Bükkszentlélek pálos kolostora

R E J T Ő Z K Ö D Ő   M A G Y A R O R S Z Á G

Ludwig Emil
2010. 08. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Részlet a Műemlékvédelem 1957-ben megjelent I. évfolyam 1. számának beköszöntőjéből: „Az építészet művészetében bizony népünk széles rétegei aligha járatosak. (…) Folyóiratunk célja, hogy leküzdhessük a ma még oly sajnálatos módon uralkodó tájékozatlanságot, így próbálnánk elérni, hogy a jövőben már nyomát se találjuk annak a széles szakadéknak, mely ma még ott tátong népünk s alkotóművészeink között.” Ahhoz, hogy e rettenetes szöveg – és a műemléki szaklap – egyáltalán megjelenhetett, kellett egy vérbe fojtott forradalom Magyarországon; ami pedig ama „szakadékot” illeti, talán nem kellett volna belé lökni a legkitűnőbb építészeinket, tudósainkat, osztályalapon, a Rákosi és Révai nevével fémjelezett korszakban. A folyóirat közöl egy tanulmányt Holt műemlékeink helyreállítása és felhasználása címmel, többek között a diósgyőri vár és a bükkszentléleki kolostor romjainak helyreállítása, esetleges új funkciójuk tárgyában. Sedlmayr János építész (1932–2004) tervrajza turistaszállóval kapcsolta volna egybe a klastromot, a rekonstrukcióból semmi sem lett, jelenleg éppen a rom megerősítése folyik omlásveszély miatt.
Bükkszentkereszt nevű település nincs, a kolostor Diósgyőr és Dédes (-Tapolcsány) között található az erdőben, 710 méter magasságban, gyalogszerrel Ómassáról lehet megközelíteni. A környéken számos apátság létéről szólnak XIII. századi forrásaink: 1219-ben Tapolcán a Miskolc nemzetség a bencéseknek, 1232-ben Bélháromkúton Kilit egri püspök a cisztercieknek, 1248-ban az Örsurak Kácson szintén a Benedek-rendieknek alapítottak rendházat. Diósgyőrött 1304-ben telepedtek le a pálosok az Ákos nembeli István nádor jóvoltából, a szentléleki rengetegben azonban már egy 1240-ben kelt határleírás említést tesz az ott élő jámbor remetékről (heremitas).
A tatárjárás utáni évtizedekben az Ákosok Borsod megyei birodalmának központjai – az említett Győr mellett – Cserépvár és Dédes voltak. Ernye ispán – később országbíró – az 1250-es és 60-as években építette Dédes várát, ebben az időben szinte bizonyos, hogy gondjukat viselte az erdőbirtokában élő frátereknek. A tényleges alapításra 1313 táján kerülhetett sor, korábban a Szentlélek rendház neve nem fordul elő diósgyőri iratokban, az évben kelt levélben azonban már egy velük közös halastó szerepel. Az első bizonyos híradás 1346-ból származik, amikor egy levél már a pálos klastrom elöljáróját, Benedek apátot is megnevezi. Ettől az évtől 1486-ig követhető nyomon a bükki (más néven dédesi) Szentlélek rendház önálló élete. Guzsik Tamás pálos rendi építéstörténetében olvasható, hogy a környékén ma is ismert Ördöglyuka területnév 1382-ben ugyanilyen formában bukkan fel írásban, a Mályinka, Tardona és Tapolcsány helynevek szintén szerepelnek akkori alakjukban. „A templom és kolostor elrendezése tipikusnak tekinthető – írja Guzsik –: a kisméretű, egyhajós, poligonális apsziszáródású templomhoz északról csatlakozik a kolostor, szabályos quadrummal és körülfutó traktussal (négyszögű kerengő udvarral – L. E.). A sekrestye és a templom melletti szárny emeletes lehetett: a sekrestye fölött emeleti helyiség nyomai, a traktusban az emeletre felvezető lépcső nyomai láthatók. Elrendezése, mérete alapján kis létszámú (6-8 fő) közösséget feltételezünk. Az alapvető különbséget a templom kialakítása jelenti, boltozása, díszítése alapján semmiképpen sem sorolható a »szükségleti« alkotások körébe.”
A templom valóban kisebb, mint a – például a múlt heti számunkban ismertetett martonyi – pálos kolostoroké általában, hajója 9,3 méter hosszú, 7,7 méter széles. Szentlélek a lakott helyektől nagy távolságra volt, pasztorációt nem kellett ellátnia, a testvéreknek legfeljebb alkalmi vendéglátásra kellett berendezkedniük a Győr és Dédes közötti út mentén. Nagy Lajos király szívesen és sokat időzött diósgyőri várában, bükki vadászatai alkalmával bizonyosan meglátogatta kedves pálos barátait. A klastromhoz esetleg kapcsolódó kiszolgáló és gazdasági épületek maradványai a szomszédos Herman Ottó turistaház építésekor, az 1900-as évek elején tűnhettek el. A kolostor és temploma két gótikus építési periódus lenyomatát mutatja. Az első, XIV. század eleji, korai csúcsíves korszak stílusjegyei a magyarországi Anjou-uralom idejében keletkezett pálos intézményekkel társítja Szentléleket; a kolostor második virágkora az 1400-as évek második felére datálható. Az ekkor készült falpillérek gazdag, szinte túlburjánzó díszítése, a boltozás kőelemeinek finom arányai, pontos metszése a nagy udvari műhelyek köréhez kötik az építményt.
Elapadnak forrásaink a Szentlélek rendházról 1486 után. A XVI. század közepén már nem laktak benne, területe 1540-ben világi személyek birtokába került. Egy 1755. évi jegyzékben rég elhagyott, elpusztult épületként szerepel. Ásatása az 1930-as évek elején történt, a leletek a miskolci múzeum raktárába kerültek, mintegy másfél száz 1959-ben összegyűjtött faragott kövével együtt. Az 1957. évi Műemlékvédelem-cikkben látható fotó a templom diadalíve felől jóval többet mutat a mostaninál, a később történtek nem sokat javítottak a korábbi helyzeten. Ferenczy Károly építész 1978-ban így számolt be az állapotáról: „Időnként felszínre kerül a »megoldás megkeresése«, de évtizedekre lekerül a napirendről a munka. A rom a környék szemétlerakó helyévé vált, a kolostor sarkában falazott, vasbetonnal fedett WC-csoportot emeltek. A WC miatt nem lehetett védelembe venni a kolostort.” A turistaház 1980-as évekbeli modernizálása, az aszfaltozott parkoló építése nem sokat emelte a hétszáz éves épület
hatását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.