Nadrágszíjat húznak Európában

Senki sem várt ajándékot George Osborne-tól, az új, konzervatív–liberális demokrata brit kormány pénzügyminiszterétől, és senkit sem ért kellemes csalódás. Nagy-Britannia gigászi eladósodottsága csak részben írható a munkáspárti kormány számlájára, de nyilvánvaló volt, hogy az új vezetők számára jobb, ha a drákói intézkedéseket akkor hozzák meg, amikor még mindenki emlékszik az előző kormány adósságra épült költekezésére. A rendkívüli költségvetés célja, hogy mielőbb csökkentse az adósságot, mégpedig nem kevesebb mint 85 milliárd fonttal (28 ezermilliárd forinttal). Az új büdzsé egy független csoport jelentésére épül. Ez a csoport a Felelős Költségvetés Hivatala – szakértő bizottság, amely egyrészt a költségvetés lehető következményeit vizsgálja, másrészt gondoskodik a pénzügyi kormánypolitika átvilágításáról. A nadrágszíj megszorítása két fronton érvényesül, az adóteher nő, a társadalmi juttatások csökkennek. A legfájdalmasabb adóemelés az áfa növelése 17,5 százalékról 20 százalékra és több adókedvezmény megvonása a magasabb jövedelműektől. A közszolgáltatások minden juttatást érintenek az egészségügyi szolgálat kivételével. Emelik a befektetésből származó nyereségre kivetett adót is. Az alsóházban Harriet Harman, a Munkáspárt ideiglenes vezetője válaszolt a pénzügyminiszter beszédére. Természetesen támadta a büdzsét, de legszenvedélyesebb kirohanásait a koalícióban részt vevő liberális demokraták ellen intézte, mondván, hogy miniszteri tárcákért elárulták elveiket és szavazóikat. Ez már az öt év múlva szavazóknak szól: ha ellenzik a tory politikát, a jövőben csak a Munkáspártra szavazzanak. Kérdés, hogy az új költségvetés eredményesnek bizonyul-e. Ha igen, akkor a Munkáspárt még nagyon sokáig ellenzékben marad.
A spanyol szocialista kormány megkönnyebbült, mert a madridi alsóház tegnap megszavazta a megszorító intézkedések újabb tételét, a foglalkoztatási reformot. Ennek két legfontosabb pontja, hogy az eddigi 45 napos végkielégítés helyett csak 33 napos fájdalomdíjat fizetnek ki minden ledolgozott év után, a bérgarancia-alap (Fogasa) pedig 8 nap fizetését vállalja magára az elbocsátott határozatlan idejű szerződésű dolgozók végkielégítéséből. Mivel a Zapatero-kormány csak törvényerejű rendelettel döntött a magyarán szólva olcsóbb elbocsátást elősegítő új foglalkoztatási rendszerről, még több ponton is módosulhat az alsóházi vita során már törvénytervezetként tárgyalt reform. A tárca felelőse hangsúlyozta, hogy az új rendszer révén nem több elbocsátás lesz, hanem a jövő évtől még több új munkahelyet teremthetnek. Barack Obama, az Egyesült Államok demokrata elnöke hétfőn telefonon hívta föl José Luis Rodríguez Zapaterót, hogy elismerje „bátor és megfelelő intézkedéseit”. Mint emlékezetes, Zapatero csak erőteljes külföldi – főleg uniós, amerikai és kínai – nyomásra vezette be megszorító intézkedéseit, amelybe egy hónapja hajszál híján belebukott.