A bejutási küszöb 160-ról 200 pontra történő emelésével már idén is jobb teljesítmény kellett az egyetemi bekerüléshez, mint tavaly, a következő években azonban még nehezebb feladat vár a diákokra. 2012-től tovább emelkedik ez a küszöb, nő az emelt szintű vizsga értéke, 2013-tól pedig minden felvételizőnek kötelező lesz letennie a magasabb fokú érettségit.
Még a Bajnai-kormány hozott rendeletet a felsőoktatási pontszámítási rendszer drasztikus átalakításáról. Eszerint 2012-től a jelenlegi 200-ról 240 pontra emeli a minimum ponthatárt, vagyis ennél rosszabb pontszámmal még akkor sem lehet bekerülni a felsőoktatásba, ha van üres férőhely.
A rendelet másik fontos eleme az emelt szintű vizsgák presztízsének megemelésére irányul. Két év múlva a magasabb fokú matúrákért a jelenlegi negyven helyett ötven pluszpont jár, így az elérhető maximum pontszám a mostani 480-ról 500 pontra emelkedik. A pontszámítás átalakítását Magyar Bálint szabad demokrata oktatáspolitikus úgy indokolta: a metódus egyik legnagyobb problémája, hogy ezáltal rendkívül alacsony tudású fiatalok is bekerülnek az egyetemekre. Ezért emelnék drasztikusan a bejutási küszöböt, másrészt tízzel növelnék az emelt szintű vizsgákért kapható pontokat. Így az elit szakokra való bekerüléshez szükség lenne a magasabb fokú matúrára. Ugyanakkor nem támogatták az akkor még ellenzéki fideszes politikusok elképzelését, amely a felvételizők számára kötelezővé tette volna az emelt szintű érettségit, mondván, nem a gyerekek tudása nőne, csak a rájuk nehezedő követelményrendszer lenne súlyosabb.
A Fidesz-kormány az első között szavaztatta meg azt a törvénymódosítást, amely 2013-tól a diplomát adó képzésre felvételizőknek kötelezővé teszi az emelt szintű vizsgát. A kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatásba történő felvételhez az alapszakoknál mely tárgyból vagy tárgyakból kell emelt szintű vizsgát tenni.
Magyar Péter tényleg nem az, akinek látszik