Nagy Ottó László az alapítvány 2007–2008-as költségvetésében például azt írta: a központi költségvetésből kapott közoktatási és alap- és kiegészítő támogatások összege havonta 429,5 millió forint. A szervezet ennek az adatnak alapján kapta meg az engedélyt a Győr-Moson-Sopron megyei főjegyzőtől a több mint egy tucat óvoda, iskola, illetve tagintézmény működtetésére, hiszen a számok tükrében működőképes lett volna valamennyi intézmény. Lapunk birtokába került azonban a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása a tényleges számokról: ezek szerint 2007. szeptember 1. és december 31. között összesen 87,1 millió forint állami támogatást kapott az alapítvány, vagyis havonta alig több mint húszmillió forintot.
*
2008-ban már ennél is rosszabb volt a helyzet: az első csődök után az alapítvány egész esztendőre kapott 81 millió forintot, ami 12 hónapra lebontva alig több mint 6,75 millió forintot jelent, ez pedig az ígért havi 429 milliónak alig a másfél százaléka. Ennek kapcsán Kovács Béla Győr-Moson-Sopron megyei főjegyző írásban úgy nyilatkozott a rendőrségnek, hogy amennyiben az alapítvány alacsonyabb összegben jelölte volna meg az állami támogatás és hozzájárulás összegét anélkül, hogy ennek pótlására más forrásból származó bevételi előirányzatot tervezne, az akadályát képezte volna a működési engedély kiadásának. Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az alapítvány a valós adatokról tájékoztatta volna a főjegyzőt, akkor soha nem kapta volna meg a működési engedélyt. Próbáltuk elérni telefonon Nagy Ottó Lászlót is, ám a Vocational honlapján megadott mindegyik szám elérhetetlennek bizonyult.
Emlékezetes: a Vocational Academy Alapítvány tavalyelőtt tucatnyi oktatási intézmény fenntartási jogát szerezte meg oly módon, hogy azt ígérte a súlyos anyagi gondokkal küzdő önkormányzatoknak: amennyiben átengedik nekik az iskolát, a településnek egy fillérjébe sem kerül a működtetés, mert még az állami iskoláknak járó kiegészítő normatívát sem kérik el tőlük. Az alapítvány azonban számos iskolában nem egyenlítette ki a közüzemi számlákat, a pedagógusok pedig hónapokon át nem kaptak fizetést. Több óvodában, iskolában olyan súlyos helyzet alakult ki, hogy többnapos szünetet kellett elrendelni. Az osli általános iskolában például év közben megszűnt a felső tagozat, mert a több hónapos elmaradt bérfizetések miatt összesen két tanár maradt az iskolában. A 24 tagintézményből húsz két éve, kettő pedig az idei tanévkezdésre ment csődbe. A csődbe vitt óvodák, iskolák dolgozóinak két éve négy-hat havi bérrel, illetve elmaradt végkielégítésekkel tartozik az alapítvány. Az elmúlt két évben összesen száz óvodai és iskolai dolgozó nyert munkaügyi pert a Vocational ellen, a szervezet ugyanis hónapokon keresztül úgy működtette az oktatási intézményeket, hogy az alkalmazottakat nem fizette ki, majd amikor az iskolák ajtajára – több esetben tanév közben – végleg lakat került, az utcára tett pedagógusok végkielégítést sem kaptak. A jogerős ítéletek szerint a dolgozóknak összesen 150 millió forinttal tartozik az alapítvány.
Az említett Árvay Pétertől megtudtuk, hogy van olyan dolgozó, akinek két éve kezében van a jogerős ítélet arról, hogy az alapítvány köteles neki kifizetni négyhavi bérét és az elmaradt végkielégítést kamatokkal együtt, a mai napig senki nem kapott egy fillért sem. A dolgozók először banki inkasszóval próbálkoztak, ez azonban nem vezetett eredményre. Kiderült ugyanis, hogy tavaly ősszel a több száz millió forintos tartozást felhalmozó Vocational Academy Alapítvány még működő két iskoláját, a kunszigeti intézményt, valamint a győri általános iskolát és két tannyelvű középiskolát átadta a korábban szintén Nagy Ottó László által alapított a Szféra Vocational Academy Szabadszállás Alapítvány fenntartásába, ez pedig már nem felel elődje tartozásaiért.
A tanárok már csak a végrehajtóban bíznak: jelenleg az alapítvány tulajdonában lévő mindhárom épület, a győri és a kapuvári iskola, valamint a téti Európa Ház is végrehajtás alatt van. Ha az ingatlanokat elárverezik, a pedagógusok hozzájuthatnak két éve hiába várt pénzükhöz. Ez ugyanakkor azt is jelentené, hogy a győri iskolát tanév közben árverezik el a gyerekek feje fölül. A dolgozók azonban attól tartanak, sohasem kapják meg pénzüket, az alapítvány ugyanis nemcsak nekik, hanem több pénzintézetnek is tartozik, felhalmozott adóssága pedig már jóval meghaladja az ingatlanok értékét. Megkerestük az ügyben eljáró bírósági végrehajtót, aki engedély hiányában elutasította a nyilatkozattételi lehetőséget. Annyit azonban megerősített, hogy az alapítvány ingatlanjai esetében valóban végrehajtás van folyamatban. Névtelenséget kérő forrásból ugyanakkor megtudtuk: a pedagógusok munkaügyi perrel kikényszerített követelése áll a sorban az első helyen, vagyis az alapítványnak hitelező bankok csak azután látnak pénzt, miután a tanárokat kártalanították. A pénzintézeteket arról próbálják meggyőzni, hogy vegyék meg az ingatlanokat, és fizessék ki ők a tanárok pénzét, majd próbálják maguk továbbértékesíteni az iskolaépületeket. Ha a pénzintézetek erre nemet mondanak, nagyon hosszú ideig elhúzódhat a végrehajtás, hiszen a nagy értékű – a győri iskolaépület becslések szerint több mint egymilliárd forintot ér – ingatlanokat árverésen rendkívül nehéz eladni, és csak mélyen áron alul lehetséges, az így kialkudott vételárból pedig valószínűleg nem lehetne kifizetni minden tartozást.
Az alapítvány ellen már az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is feljelentést tett hanyag kezelés és sikkasztás gyanúja miatt. Ez ügyben már több mint egy éve folyik a nyomozás.
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat