Csökkent a bebörtönzöttek száma. Két friss becslés a kubai foglyok létszámáról: az Amnesty International a múlt héten 192 főre becsülte őket. Elizardo Sánchez, a kubai ellenzékiek egyik vezetője pedig közölte a Kubai Emberi Jogi Bizottság illegális, de biztató idei becslését: tavalyhoz képest 201 főről 167-re csökkent létszámuk. Sőt, amióta Fidel Castro 2006-ban átengedte Raúlnak a kormányzást, a felére csökkent a bebörtönzött ellenzékiek száma is.
Raúl engedményei. Amióta az ifjabbik Castro fivér, Raúl 2006. július 31-én kénytelenségből váratlanul megműtött Fidel bátyja helyébe lépett, két vélekedés terjed róla újra Kubában és a szigeten kívül. Az egyik az 1991-ben kezdődött különleges időszak idején – a néhai Szovjetunió és táborának felbomlása után – terjedt el róla. Ekkor a bátyjánál jóval pragmatikusabb gondolkodású fiatalabbik testvér javaslatára a rendszer fennmaradása érdekében beengedte a külföldi tőkét, és bátortalan kedvezményeket adott a hazai magánszektornak is. Amikor 2008 februárjában hivatalosan is átvette Fidel két posztját, további engedményeket tett, de már külföldi nyomásra: egyebek között egyre több parlagon heverő földet adott bérbe a földműveseknek, bevezette az internetet, a mobilhasználatot, újra hivatalossá tette a kisiparos tevékenységet, de ezeknek nagy részét csak a jól értesültek és már némi tőkével rendelkezők tehették meg. A külső nyomásba bele kell érteni a világgazdasági válságot, és a természet most jóval sűrűbb csapásait is. A másik vélemény szerint azért nem örültek neki, mert kegyetlennek, vérszomjasnak ismerték meg a forradalom elején. Ezt a tényt igazolja Ramiro Valdés, a rettegett, de húsz éve kegyvesztett belügyminiszter visszavétele. Az ellenzéki Farinasnak, az éhhalálára készülő volt pszichológusnak az El Mundóban tegnapi cikke is ezt az oldalát mutatja be – szakmai szemmel. (S. T.)
