Amennyiben a kockázati felárak tartósan megemelkednek szükségessé válhat a kamatemelés – áll a jegybank legutóbbi kamatdöntő üléséről kiadott jegyzőkönyvében. Ezzel a megállapítással a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt szerdán tovább erősítette a piacon már amúgy is elterjedt kamatnövelési várakozásokat, nem alaptalan tehát, hogy az államkötvényeket vásárló külföldi befektetők egy, maximum hat hónapon belül bekövetkező 25–75 bázispontos emelésre számítanak.
Jelentős szakmai hiba, hogy a központi bank a kockázati megítéléshez kötötte kamatpolitikáját, miközben tizenegy-tizenöt tényezőt kellene figyelembe vennie a döntés meghozatalában. Ez a mutató ugyanis könnyen manipulálható, értékét néhány piaci szereplő határozza meg, akik öszszebeszélhetnek, így lépéskényszerbe hozhatják az MNB-t – érvelt a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász, aki egy esetleges kamatemelést igen rossz döntésnek tartana, szerinte mégis valószínű, hogy ez bekövetkezik már a mához egy hét múlva tartandó kamatdöntő ülésen. A közgazdász úgy látja, hogy a jegybank elhibázott politikát folytat, túl nagy hangsúlyt fektet a pénzpiacok elvárására, miközben elhanyagolja a magyar reálgazdaság szempontjait. Szerinte annak érdekében, hogy a nemzetgazdaság növekedni tudjon, a vállalkozások beruházásaik megvalósításához hitelhez jussanak, az MNB sokkal fejlettebb formában kellene hogy alkalmazza a rendelkezésére álló (likviditás-biztosítási) eszközöket.
Technikai értelemben az MNB nem teljesíti a jelenlegi jegybanktörvény előírásait, két nagy feladatköre területén ugyanis – az árstabilitás és a pénzügyi rendszer stabilitásának megteremtése – kudarcot vallott – állítja Róna, aki szerint a csőd jele volt az is, hogy az ország 2008-ban „a Nemzetközi Valutaalap (IMF) karjaiban kötött ki”. Normális országban a jegybankelnök „veszi kalapját” pár hónappal azt követően, hogy az IMF segítségére szorulnak – tette hozzá a szakember. Mint mondta, Simor András jegybankelnök azért nem távozik pozíciójáról, mert egyelőre még minden hibája ellenére támogatják a nemzetközi pénzügyi körök. Ezen úgy lehetne változtatni, ha a Fidesz-kormány egy meggyőző monetáris-politikai elképzelést alakít ki. Róna bízik abban, hogy amikor elkészül ez a stratégia, amely természetesen sok tekintetben különbözne a jelenlegi, néhány nagy pénzintézet (Citibank, Goldman Sach, Deutsche Bank, J. P. Morgan, Morgan Stanley) érdekeit védő jegybanki gyakorlattól, az Európai Központi Bank és egyéb befolyásos szereplők mellé állnak. „Az Orbán-kabinet sikerességének keveset emlegetett, de nélkülözhetetlen kulcsa a meggyőző monetáris-politikai elképzelésnek a gyakorlatba ültetése.”
A jegybank függetlensége a törvény értelmezése szerint úgy érvényesül, hogy támogatnia kell a kormány gazdaságpolitikáját, ha nem veszélyezteti vele az inflációs célt, márpedig ilyen kockázatok jelenleg nincsenek – magyarázta a lapunk által megkeresett Varga István gazdasági szakember. – Ha az MNB kamatot emel, szembemegy az Orbán-kabinet gazdaságpolitikájával, ami megengedhetetlen – tette hozzá, arra is felhívva a figyelmet, hogy manipulálás folyik a sajtón keresztül: miután a médiában elterjed, hogy a piac, vagyis a befektetési alapok közigénye a kamatemelés, erre hivatkozva módosíthatják a kulcsot. – A kockázati felárakat (az úgynevezett CDS-eket) lefedő dinasztiák szövetségbe tömörültek, s ezzel semmiféle versenyhelyzetet nem engednek meg, manipulálják az árfolyamot, illetve a kamatlábat – mutatott rá a szakember.
