Hogyan tud kigazdálkodni egy négyfős család százhatvanezer forint bevételből a rezsi és a megélhetés mellett százezer forint törlesztőrészletet? A válasz nem nehéz: sehogy. Ennek ellenére nemegyszer előfordult már, hogy az új autóra, tévére, nyaralásra vágyó polgártársaink a fenti példához hasonló, teljesen kilátástalan adósságba, a sokadik hitel felvételébe is belementek, csak azért, hogy beteljesítsék vágyaikat.
Az emberek többsége persze nem nyakra-főre vette fel a kölcsönöket, hanem alaposan átgondolta a dolgot, mégis felmerül a kérdés: amikor arról beszélünk, hogy az önhibáján kívül bajba kerülő adósokon segíteni kell, akkor el kell-e különíteni a válság miatt nehéz helyzetbe sodródó embereket a felelőtlenektől? És ha igen, akkor mi alapján?
Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára lapunknak elmondta: nagyon nehéz meghúzni a határt azok között, akik alaposan mérlegeltek, mielőtt kölcsönt vettek fel, ám a válsággal nem számolva mégsem tudnak törleszteni, és azok között, akik egyáltalán nem törődtek a következményekkel. – Ez utóbbiak kevesen vannak – tette hozzá. Az egyesülethez forduló adósok általában azért nem tudnak fizetni, mert elveszítették az állásukat, vagy olyan mértékben megemelkedett a törlesztőrészletük, hogy az már meghaladja az erejüket. Ugyanakkor időnként olyan panaszossal is lehet találkozni, aki utazásra költötte el a pénzt, aztán már az első részleteket sem fizette be. Az egyesületnél jelenleg egy 27 hitellel rendelkező ügyfél tartja a rekordot, akinek ráadásul úgy sikerült összegyűjtenie ezeket a tartozásokat, hogy egy kölcsöne mögött sincs ingatlanfedezet.
Lénárd Mariann szerint a felelős és felelőtlen eladósodás meghatározásában iránymutatónak megfelel az a jegybank által kezdeményezett és azóta életbe is léptetett gyakorlat, amely a jövedelem alapján határozza meg, ki mekkora törlesztést vállalhat. Ez a szabály attól függően, hogy forint- vagy kockázatosabb devizahitelről van szó, a családi bevétel 30-40 százalékában határozza meg a maximális havi részletet. A főtitkár ugyanakkor hozzátette: a válság előtt nyújtott kölcsönök körülbelül hatvan százaléka nem felelne meg ezeknek a kritériumoknak. Vagyis a bankok és hitelközvetítők felelősségét sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Lénárd Mariann szerint sokak vesztét az okozta, hogy a feketemunka elterjedtsége miatt a hitelkérelmeknél szerepel egy olyan rubrika, amelybe az „egyéb jövedelmeket” kell beírni. Mivel ezt kevésbé lehet ellenőrizni, a hiteligénylők és a jutalékban érdekelt ügynökök kikozmetikázhatták a család anyagi helyzetét. Elképzelhető, hogy az adósok többsége még a bevétel „felkerekítése” ellenére is ki bírta volna fizetni a törlesztőket, ám a válság miatt egekbe szökő törlesztőrészletek már túl nagy falatnak számítottak számukra. – És akkor még a banki reklámok szerepéről nem is beszéltünk. Azok sem a felelős hitelfelvételre buzdították az ügyfeleket – jegyezte meg a főtitkár.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője szintén úgy gondolja, hogy az ügyfelek felelőssége mellett a bankokéról sem szabad elfelejtkeznünk, hiszen a pénzintézeteknek is mérlegelniük kellett volna, mielőtt aláíratták az ügyfelükkel a szerződést. – Csak úgy lehet meghatározni, hogy ki az, aki gondatlansága miatt került adósságspirálba, ha közelről vizsgáljuk meg az eseteket. Az önkormányzatok el tudnák látni ezt a feladatot – jegyezte meg a szakember. – Néha előfordul, hogy valaki a szerencsétlen sorsú adósok árnyékában próbál meg kibújni a fizetési kötelezettsége alól, ám mi minden esetben azt hangsúlyozzuk, hogy a szerződés kötelez, a tartozást rendezni kell – tette hozzá Simó Endre.
A szervező ugyanakkor hozzátette: a legtöbb esetben nem nehéz eldönteni, hogy önhibáján kívül került-e bajba az adós. A fizetésképtelen ügyfelek zöme ugyanis azért marad el a törlesztéssel, mert elveszítette az állását, leromlott az egészsége, tragédia történt a családjában, vagy meghaladják az erejét a forintgyengülés miatt megugró törlesztőrészletek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
