Hol a villanyt, hol a gázt kapcsolták ki az elmúlt tanévben a Külvárosi Tankör Középiskolában. A súlyos anyagi gondokkal küzdő intézményben mára odáig fajult a helyzet, hogy külső anyagi segítség nélkül végleg lakat kerülhet az ajtajára. Az iskola megszűnésével túlzás nélkül súlyos károkat szenvedne el a magyar társadalom, hiszen ebben az intézményben azokat a gyerekeket vezetik vissza újra a tanulás világába, akik egyszer már kihullottak a magyar közoktatás rendszeréből. Az ilyen intézmények nélkül a problémás gyerekek valószínűleg soha nem szereznének érettségit és szakmát, képzettség és szakemberi segítség hiányában pedig életük végéig az állam tartja majd el őket, ami hosszú távon sokkal többe kerül, mint az iskola életben maradásához szükséges pluszpénz.
– A rendszerváltáskor indítottuk az iskolánkat, mert éreztük, hogy az éleződő társadalmi konfliktusok miatt hamarosan égető szükség lesz ránk. Az intézménybe csak olyan gyerekeket veszünk fel, akik valamilyen okból kihullottak az állami közoktatásból. Van, akit kirúgtak, volt, aki lemorzsolódott, és olyan is akad, aki nem bírta a közeget, ezért magától jött el – mondja Czikora Györgyi iskolavezető. – Ezeknek a viselkedési vagy tanulási zavaros, sokszor rendkívül súlyos pszichés problémákkal küzdő gyerekeknek különleges oktatásra és nevelésre van szüksége, ami értelemszerűen több pénzt is emészt fel, mint a hagyományos oktatás – teszi hozzá. Az iskolában alternatív módszerekkel, az egyéni képességek figyelembe vételével, kis csoportokban oktatják a gyerekeket. Ha a gyerek pszichés problémáit pedagógiai módszerekkel nem lehet feloldani, akkor megfelelő szakemberhez irányítják a fiatalokat. Az iskola szoros kapcsolatot tart a Thalassa házzal, ahol hosszú távú pszichiátriai kezelésben részesítik a fiatalokat.
Az iskolavezető szerint korábban az intézménynek nem voltak anyagi gondjai, hiszen hozzájutottak különböző kiegészítő támogatásokhoz, és jó néhány pályázati lehetőség is volt. Az elmúlt néhány évben azonban – Hiller István oktatási minisztersége idején – sorra megszüntették a kiegészítő támogatásokat. Tovább súlyosbította a helyzetet, amikor a szocialista oktatásirányítás a fejkvótaalapú finanszírozást csoportfinanszírozásra cserélte fel. Az intézkedés egyértelműen a kis létszámú intézmények elsorvasztására irányult.
– Az elavult kis iskolákat akarták felszámolni, de a fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is. Mi ugyanis a legkorszerűbb, alternatív módszerekkel oktatunk, ez azonban csak kis létszámú csoportokban lehet eredményes. Az új számítási módszerrel persze mi is kevesebb pénzhez jutottunk, és ezzel teljesen kihúzták a lábunk alól a talajt – mondja keserűen Czikora Györgyi. Az iskola ma tízmillió forintos normatív állami támogatásban részesül. Megközelítőleg ennyi pénzt kaptak a központi költségvetésből a kilencvenes években is, ennek értéke azonban az infláció és az áremelkedések közepette az elmúlt években a töredékére csökkent.
Bár az előző kormány korábban lépten-nyomon a hátrányos helyzetű gyerekek oktatására fordított pluszpénzekről beszélt és integrációs normatívával kampányolt, kiderült, hogy nem minden tanulási problémával küzdő gyerek után jár a támogatás.
