Boribon, a játékmaci és barátja Annipanni, Kippkopp, a gesztenyegyerek, a propellerfülű Kockás fülű nyúl, az öreg bőrönd lakója – mesehősök, akik kitörölhetetlenül belevésődtek a hatvanas-hetvenes-nyolcavanas évek szülötteinek emlékezetébe. Az ő történeteik óta hosszú éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy az óvodáskorú gyerekeknek szóló kedves, ölelő mese születhessen meg. 2003-ban Bartos Erika meseíró, grafikus egy ovis csigafiú és egy katicalány barátságának történéseivel törte meg a hallgatást. Mesesorozatai – a szóban forgó Bogyóék mellett az Anna, Peti, Gergő, a Hanna utazásai – hiánypótlók: a kis óvodások életének történéseit veszi sorra a barátkozástól, a gyerekkori betegségeken át egészen a első, bimbódzó szerelem megszületéséig. Bartos Erika hét év alatt tizenhárom képeskönyvet rajzolt meg az erdei barátokról. M. Tóth Géza, a Kedd Animációs Stúdió vezetője Krizsanics Antoninnal tavaly közösen gondoltak egyet, és filmre vitték a bogárgyerekek élét. Jó döntés volt: kortárs mesekönyv alapján több évtizede nem forgattak magyar animációs filmet.
Az eredetileg televízióra szánt huszonhat részes sorozat első tizenhárom epizódjának ötperces meséi egy az egyben a könyv történeteit keltik életre: Bogyó és Babóca életre szóló barátságot köt, közösen várják a Mikulást, születésnapot ünnepelnek, karácsonyra készülnek, sárkányt eregetnek, egyszerre birkóznak meg az első fülgyulladással. Tanulságos, kerek történetek ezek, amelyek szeretni tanítanak, segítőkészségre, önfeláldozásra, jószívűségre nevelnek. Egyszerű nyelvi és képi megoldások, mégis kerek egészet alkotnak. Alapszínekkel festett házikók, megmosolyogtató vonalfigurák, kedves pillanatok. Szerethető bogárvilággá áll össze itt minden részlet. Ebben viszont nagy szerepe van Pogány Juditnak is, a mese narrátorának, aki több tucat különböző hangon szólaltatja meg a mese szereplőit. Bohókás hangjában van valami végtelenül megnyugtató, amely a nagykorúakat is megérinti, és felnőtt fejjel is szívesen nézik végig gyermekeik mellett ezeket a kis meséket.
Az animációkban sem a nagyravágyás hajtotta a rendezőket, pont annyit játékot csempésztek bele a filmbe, amennyit az elbír. Minimális térbeliség, két-három perspektíva használata mellett a rajzfilmek hőskorában előszeretettel használt revüinzertek jellemzik M. Tóthék munkáját. A film főcímdalát és a részek aláfestőzenéjét az az Alma együttes írta, amellyel Bartos Erika már több ízben dolgozott együtt. Ezek is szerencsés módon végig a mese alá dolgoznak, segítik a gyerekeket a karakterek megismerésében, beazonosításában.
Bartos Erikát a szakmán belül is támadták történetei egyszerűsége miatt. Pedig Marék Veronika óta nem volt meseíró, aki ilyen nagy szívvel szólt volna az óvodásokhoz.
(Bogyó és Babóca – 13 mese, színes animációs film, 70 perc, 2010. Rend.: M. Tóth Géza, Antonin Krizsanics. Írta és rajzolta: Bartos Erika. Forg.: KEDD Animációs Stúdió.)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
