Luxusélmény lett a nyári táborozás

Egyre kevesebb szülő tudja megfizetni a nyári táborozás költségeit. Az állam korábban évtizedeken keresztül nagy összegekkel segítette a gyerekek táborozását, ám néhány éve a baloldali kormány megszüntette a támogatást. Azóta folyamatosan emelkednek a tábori tarifák, negyvenezer forint alatt már szinte egyetlen bentlakásos táborba sem lehet eljutni. A kevésbé jómódú gyerekek nemcsak egy élménnyel lesznek szegényebbek, de tanulmányaikban is lemaradnak azoktól, akik speciális fejlesztőtáborokban tölthetik a szünidőt.

Tarifák Gyöngyösfalutól Brightonig
Hazai napközis táborok (szállás nélkül, tízóraival, ebéddel és uzsonnával)
Úszótábor, Szekszárd (gyógypedagógussal, úszóoktatóval, uszodabelépővel, 5 nap) – 20 000 forint
Zootábor, Budapest – (állatkerti előadások, etetés, ismerkedés az állatokkal,
5 nap) – 39 900 forint

Bentlakásos táborok (szállással, teljes ellátással)
Tipicamp indiántábor, Gyöngyösfalu (sátortábor, egy hét) – 31 000 forint
Sporttábor, Fadd-Dombori (turnustól függően kajak-kenu, küzdősportok, labdajátékok, képzett szakemberekkel és élsportolókkal) – 39 000 forint
Nyelvi, színész-, médiatábor, Balatonalmádi (kollégiumi szállással, 1 hét) – 69 000 forint

Külföldi nyelvi tábor luxusáron
Camp California tábor, Horvátország, Savudrija (két hét) – 1135 euró (323 000 forint) + útiköltség
Brighton (Anglia) (két hét) – 346 000 forint + útiköltség