– A plusztámogatás csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek után jár, márpedig az iskolai hátrányos helyzetűség még véletlenül sem azonos a mélyszegénységgel – hívja fel a figyelmet az iskolavezető. Halmozottan hátrányos helyzetűnek ma az számít, akinek a szülei nem végezték el az általános iskolát, és akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 125 százalékát. Az iskolavezető szerint sok az olyan problémás gyerek, akinek a családja kimondottan jómódú. A szülők éjjel-nappal dolgoznak, ám a megfeszített munka mellett nem nevelik a gyereket. Vannak olyan súlyos pszichés problémákkal küzdő fiatalok, akik családi trauma, például az édesanya öngyilkossága miatt esnek ki a rendes kerékvágásból. Nagyon sok olyan eset van, amikor a tanulási zavarok nem a szociális hátrányok vagy a képzetlen szülők miatt alakulnak ki. Az ilyen gyerekeknek is különleges nevelésre van szükségük, pluszpénzt azonban senki nem ad hozzá.
Segítségre nemigen számíthatnak. Hiller István például azért rúgta fel az iskolával kötött közoktatási megállapodást, mert késtek egy rezsiszámlával. Az iskola súlyos anyagi gondjai miatt csúszott a befizetéssel, ám a szocialista miniszter segítség helyett még azt a 200 ezer forint pluszpénzt is megvonta az intézménytől, ami a megállapodás szerint járt nekik. Az iskola mára odáig jutott, hogy a tanároknak hónapokon keresztül nem tud fizetést adni, és a közüzemi számlákat is csak súlyos késésekkel tudják rendezni. Az egyetlen megoldás a „tandíj” bevezetése.
– Egyáltalán nem örülünk, hogy pénzt kell kérnünk a szülőktől, de nem tehetünk mást. Havi 15 ezer forintot tudtak vállalni. Sajnos hosszú távon ez a pénz sem rendezi a helyzetet, csak arra elég, hogy átmenetileg rendezzük a közüzemi számlákat. Ha nem kapunk komoly segítséget, végleg lakat kerülhet az iskola ajtajára – mondja az iskolavezető. Czikora Györgyinek az esik a legrosszabbul, hogy az emberekből nem vált ki komolyabb reakciót az iskola kétségessé vált jövője.
– Mérhetetlenül fáj a társadalom és a mindenkori hatalom közönye. Az elmúlt évek tapasztalatai rádöbbentettek, hogy a magyar oktatásban csak a tehetséges, jó magaviseletű, a társadalmi konvencióknak megfelelő gyerekek tanulmányait támogatják szívesen, a kevésbé tökéletest igyekeznek elkerülni – állapítja meg. Így folytatja: számtalan helyen kilincselt pénzért, mire rájött, hogy a tevékenységüknek nincsen szponzorációs értéke. Értelmi fogyatékosokkal és zűrös kamaszokkal ugyanis senki sem szeret büszkélkedni.
– Jó lenne, ha végre mindenki rádöbbenne, hogy az iskolából kihulló problémás gyerekek életének helyes útra terelése és képzése a társadalom szempontjából legalább olyan fontos, mint a tehetségek gondozása. Azokon segítenek, akik máshol nem kellenek – hangsúlyozza Czikora Györgyi.
A főváros XV. kerületében működő Külvárosi Tankör Középiskolát a Periféria Alapítvány hozta létre 1991-ben. Az alapítók szerint a hagyományos iskolarendszer nem minden esetben tudja kezelni azokat a fiatalokat, akikre súlyosan hatnak az egyre erősödő társadalmi, gazdasági, kulturális változások. Az intézmény a többi középiskolából magatartási, tanulási és viselkedési problémáik miatt kiesett 16 és 24 év közötti fiatalok nappali tagozatos oktatását és mentálhigiénés gondozását vállalja, és segíti a fiatalokat az érettségi bizonyítvány megszerzésében. A szakemberek igyekeznek minden egyes gyereket egyéni szükségletei szerinti tempóban és módszerekkel oktatni. A tanítás kis csoportokban folyik, és még a csoporton belül is különböző, diákonként eltérő, alternatív pedagógiai módszereket alkalmaznak. A iskolába jelenleg negyven diák jár, az érettségizők mintegy 70 százaléka továbbtanul.
origo.hu
Mérgezés miatt meghalt egy pár Komárom-Esztergom vármegyében
