A Kan Naoto vezette japán kormány az első, amelynek egyetlen tagja sem látogatott el a háborút lezáró fegyverletétel évfordulóján a Jaszukuni-szentélybe, amelyet a XIX. század végétől 1945-ig elesett japán hősi halottak emlékére emeltek, s ahova 1978-ban – titokban – eltemették a halálra ítélt és kivégzett japán háborús bűnösöket is. A legutóbbi választások előtt a japán politikai életet uraló Liberális Demokrata Párt (LDP) miniszterelnökei ügyeltek arra, hogy tiszteletüket tegyék a sintoista szentélyben, amelyet a katonaság által szilárdan támogatott japán expanzionista politika mementójának tartanak úgy az egykor megszállt ázsiai országok, mint Japán valamikori ellenségei, akikből szövetséges vált 1945 után. A most ellenzékben lévő LDP azonban tanújelét adta, hogy megingathatatlan: Tanigaki Szadakazu pártelnök Abe Sindzo volt kormányfő, valamint 40 parlamenti képviselő társaságában ezúttal is lerótta kegyeletét Japán legújabb kori történetének háborús hősei előtt.
A demokrata párti Naoto a hivatalos évfordulós ünnepségen – amelyen arra emlékeznek, hogy Hirohito császár 1945. augusztus 15-én jelentette be rádióbeszédében, hogy Japán leteszi a fegyvert – hangoztatta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne ismétlődjön meg a tragédia, továbbá minden erőfeszítést meg kell tenni a béke megerősítése érdekében. A szintén jelen lévő Akihito császár beszédében arra szólította fel Japán lakosságát, hogy emlékezzen a háború tanulságára.
Ha a jelenlegi japán hatalom el is fordult Jaszukunitól, különböző európai szélsőjobboldali pártok Tokióba látogató vezetői ellátogattak oda, a nacionalista Iszukai mozgalom meghívására. Előtte konferenciát tartottak az önazonossági válság és az elöregedés kérdéskörében. Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke és Adam Walker, a Brit Nemzeti Párt második számú vezetője mellett Ausztria, Belgium, Magyarország, Portugália, Románia és Spanyolország testvérpártjai is jelen voltak.

Orbán Viktor: Ha kell, újabb termékekre is bevezetik az árrésstopot