A táborozás ugyanis a szakemberek szerint is hasznos dolog, hiszen oktató-nevelő munka folyik itt, nő a gyerekek alkalmazkodóképessége, empátiája, ráadásul új dolgokat ismerhetnek meg. Az ideális az lenne, ha egy gyerek a két és fél hónapos nyár alatt nemcsak egy, hanem akár két-három táborba is eljutna, ez azonban szinte csak egy nagyon szűk réteg számára valósítható meg. A szakemberek mégis azt javasolják, próbáljuk minél több dologgal, foglalkozással színesíteni a gyerek nyarát.
– A családi nyaralásról már rég lemondtunk, hiszen a mi fizetésünkből esélyünk sincs összespórolni egy tengerparti, vagy akár egy balatoni nyaralás árát – panaszolja egy kétgyermekes anyuka.
*
Úgy folytatja: – A gyerekeket azonban mindenképpen el szeretném küldeni valahová, ám a két és fél hónapos vakációból legfeljebb egy hetet tudunk megoldani táborozással. Többre nem telik. Mint mondja, a két gyerek egyhetes, vízparti táborozása 80 ezer forintot visz el, ami költőpénzzel együtt 120 ezer forinttal apasztja a kaszszát. A táborban nincsenek speciális fejlesztőfoglalkozások, csak strandolás és szabadidős tevékenységek. – Gondolkodtunk az angol táboron is, azért azonban 150 ezer forintot kellett volna fizetni a két gyerekre, ami zsebpénzzel együtt kétszázezer forintos kiadást jelentett volna egyetlen hétre – teszi hozzá keserűen.
Plusz tíz százalék
– A táborok ára sajnos idén is növekedett, hiszen az áremelésekkel a táboroztatók költségei is magasabbak lettek. Átlagosan 10 százalékkal nőttek a tarifák – jelentette ki kérdésünkre Elek Ányos, a Táboroztatók Országos Egyesületének elnöke (TOE). Hozzátette: a tapasztalatok szerint a családok utoljára a gyereken spórolnak, és inkább a családi nyaralást adják fel, mint a csemete táborozását. Mára azonban sokak számára már a legolcsóbb táborok is megfizethetetlenné váltak, így bizonyos fokú visszaesés tapasztalható a forgalomban. Ennek mértékéről pontos számokat csak a nyár végén lehet mondani, de az biztos, hogy több táboroztató a tervezettnél kevesebb turnust tudott elindítani. Manapság körülbelül az iskoláskorú gyerekek 20 százaléka jut el nyári táborokba.
Elek Ányos szerint egy átlagos tábori nap költsége 3500–7000 forint, attól függően, hogy bentlakásos vagy napközis táborról van-e szó, illetve hogy a táborban vannak-e olyan speciális programok, amelyek különlegessé teszik a nyaralást. Azt a szakember is elismeri, hogy a táborok nem olcsók, de szerinte mindenképpen érdemes áldozni rá. Az egész nyáron otthon unatkozó, felügyelet és elfoglaltság nélküli gyerek ugyanis ön- és közveszélyes lehet. A jó táborban a gyerekek használhatják a fizikai és szellemi energiáikat. Délelőtt érdeklődésüknek megfelelő fejlesztő- foglalkozásokon, például angol-, német- vagy informatikaórán vesznek részt, délután pedig strandolhatnak, sportolhatnak.
Hat éve változott meg
a rendszer
A csillagászati tábori tarifák azonban elsősorban nem a válságnak, hanem a szocialista–szabad demokrata kormányok politikájának köszönhetők, amelyek megszüntették a táboroztatás támogatását. Sárvári István, a TOE volt elnöke korábban lapunknak úgy nyilatkozott: az árnövekedés és a tarifakülönbség megtöbbszöröződésének eredője nem a válságban keresendő, annál jóval korábbra nyúlik vissza. A kormányok évtizedeken keresztül nagy összegekkel támogatták a táboroztatást, hogy a szegényebb családok gyerekei ne szoruljanak ki a közös élményekből és a tehetséggondozásból. A keretre pályázni lehetett, és a táborra elnyert támogatási összeg jelentősen csökkentette a gyerekek részvételi díját. Ezt a forrást úgy hat évvel ezelőtt véglegesen megvonta a szocialista–szabad demokrata kormány a táboroztatóktól. Azóta folyamatosan drágulnak a táborok, ezzel párhuzamosan pedig csökken a kereslet. A válság csak betetőzi az évekkel ezelőtt megindult folyamatot. Számolni kell azzal, hogy sok táboroztató hamarosan lehúzhatja a rolót.
Akinek nincs pénze,
otthon marad
A szocialista kormányokat okolja a méregdrága tábori tarifák kialakulásáért Kerpen Gábor is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint a táborok nagyarányú állami támogatásának megszüntetése súlyos esélyegyenlőtlenséget okoz, hiszen ilyen árak mellett a gyerekek jelentős része soha nem juthat el táborba. A táborozástól megfosztott gyerekek nemcsak egy élménnyel lesz szegényebbek, de az ott zajló fejlesztésből, oktatásból is kimaradnak.
– Tíz-húsz évvel ezelőtt még szinte minden család megengedhette magának, hogy a gyerekeket elküldje az iskolai táborba. A költségek ugyanis még a vékonyabb pénztárcákhoz mérve sem voltak magasak, egy családi nyaralásnál pedig sokkal kevesebbe kerültek. Az érdekvédő szerint a Fidesz– KDNP-kormánynak nagy a felelőssége abban, hogy felismerje a táborok közösségépítő, oktató-nevelő szerepét, és újra lehetővé tegye, hogy minél több gyerek eljuthasson valamilyen táborba a nyár folyamán. A szünidő szakemberek között történő eltöltésére éppen azoknak a rosszabb körülmények között élő gyerekeknek lenne a legnagyobb szüksége, akik sokszor egész nyáron az utcán csellengenek, unalmukban pedig könynyen rossz útra terelődnek. Napközis játszótáboroknak egyébként a jogszabály szerint minden városban ingyenesen kellene működniük azon gyerekek részére, akiknek nem tudják megoldani a felügyeletét az iskolai szünidő alatt.
