Meglepő eredményeket hozott az a megyei toplista, amelyet lapunk a legfrissebb felvételi statisztikákból állított össze. Azt vizsgáltuk, hogy egy adott megyéből az egyetemre jelentkezők hány százaléka nyert felvételt valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A százalékos arányt vizsgálva egyértelműen a dunántúli megyék szellemi uralma rajzolódik ki. Rossz a helyzet a Dél-Alföldön, illetve Nógrád megyében, és lesújtónak tűnnek Budapest és Pest megye adatai is. A legjobb öt között csak dunántúli megye található. Az első helyen a Győr-Moson-Sopron megyei diákok végeztek. A megyéből felvételiző diákok 75 százaléka került be valamelyik egyetemre vagy főiskolára a rendes felvételi eljárás során. Ez öt százalékkal jobb a 70 százalékos országos átlagnál. A második helyen a szekszárdi székhelyű Tolna megye fiataljai teljesítettek: 73,9 százalékuk nyert felvételt. A harmadik helyre Baranya megye diákjai kerültek 73,72 százalékkal, a negyedik Vas megye 73,3, az ötödik pedig Zala megye lett 72,43 százalékkal.
Kellemetlen meglepetés, hogy az ország szellemi központjaként számon tartott Budapest diákjainak teljesítménye csak a középmezőny hátsó részéhez volt elegendő: a húszas lista 13. helyét szerezték meg az országos átlagnál is rosszabb, 69,2 százalékos eredménnyel. A nyugati megyéken kívül megelőzték a fővárosi diákokat többek között a hajdú-bihari és a szabolcsi fiatalok is. A leggyengébben a Békés megyei fiatalok szerepeltek, ebből a megyéből a jelentkezőknek csupán 66,11 százaléka nyert felvételt. A sereghajtók között van Jász- Nagykun-Szolnok megye (67,13 százalék) és Pest megye (67,77 százalék) is.
A dunántúli megyék sikerszériája és a főváros vesszőfutása évek óta tendencia. Két éve például ugyanaz az öt megye végzett az élen, amelyek most, csak a közöttük lévő sorrend volt más. Akkor Baranya megye érte el a legjobb eredményt, őket követte Vas megye. A harmadik az idei „bajnok” Győr-Moson-Sopron megye lett, míg a negyedik helyen Tolna zárt.
Sokan azt mondják, nem a diákok kiemelkedő tudásának köszönhető a „gazdagabb” dunántúli megyék sikere, hanem annak, hogy itt több család tudja megfizetni a tandíjas képzést, mint mondjuk az alföldi megyékben. Megvizsgáltuk ezért azt is, hogy egyes megyékből milyen arányban kerültek be a fiatalok államilag támogatott, ingyenes képzésre. Az eredmények nem igazolják az előítéleteket: az ingyenes kurzusokra is ugyanannak az öt dunántúli megyének a diákjai kerültek be a legjobb arányban, ráadásul nagyobb előnnyel, mint ha az összes képzést együtt vizsgáljuk. Az elsők ebben a kategóriában is a Győr-Moson-Sopron megyei diákok lettek, a megyéből felvételiző fiatalok 58,69 százaléka került be ingyenes képzésre. A második hely Vas megyéé 56,89 százalékos eredménnyel, a harmadik Tolna megye 55,47 százalékkal, a negyedik Baranya, az ötödik Zala megye. A fővárosi diákok eredménye azonban különösen lesújtó, hiszen az egész országból a budapesti diákok jutottak be a legrosszabb arányban ingyenes kurzusra: a fővárosi felvételizők mindössze 42,33 százalékának sikerült bekerülnie államilag finanszírozott képzésre. A fővárosiak tehát annak köszönhetik, hogy az összes felvett arányát tekintve legalább a középmezőnybe sikerült bejutniuk, hogy sokkal többen tudják megfizetni közülük a költségtérítéses képzést, mint a vidékiek közül.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
