Az egyetemek és főiskolák finanszírozási rendszerének jelentős átalakítását tervezi a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi). Az új modell kialakítása már folyamatban van, annak részleteiről jelenleg folynak az egyeztetések – tudta meg lapunk Dux Lászlótól, a Nefmi felsőoktatási helyettes államtitkárától. A szakember leszögezte: a jelenlegi, fejkvóta alapú finanszírozási rendszer rendkívül rossz, ugyanis súlyos minőségcsökkentő hatása van. Dux kifejtette: a hallgatói létszám alapú finanszírozás arra ösztönzi az egyetemeket, hogy minél több hallgatót vegyenek fel, és azokat mindenáron tartsák benn végig a képzésben. Ez rontja a felsőoktatás színvonalát, hiszen a több támogatás reményében az egyetemek és a főiskolák olyanokat is felvesznek, akik a kelleténél felkészületlenebbek, ráadásul lemorzsolódni sem hagyják őket, gyenge szakértelmük pedig később az egyetem által kibocsátott diploma értékét csökkenti.
*
Az államtitkár az ügyben jelenleg is folyó szakmai egyeztetésekre hivatkozva egyelőre nem akart részleteket elárulni azzal kapcsolatban, hogy a jövőben milyen tényezők határozzák majd meg a különböző felsőoktatási intézményeknek nyújtott állami támogatás mértékét. Annyit azért megjegyzett: fontos elem lehet az új finanszírozási modellben az intézmények között előre elosztott államilag finanszírozott férőhelyszám, illetve az is, hogy az adott felsőoktatási intézmény milyen képzéseket indít. Dux leszögezte: a kormány az új modellel arra fogja ösztönözni a főiskolákat, hogy a jelenlegi gyakorlattal ellentétben ne arra törekedjenek, hogy minél olcsóbb képzéseket indítsanak. Hozzátette: ma a kisebb iskolák általában nem túl költséges, ám népszerű szakokat igyekeznek indítani, mint például a kommunikáció vagy a jogászképzés, hiszen így kis ráfordítással is hallgatókat vonzhatnak. Ennek következtében azonban több területen túlképzés folyik, és a friss diplomások képtelenek elhelyezkedni a telített pályán. Az oktatási államtitkárság olyan képzések indítását szorgalmazza majd, amelyekből szakemberhiány van. Ilyen például az agrár-környezetvédelem, a természettudományos és a műszaki terület.
Az új finanszírozási modell bevezetésére legkésőbb 2012-ben kerül sor.
Emlékezetes: a közelmúltban Hoffmann Rózsa lapunknak adott nyilatkozatában jelentette be, hogy a jövőben elsősorban nem a jelentkezési létszám, hanem az oktatásirányítás dönti majd el, hogy melyik egyetemre hány államilag finanszírozott hallgatót vesznek fel. Az Orbán-kormány oktatásért felelős államtitkára szerint már készülőben van az a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti erőforrás miniszter rendeletben szabályozza az államilag finanszírozott férőhelyek elosztását. A jelenlegi szabályozás szerint a jelentkezői létszám és a hallgatók által elért felvételi pontszámok alapján osztják el az államilag finanszírozott férőhelyeket. Ez a módszer a nagy múltú, népszerű iskoláknak kedvez, és tönkreteszi a hallgatói létszámhiánnyal küzdő kis vidéki főiskolát, márpedig ezek fennmaradása nemzetpolitikai kérdés. Vidéken a felsőoktatási intézmény a régió egyik legnagyobb munkáltatója, a térség kulturális és gazdasági központja. Az államtitkár szerint az új szabálynak köszönhetően a vidéki intézmények kiszámítható hallgatói létszámmal rendelkeznek majd. Ha valahova nem jelentkeznek elegen, a népszerű intézménybe fel nem vett diákokat átirányíthatják vidékre.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