Kerpen leszögezte: ez a nyár sajnos már elveszett, de az új kormánynak mielőbb vissza kell állítania a táboroztatás pályázati úton történő nagymértékű támogatását. A szakember szerint erre meg is vannak a források, csak eddig a pénzt nem mindig a legszükségesebb dolgokra fordították: az úgynevezett Társadalmi megújulás operatív program pályázatokkal rengeteg pénz folyik be az országba, ezek egy részét kellene a táboroztatásra fordítani.
Úttörőtábori retrofíling
Negyvenéves, ágyrácsig kifeküdt heverők, évtizedek rágta, felismerhetetlen színű linóleum, csálén lógó, sokat látott szekrényajtók – ilyen ma egy átlagos táborhely rövid leírása. Az egykori úttörőtáborok túlnyomó többségében az elmúlt harminc évben egy ecsetnyomnyi felújítást sem végeztek. Egyes táboroztatók szerint a tragikomikus állapotokat felfoghatjuk „retrofílingként” is. Semmi baj a nomád körülményekkel. Ha valaki erre vágyik, választhat magának megfelelőt a sátortáborok széles kínálatából. Az azonban már korántsem tűnik olyan viccesnek, hogy egy balatoni táborban két gyerek ellátásáért naponta akár 14 ezer forintot – egy szállodai szoba árát – is elkérnek, miközben a gyerek öt-hét társával alszik egy szobában, és a tábor másik végébe jár huszadmagával vécére és zuhanyozni.
– Az úttörőtáborok általában a megyei önkormányzatok tulajdonában vannak, tehát az ő dolguk lenne azokat felújítani. Az utóbbi nyolc év baloldali kormányzása azonban annyira kivéreztette a helyi fenntartókat, hogy az életben maradásra is alig volt elég a pénzünk, nemhogy renoválásra – magyarázza Kerpen. A megoldás itt is a új kormányra vár, és az európai uniós pályázati pénzek megfelelő felhasználására.
Olcsó, de kevés a program
Ha az árakat tekintjük, a napközis táborok a legolcsóbbak, hiszen ott nem kell szállást fizetni, a gyerek mindennap hazajár. A legnagyobb réteg számára ezek a megfizethetők, de nem jelentenek igazi nyaralást. Ötnapos napközis tábort találhatunk már 15 ezer forintért is, ám a legolcsóbb kategória alig kínál valamilyen programot. Többnyire egyszerű játszótáborokról van szó, ahol a gyerekek labdáznak, számháborúznak.
Persze a napközis táborok között is vannak színvonalasak, ám ezeket jóval busásabb áron kínálják. Találunk többek között kézműves-, lovas-, színész-, bűvész-napközistáborokat is. A speciális foglalkozásokkal gazdagított napközis táborok vidéken viszonylag olcsók, Budapesten azonban dupla tarifával számolhatunk. A Tolna megyei Szekszárdon például egy ötnapos úszótábor háromszori étkezéssel, gyógypedagógus által tartott fejlesztőfoglalkozásokkal, úszásoktatóval, uszodabelépővel egész napos pedagógusi felügyelettel mindössze húszezer forintba kerül.
Budapesten az egyik legnépszerűbb napközis foglalkozás a Fővárosi Állat- és Növénykertben zajló Zootábor. A szintén öt hétköznapra elfoglaltságot adó programban a gyerekek megismerkedhetnek az állatokkal, etethetik őket, és szakemberek előadásokat is tartanak róluk. A tábor állatkerti bérlettel, háromszori étkezéssel és egyszeri cirkuszi bérlettel 39 900 forintba kerül.
A Balaton még mindig menő
A hazai bentlakásos táborok közül általában a balatoni, illetve a többféle fejlesztőfoglalkozást ötvöző nyaralások a drágábbak. Egy egyhetes balatoni játszótábor minimum negyvenezer forintba kerül. Ez magában foglalja az egyhetes ellátást, a szállást, az útiköltséget, a felügyelők bérét. A fürdésen kívül extra programokra azonban ennyi pénzből nem futja. Ha speciális foglalkozásra vágyunk, például focioktatásra, vagy lányoknak modellképzésre, az ár körülbelül tíz-húszezer forinttal ugrik. Az árak persze változhatnak, attól függően is, hogy hány napos a tábor, a gyerekek tíz-, hat- vagy négyágyas szobákban alszanak-e, illetve hogy mennyire „drága” szakemberek foglalkoznak velük. Találtunk tíznapos nyelvi, színész-, illetve médiatábort nyolcvanezer forintért, de a szakember szerint akadnak extrém sporttáborok százezer forintért. Ezzel szemben Hatvanba például húszezer forintért is mehet a gyerek angoltáborba. A Balatonon ugyanez 70-80 ezer forintot kóstál.
A kevésbé tehetőseknek érdemes az ország távolabbi tájain is körülnézni, hiszen néhány helyen kimondottan színvonalas táborokat kínálnak kedvező áron. A többek között Kozmann György többszörös világbajnok kenus által szervezett, Fadd-Domboriban működő sporttáborba például már alig negyvenezer forintért el lehet jutni. Ugyanannyiért, mint a fővárosban egy ötnapos napközis foglalkozásra, ahonnan mindennap haza kell buszozni. A turnusonként más sportágat középpontba helyező táborban a gyerekekkel elismert szakemberek foglalkoznak, és strandolási lehetőség is van.
Luxustábor a felső tízezernek
A felső tízezer igényeit nem elégítik ki a hazai szolgáltatások. A legtehetősebbek körében a külföldi nyelvi táborok népszerűek, ahol a gyerek nem pusztán foglalkozáson tanulja a nyelvet. A nemzetközi táborokban csak angolul tudnak kommunikálni egymással a gyerekek. A csemete elmehet például az Adriai-tenger partjára is, ahol nemzetközi táborban, a világ minden tájáról érkező gyerekekkel és nevelőkkel együtt fejlesztheti angolnyelv-tudását. A kéthetes horvátországi táborozás indulási időponttól függően 950–1135 euróba kerül, ez az összeg az útiköltséget nem tartalmazza. A gyerek a nyelvtanuláson és a kapcsolatépítésen kívül olyan sportoknak is hódolhat, mint a kötélmászás, a vívás, az íjászat vagy a szörfözés. Aki nem elégszik meg az adriai angolnyelv-tanulással, az elküldheti a gyerekét a dél-angliai tengerparti városba, Brightonba is. Egy kéthetes, negyvenórás angolnyelv-tanfolyam – ellátással és kollégiumi szállással együtt – „alig” 346 ezer forintba kerül, ami, megfejelve a repülőjegy árával és a költőpénzzel, 700 ezer forintot biztosan felemészt.