárd forint lesz a pénzintézeti szektorból beszedett különadó nagysága.
A Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) alelnöke szerint bizonyos időszakokban akceptálható, hogy a pénzügyi intézmények a közteherviselésből nagyobb részt vállaljanak. Marsi Erika szerint az árbevétel vagy kamatjutalék normatívabb vetítési alap lenne, mint a mérlegfőösszeg. Szerinte azon hitelintézeteket, amelyeknek az eredménye tavaly nem volt számottevő vagy veszteségesek voltak, egy ilyen befizetési kötelezettség biztos veszteségbe döntene.
Míg az adó kivetésének alapján valószínűleg hosszan elvitatkozhatnának az érintettek, azt valószínűleg gyorsan és egyöntetűen jó hírként könyvelik el, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a Hírszerző hírportálnak adott interjújában kijelentette: a különadót nem az eredetileg tervezett három, csak két esztendőre vezetik be. Cséfalvay Zoltán az internetes lapnak elmondta, hogy a keretek adottak. „A 200 milliárd, az 200 milliárd” – fogalmazott. További keretfeltételnek nevezte, hogy a bankok lehetőség szerint ne terheljék tovább a fogyasztókra az adót, és a gazdasági növekedésre a legminimálisabb hatása legyen a pénzintézetek reakciójának.
A családi adózást érintő kérdésre az államtitkár azt mondta: inkább családbarát, mint családi adózás lesz, amelynek részletei novemberben, decemberben lesznek ismertek. Mint mondta, neki az ír megoldás a szimpatikus, ahol az adókedvezmény összege emelkedik a gyerekek számával, mert azzal a legkevesebb az adminisztrációs teher. – De végig kell gondolni, melyik modell illeszkedik a magyar adórendszerhez, a költségvetéshez – tette hozzá. Az államtitkár elmondta azt is, hogy a kormány második, a nyáron várható akciótervének súlypontja vélhetőleg a versenyképesség erősítése lesz, de tovább haladnak a bürokratikus és az adminisztratív terhek csökkentésében is.
Arra a kérdésre, hogy az elemzők által sürgetett nagy szerkezeti átalakítások, így például az egészségügyi, az oktatási rendszer reformja szerepel-e majd a második vagy a többi csomagban, az államtitkár azt mondta, hogy ezek az átalakítások hosszabb időt vesznek igénybe, és természetesen hosszabb időt igényel az előkészítésük is.
origo.hu
Lebuktak a tetőfedő maffia tagjai – videón a TV2 stábjának rajtaütése
