A 140 ezer felvételiző alig több mint két százaléka külföldi, ami azt mutatja, hogy a hazai egyetemeknek egyelőre nem sikerült tömegesen Magyarországra vonzaniuk a hallgatókat – derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) adataiból. Ez azért lenne fontos, mert a szakemberek szerint az évek óta csökkenő hazai hallgatói létszám mellett csak a külföldi diákok idecsábításával lehetne fenntartani az összes magyarországi felsőoktatási intézményt, különösen a kisebb vidéki főiskolákat. Az idén körülbelül 3400 külföldi jelentkező van. A legtöbben a szomszédos országokból felvételiztek, Szlovákiából, Romániából, Ausztriából, Ukrajnából, Horvátországból, de akadnak mongol, lengyel, afgán, vietnami, szerb, orosz és kínai jelentkezők is. Emellett elenyésző számban akadnak Nyugat-Európából – Németország, Spanyolország, Olaszország – és a tengerentúlról, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából is felvételizők. Tavaly háromezer külföldi jelentkezett hazai felsőoktatási intézménybe. Az idén egy kicsivel ugyan több külföldi érdeklődik a hazai képzések iránt, ám mivel a magyarországi felvételizők is többen vannak, mint egy éve, így arányaiban nem változott a helyzet.
A külföldi hallgatók hiányára korábban a Gyorsítósáv című tanulmány szerzői, többek között Bod Péter Ákos és Árva László közgazdászprofesszorok hívták fel a figyelmet. A professzorok szerint a felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenése miatt négy-öt éven belül még a nagy múltú egyetemek is kénytelenek elbocsátani oktatóik jelentős részét, összeomolhatnak az egyetemi és főiskolai kapacitásbővítő (magántőkéből megvalósított, az iskolákat húsz évre eladósító) PPP-programok, a kisebb főiskoláknak pedig a puszta léte is veszélybe kerül. A tanulmány szerint a térítési díjat fizető külföldi hallgatók Magyarországra vonzása jelenti a megoldást. Jelenleg 15 ezer külföldi állampolgárságú hallgató tanul hazánkban. Ez a szám messze nem éri el az adottságaink által kínált lehetőséget. A professzorok szerint három-öt éven belül további 15-20 ezer külföldi hallgatót lehetne bevonni a felsőoktatásba, vagyis 100-130 százalékkal lehetne növelni a számukat. Tíz új külföldi hallgatóval két közvetlen munkahely jön létre, vagyis a 20 ezer fiatal behozatala négyezer új egyetemi oktatói státust jelent. Felmérések szerint egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140-200 ezer forintot költ el Magyarországon, ami további munkahelyeket teremt. Magyarországnak elsősorban Ázsiából és az Arab-félszigetről származó diákok felé kell nyitnia. A versenyképességhez elektronikus formában is feldolgozott, idegen nyelvű tananyagokra, idegen nyelvet jól beszélő oktatói gárdára, megfelelő eszközparkra, színvonalas kollégiumi vagy albérleti lakhatási lehetőségekre van szükség. Emellett országos szinten egyszerűsíteni kell az oktatás céljából beutazó külföldiek tartózkodási engedélyének megszerzését, el kell hárítani a külföldi hallgatók számának növelését gátló jogszabályokat.
Az OFIK adatai szerint a nyelvtudást tekintve sem állnak valami jól a diákok. Negyvenhatezer felvételizőnek van nyelvvizsgája, ami az összes jelentkező alig egyharmada. A statisztika ráadásul arra nem tér ki, hogy közülük mennyinek van alap-, közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája.
Az idén egyébként a turizmus-vendéglátás alapszak a legnépszerűbb a felvételizők körében, több mint 4300 fiatal jelentkezett ilyen képzésre. Az ezüstérmes a gazdálkodási és menedzsment szak lett 3900 jelentkezővel, míg sokak meglepetésére a harmadik legnépszerűbb szak a jogászképzés lett – derül ki az OFIK elemzéséből. A jogászképzés nagy népszerűsége azért elgondolkodtató, mert korábban több szakember is arra panaszkodott, hogy az elmúlt években túlképzés folyt a területen. Örvendetes a szakemberhiánynyal küszködő mérnöki képzés növekvő népszerűsége. Mérnökinformatikusi képzésre 2752-en, gépészmérnöknek 2403-an jelentkeztek, előbbi kurzus a toplista negyedik, utóbbi a hatodik helyén szerepel. Tartja népszerűségét az orvosi pálya is: általános orvosi képzésre 2129-en jelentkeztek, ami a lista kilencedik helyére elég. Aránytalannak tűnik ugyanakkor a kommunikáció és médiatudomány képzések népszerűsége: több fiatal szeretne ugyanis újságíró lenni, mint orvos. A hároméves alapképzés után elvégezhető, magasabb fokú oklevelet adó mesterképzések között elsöprő a tanárképzések népszerűsége: pedagóguspályára három és félszer annyian jelentkeztek, mint a toplista második helyén szereplő nemzetközi tanulmányok kurzusra.
Az OFIK összesítése szerint egyébként egy átlagos jelentkező három helyen próbálkozik meg a felvételivel. Sokan vannak azonban olyanok is, akik csupán egyetlen helyre jelentkeztek. Ez azért veszélyes, mert ha a hőn áhított képzésre nem kerülnek be, akkor sehova sem veszik fel őket. Akadnak ugyanakkor olyanok is, akik nagyon biztosra mennek: van, aki harminchét helyen próbálkozik, és olyan is akad, aki negyven helyre adta be a kérelmét. Az idei csúcstartó 50 képzésre felvételizik.
A felsőoktatásba elsősorban a fiatalok szeretnének bekerülni, de van néhány elszánt idős ember is, akik életük alkonyán is tanulni vágynak. Az idei korrekorder 76 éves, és gyógypedagógia szakra készül. Nem ő az egyetlen, aki hetven fölött döntött úgy, hogy megismerkedne az egyetemista élettel: második az életkori rangsorban az a 71 éves felvételiző, aki jogász szakon kezdené meg tanulmányait. Őt követi két 70 éves jelentkező, akik a fizika, illetve a villamosmérnöki szakokat célozták meg.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