A hazai gazdaság devizában annyira eladósodott, hogy állandó a nyomás a forintra. De nem a kamatemelés lenne a megoldás erre a helyzetre, hanem a „magyar devizális elvérzés megállítása”. Csökkenteni kellene minden szinten a dollárban, euróban és egyéb valutákban történő vásárlásokat, vagyis a devizális kitettséget – így vélekedett lapunknak Plenter János közgazdász. Ahhoz, hogy a külföldi pénznemben történő költéseket vissza lehessen fogni, szerinte először is egy listát kellene készíteni a kiadásokról. Az általa vázolt irányba mutat például, hogy devizahitelre júliustól már nem lehet bejegyezni jelzálogjogot, de a szakember azt mondja: további hasonló lépésekre lenne szükség. Ezt a korlátozást például a gépkocsikra is ki lehetne terjeszteni és a külföldi utakra elköltött pénzeket is valamiképpen vissza kellene szorítani.
A forintstabilitás megteremtésének egyik eszköze a kamatláb szigorú tartása, mindaddig, amíg az inflációt le nem törjük, a kamatot magasan kell tartani annak ellenére, hogy ez a gazdaságot gátolja, s az adósoknak igen kellemetlen. Jelenleg azonban nem a kamatpolitikára kellene fektetni a hangsúlyt, inkább forintvásárlásokra lenne szükség a tartalékból, mutatni a világ felé, hogy erős valutát akar az állam. Erre viszont nincs akarat az MNB-nél – állítja Gazdag László közgazdász, aki erős elméleti felkészületlenséget tapasztal a jegybank döntéseinél. A szakértő szerint a 35 és fél milliárd eurós felhalmozott állítólagos jegybanki tartalék valójában sokkal inkább nevezhető adósságnak, mint tartaléknak: az MNB magas devizakamatait látván ugyanis a kereskedelmi bankok a központi pénzintézetbe helyezik ki a forrásokat, amelyen keresztül nagyobb és biztosabb haszonra tesznek szert, mintha a vállalatokat hiteleznék. – A magánkézben lévő külföldi bankok alacsonyabb kamaton felvesznek anyabankjaiktól kölcsönt, ezt az összeget magasabb kamatokon elhelyezik az MNB-ben és a kamatkülönbözetből profitra tesznek szert – hívta fel a figyelmet Gazdag, aki szerint mindennek az árát nyilvánvalóan az adófizetők állják.
A jegybanknak el kellene felejtenie az összes meséjét, ami a kamatláb emelését szolgálhatná és amelynek mondogatására összekacsintott a hitelminősítőkkel. Ideértve az aggodalmakat azzal kapcsolatban, hogy miként ítélnek meg a hitelezőink és milyen az országgal szemben a kockázati besorolás – így fogalmazott Boros Imre közgazdász lapunk azon kérdésére, hogy miként kellene viselkednie a mostani körülmények között az MNB-nek. Őszintétlen, tényszerűtlen és szakmaiatlan szerinte a jegybank hozzáállása, s arra is felhívta a figyelmet, hogy a három-, öt- és tízéves állampapírok egyre alacsonyabb hozammal keltek el a piacon, ami az ország iránti bizalom növekedését jelzi. A közgazdász egyenesen azt állítja, hogy teljes csőd volt a jegybank teljesítménye amióta létrehozták: a központi bank pénzügyi műveletein folyamatosan veszít, s ezeket a veszteségeket az állammal fizettetik meg. Mint mondta, szükség lenne a központi bank teljes körű átvilágítására, az adósságcserék során keletkezett veszteségek megvizsgálására, a jegybank bankkonszolidációban és privatizációkban játszott szerepének feltárására, ellenőrizni kellene az MNB szerepét a hitelfelvételben, az árfolyamveszteségek hátterét és azt, hogy miért került ki a jegybank az Állami Számvevőszék ellenőrzése alól.
Összességében tehát sok jel arra mutat, hogy a soron következő, vagy valamelyik azutáni kamatdöntő ülésen többségben lesznek a monetáris tanácsban azok a tagok, akik a kulcs emelése mellett döntenek. A lapunknak nyilatkozó szakértők egyetértettek abban, hogy ez igen káros lenne az ország gazdaságára nézve. Ha az emelés nem is történik meg, továbbra is súlyos probléma – állítják közgazdászok –, hogy a jegybank döntéseinek meghozatalakor viszszatérően elhanyagolja a reálgazdaság, vagyis a társadalmi érdek szempontjait. E nélkül pedig lehetetlen sikeres gazdaságpolitikát folytatni.
origo.hu
Ez a titokzatos balatoni csárda úgy néz ki, mintha egy meséből lépett volna elő – képek
